Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)
Történettudomány - Erdődy Gyula: Egy pécsi találmány 1847-ből
98 Erdődy Gyula: Egy pécsi találmány 1847-ből rint a boszorkány rosta alakjában is megjelenhetett. Egyéb rostával kapcsolatos hiedelmek is ismertek, így például a göcseji hit szerint a karácsonyi asztalra helyezett búzavágó megakadályozza a búza megcsörmölyödését. Baranyai, ezen belől hegyháti szokás szerint a haldokló fejére kézi gabonarostát borítottak, hogy az elszálló lélek azon át megtisztuljon. 10 Baranya vármegyében 1785-1786-ban regisztráltak 542 fő, 1815-1816-ban számláltak 624 fő, 1840-1844 között találtak 565 fő molnárt. 11 A reformkori Pécsett, 1828-ban összeírták az iparosokat, amelynek során 592 főt regisztráltak. A molnárok céhen belül dolgoztak, mégpedig 29 mester, 7 első osztályú, 10 második osztályú, 3 harmadik osztályú, 2 negyedik osztályú és 7 ötödik osztályú malomban. Összesen tartottak 7 legényt és 7 inast. A céhen belül lévő mesterek között szitakészítőt és rostást nem találtak. A céhen kívüli mesterek között számláltak 1 rostakészítőt, aki első osztályú mester volt és 1 inast foglalkoztatott, valamint 1 szitakészítőt, szintén első osztályú mestert, aki 1 legénnyel, valamint 1 inassal dolgozott. 12 Az iparosok pécsi 1832-es összeírásánál számláltak 1 szitakészítőt legény és inas nélkül, 2 rostakészítőt 2 legénnyel és 1 inassal. Molnárt az adatsor nem tartalmaz, amelynek kapcsán Eperjessy Géza történész e témával foglalkozó tanulmányában megjegyezte, hogy „nyilván kifelejtették". 13 A rosta vagy szelelő, vagyis gabonatisztító gépek egyike a Pallas Lexikon szerint „arra szolgál hogy a gabonát más idegen magvaktól, polyvától 14 , portól s egyéb tisztátalanságoktól megszabadítsa. A rosta a részek elkülönítését eszközli nagyság és fajsúly szerint. Szerkezetére nézve általában ventillátorral összekapcsolt rázószitarendszerből áll, amelyek szekrényszerű állványban vannak elhelyezve. A különféle gyártmányok lényegükben nem nagyon térnek el egymástól. Egy, a 19. század végén használatos szelelő rosta az 1. ábrán hosszmetszetben a következőképpen nézett ki 15 : 1. ábra Ugyanez a rosta a 2. ábrán oldalnézetben így látszott 16 : 2. ábra „Az 1. ábra metszetben, a 2. ábra nézetben mutat ily rostát. A gabonát az a-val jelzett garatba töltik, innen tolóajtóval szabályozható b nyíláson át hull a ç felső szitaszekrénybe, melyben 2-3 kicserélhető szita van elhelyezve. Esés közben találkozik az e forgó lapátok által előidézett szélárammal, mely utóbbi a legkönnyebb részeket: port, polyvát, üres magvakat magával ragadja s a rostából kifújja, szóval a gabonát kiszeleli, a legnehezebb magvak eredeti esési irányukból alig téríttetnek ki, a valamivel könnyebb magvak pedig kissé félre esnek s lehullva g válaszfalba ütköznek, melyen lecsúszva h csatornán át a rostából kivezettetnek. A nagy és nehezebb testek már most a szitákra jutnak s nagyság szerint különválnak. Áthullva a felső szitákon, a magvak d alsó finom szitára vagy kevésbé egyszerű szerkezeteknél alsó szitarendszerre hullanak, mely a kis, öszszeszorult gabonát, valamint a kis idegen testeket kiválasztja. Az ily rosta többnyire kézi hajtásra van berendezve, az egyszerűbbeket egy, a kevésbé egyszerűbbeket két ember elhajthatja. Óránkénti munkabírása 750-800 kg, súlya 120-180 kg..." 17 Höffler Pál pécsi rostás a Baranya vármegye főispánjához írott levelében előadta, hogy az eddig működött gabonarosták már nem felelnek meg a kor színvonalának, nehezen kezelhetők, mert a gabonafélékben akkor igen elterjedt „vadóczot" nem tudják megfelelő módon és hatásfokkal eltávolítani. Az iparos leírta a főispánnak, hogy személyes érdeklődésből és indíttatásból, sőt iparos társai biztatására is hozzálátott egy olyan rosta megtervezéséhez és megszerkesztéséhez, amelynek működéséhez az eddigieknél jóval kevesebb fizikai erő szükséges, sőt, amely minden szemetet, a „vadóczot" 18 is a gabonából kiválasztja. Höffler a tervezést 1837-ben kezdte el, tehát az ötlet és a szerkezet megvalósítása között egy évtized telt el, így vagyonának nagy részét az újításra fordította.
