Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52 (2005-2007) (Pécs, 2008)
Ferkov Jakab A mohácsi halászat változása
ket, így többek közt az 1980-as években egy nagyobb halászbárkát a MAFILM részére, valamint egy úszó vízimalmot egy németországi malom-múzeum számára. 2 6 1992-ben a termelőszövetkezet megnevezésből elhagyva a „termelő" szót, ismét szövetkezet lett, azaz Mohácsi Petőfi Halászati Szövetkezetté alakult. Helyzetük ma sem könnyű, sőt talán még nehezebb is, mivel az Európai Unióba való belépéssel a verseny egyre élesedik. Ennek ellenére, miközben olyan nagymúltú halászati társulatok, mint pl. a Bajai Halászati Szövetkezet már megszűnt, a mohácsi jelenleg is létezik. Tagjai körében akárcsak a múltban, most is megtalálható a generációs folytonosság. A néhai „dunai remete" Agatity István unokáján Agatics Jánoson kívül a Köpeti család is jelen van mindmáig. Jelenleg Köpeti Magdolna halászati agronómus — Köpeti Antal egykori jegyzőkönyvvezető unokája, illetve Köpeti József egykori elnök lánya — vezeti a szövetkezetet. A dokumentumokat ő bocsátotta rendelkezésemre, amit ezúttal is megköszönök. A jelenlegi legidősebb aktív mohácsi halász, Bodnár Sándor 1934-ben született és 1952-ben szabadult fel, mint legény. Mesterei Keifer János és „Paprikás" Lajos voltak. Mint elmondta, akkor még közel sem tanult el minden szakmai fogást, a későbbi gyakorlat során sokat kellett még bepótolnia. Inasévei alatt a legkönnyebb munka „az alsó in (hálózsinór) lenyomása volt, mikor húzták a hálót". Ő csak másfél évig volt inas. A vizsgált területen a következő főbb halfajták voltak illetve részben megtalálhatók ma is: viza, süllő, csuka, harcsa, ponty (tükör és vad vagy más néven nyurga), kárász, márna, különböző keszegfélék (fehér-, pirosszárnyú-, laposkeszeg, patuc, bodorka stb.), sügér, csík, törpeharcsa, angolna, menyhal, compó, bálin és busa. Ez utóbbi kettő növényevő halfaj, Mohácson 1963-ban lettek betelepítve. 2 7 A busa főleg az ártéri vizek halfaja. A szövetkezet által kifogott halfajokról és azok mennyiségéről a mellékletben látható táblázat nyújt tájékoztatást. A következőkben nézzük meg, hogy milyen halászati módszerek és szerszámok vannak, illetve voltak gyakorlatban. A halászszerszámokat tekintve vannak kisszerszámok (aprószerszámok) és nagyszerszámok. Az aprószerszámok közül nézzük meg először a köröszthálót. Ez a piszehálóhoz hasonló szerszám tulajdonképpen emelőháló, de a piszehálónál nagyobb. A háló nagysága kb. 1,5x1,5 m. Ez úgy néz ki, hogy felül két ívbe hajlított bot keresztbe van téve egymáson, és a kereszteződésükhöz van erősítve egy villásvégű nyél, amivel emelgetik. A botok végei a négyszögletes háló négy sarkához vannak erősítve az 2 6 Keresztényi N. 1987. 42. 2 7 Keresztényi N. 1987. 44. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 117
