Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Ferkov Jakab A mohácsi halászat változása

A magyarországi Duna-szakasz halászattörténeti szempontból hét területre osztható: 1. Csallóköz - Szigetköz, 2. Komárom - Vác - Újpest, 3. Budapest, 4. Budapest - Paks, 5. Paks - Mohács, 6. Ferenc-csatorna, 7. Mohács alatti rész. Ezeket a szakaszokat nem lehet élesen elhatárolni, de nagyjából elfogadhatók, mert többnyire halászatszervezetileg is összetartoztak.

5 A Paks-mohácsi szakaszon a Duna legnagyobb része urasági víz volt. Legnagyobb birtokosa a kalocsai érsek, a pécsi püspök és lejjebb a bellyei főhercegi uradalom volt. A következőkben valójában ebben a felosztásban egyik szakasszal sem foglalkozok, hanem csupán a mohácsi és Mohács alatti résszel, de részben a határon túli területtel is egészen le Kopácsig. A Duna eme szakaszához, mint halászterület természetesen hozzátartozik az árterülete is. Az ártér tájképe nagyon változatos. A folyót és mellékvizeit kísérő galériaerdőkben megtalálhatók a fekete- és fehérnyárfa, a tölgy-, a szil- és a fűzfa is. Emellett dúsan burjánzik a különféle bozót, főleg a fűzes bokrok, közvetlenül a mellékágak, holtágak és kubikgödrök mellett pedig füves, sásos és nádas részek találhatók. Ezek a vizek a hal szaporodása szempontjából, az áradások után kiváló ivóhelyeknek bizonyultak. A folyó környezetében élő ember már az ősidőktől fogva kihasználta a természet adottságait, halászott vizeiben, hasznosította növényeit. A korai halászatot bizonyítja az a vashorog is, melyet a kölkedi határban találtak és a népvándorlás korából való. A horog méretéből arra lehet következtetni, hogy egykor hatalmas halak is előfordultak ezen a környéken.

6 Mohács és közvetlen környéke, mint püspöki mezőváros a pécsi püspökség birtokához tartozott és ezért a halászatnak nagyobb volt a jelentősége. A bellyei uradalom kiesett a fennhatósága alól. Ezeken a területeken a legnagyobb mennyiségű halat a bellyei uradalomhoz tartozó kopácsi és a pécsi püspökség tulajdonában volt mohács-szigeti Riha tóból fogták ki. Hogy Mohács mikor lett a pécsi püspökség tulajdona azt pontosan nem lehet tudni, ám már igen korán, 1331-ben arról hallunk, hogy a szomszédos cseleiek „a Dunán lévő Mohácshoz tartozó halastavakat három esztendő óta lehalásszák, 30 márka kárt okozva ezzel a pécsi püspöknek" vagyis ekkor már a pécsi püspökségé. A püspökség kelet-baranyai birtokainak központjaként két település jöhetett számításba, Mohács és Nyárád. Ez utóbbira azonban a bátai apát is igényt tartott, így Mohács központi szerepe felértékelődött.

7 5 Solymos E. 1965. 235. 6 A horog magántulajdont képez, de jelenleg a KDM raktárában van letétbe helyezve. 7 Koszta L. 1993. 16. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 109