Vándor Andrea szerk.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 50-52 (2005-2007) (Pécs, 2008)

Ferkov Jakab: Adatok a mohácsi és pécsi horvátok dualizmuskori asszimilációjához

szél magyarul, sőt tudja a szokásos magyar egyházi énekeket is, s így a magyarokkal együtt énekelhet a körmeneten." 4 7 „Szabad-e hittant idegen ajkú iskolában magyarul tanítani? A fönti címben foglalt kérdést most aktuálissá a beremendi esperes-plébános (Shulcz Ká­roly) a „Pécsi Napló" csütörtöki számában oda vetett avval az állításá­val, hogy a hittan oly magasztos tárgy, melyet nem szabad a magya­rosítás eszközévé degradálni... A „P. N."-ban megvádolták a beremen­di káplánt, Sandrik Mihályt pánszláv érzelmekkel és magyarfaló visel­kedéssel. Az esperes sietett ugyanabban a lapban a káplánjának és lelkésztárásnak védelmére kelni... Mert tudni kell, hogy Sandrik Mihály több év előtt sem tudta palástolni pánszláv érzelmeit. ...egy ízben részt vett Szent Antal napján a mohá­csi ferencrendi zárda által adott ebéden, amelyen a mohácsi intelli­gens világi elem köréből is sokan jelen voltak. Társalgás közben nem­zetiségi ügyekről is szó esvén, Sandrik Mihály kihívó modorban annyi­ra tüntető pánszláv és magyarellenes érzelmeivel, hogy a jelenlevők nemcsak a legnagyobb mértékben megbotránkoztak e fölött, sőt volt olyan úriember is, aki legott a legnagyobb fölháborodással otthagyta a zárda refektóriumát. A pánszláv érzelmű, magyarfaló káplán nem is maradt sokáig a mohá­csi járásban, mert Hetyey Sándor pécsi püspök elhelyezte. A beremendi esperes tehát nagyot hibázott, midőn kellő információ hi­ányában káplánjának védelmére kelt. De teljesen elvetette a sulykot akkor, midőn azt írta, hogy „a hittant mindenütt a nép anyanyelvén ta­nítjuk, lévén az olyan magasztos tárgy, melyet nem szabad a magya­rosítás eszközévé degradálni." 4 8 „A „Mohácsi Sokacok Olvasóköréinek ünnepélyes megnyitását f hó 1-én du. 3 órakor tar­tották... A megnyitó beszédet Jagics József elnök (tartotta). ...De a 20 év előtti állapot — hála Istennek — gyökeresen megváltozott. Ma már 70-80% a magyarul beszélő és írni olvasni tudó sokacság, s csak az öregek közül mintegy 20% maradt meg elzárkózva a nemzeti kultúra hatásától. Ezt a szép eredményt a mohácsi római katholikus tanítóság hazafias és ügybuzgó működése végezte... (Ezután szólt) az iskola­igazgató, aki sokac nyelven kezdve elmondta, hogy 1879-ben kever­ték össze az addig teljesen sokac iskolát a magyarral s 26 év alatt annyira vitték, hogy most az összes római katholikus iskolában telje­sen magyar a tannyelv és itt is magyar nyelven szólhat kedves volt ta­nítványaihoz..." 4 9 MV. 1904. jún. 12. XXIII. 24. sz. 1. MV. 1909. febr. 14. XXVIII. 7. sz. 1-2. MV. 1905. okt. 8. XXIV. 41. sz. 3. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1 103

Next

/
Thumbnails
Contents