Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Ferkov Jakab A mohácsi halászat változása

mokra megtartatná; azonban a megírt tiszttartó a halért nem küldött, se pedig másnak (noha talán jó árán 12 forint és 50 garas mázsájával kérték) eladnyi nem engedték, az hal azonban a tanúnak nyakán maradván, azután harmadfél forint kárával minden mázsáját el kölletett adnyi; a tok pedig mind megdöglött, noha annak mázsáját 8 forinttért elvitték volna, aztán csak egy márjával mind az Uraság, mind pedig a tanúnak nagy kárával elveszetegették". „Hogy Barabás István a tóispánságbúl letétetett, azt az okát adgya a tanú, hogy ennek előtte hat esztendőkkel tiszttartó Sanrook András megparancsolta az ispánnak, hogy az dereglyét nem az régi helyre, hanem ő általa megmutatott helyre tegyék; de mivel a tómester látván, hogy mind az Uraságnak, mind pedig a halászok kárára volna, az rakodást az halászok csak az előbbenyi helyre tették. Mivel a tanú a Méltóságos Uraság tón halász lévén és a Mohácsi szigetet többször járta, látta, hogy garai, déutovai* csátallyai és szántói helységbeli lakosok tűzre és más épületre való fákat vágtak, az tiszttartónak minémű erdőbért adtak nem tudgya, de másoktul hallotta." „Világosan tudgya a tanú, hogy harmadéve Praefectus Uram egy hordó bora mohácsi uraság vendégfogadójában, és most folyó esztendőben pedig már csaknem minden helységben az Uraság kocsmáin áruitatott, de hogy mennyi és hány akóra való, a tanú bizonyosan nem tudgya." „Ennek előtte öt esztendővel mikor a Nagy György tanyája a Méltóságos Uraság kezére esett, elküldvén a tanút megírt tiszttartó, kocsmában 200 forintot adván kezébe, hogy ott Méltóságos Uraság számára hálót, és mindenféle tanyához való szerszámot megvásárlana, ki is három hajót és néhány száz öl hálót megvévén, a tanyára meghozta, amibűi sokszor említett tiszttartó egy hajót 14 forinton, 100 öl hálót pedig 18 forinton eladott és annak az árát magának megtartotta. Nem különben az Méltóságos Úr számára eltétetett jeget sokszor említett tiszttartó elszokta adnyi és annak árát felesége szükségére szokta alakalmazatnyi. Okát adgya, mivel maga is a tanú vett többször is jeget."

1

6 1795-ben, egy királyi leiratban újra tisztázták az úrbéri viszonyt, de a viták sorának ezzel sem lett vége, sőt még az úrbéres viszony megszűnése, 1848 után is folytatódott. Az eredeti medret tekintve 1820-ban Mohácsnál, Bajánál és Bátánál négy kanyart átvágtak, a Mohácsi-sziget egyes részein valamint Kölked-Dálya között, pedig kisebb töltéseket is emeltek. Később, 1872-ben elkészült a 32 km hosszú Albrecht-gát, 1875-ben a 16 km hosszú bédai-gát és 1889-ben a 14 km hosszú karapancsai-gát. Ezzel a halászat rovására elvontak az ártérből mintegy 40 000 holdnyi területet.

1

7 "— 1

6 *dávodi, PPL. 68/1746. 1

7 Várady F. 1896. 558., D. Marjanovic - S. Madar 1986. 32-35. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 113