Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: „Van a belvárosban egy kis palota ...” A pécsi Szent István tér 17. két évszázada

Sonkoly Károly : „Van a belvárosban egy kis palota..." - A pécsi Szent István tér 17. két évszázada 257 Abban az időszakban, amikor a dolgozatunk tárgyát képező ingatlan a Rihmer család kezén volt, jelentős mértékben változott a környék, a téregyüttes megjelenése, ami jól megfigyelhető a Pécsi Múzeumban őrzött, korabeli vedutákon. Utóbbiak közül Friedrich Willhelm von Viettinghoff 1830-ból való, kvalitásos vízfestménye (17. kép)

70 topográfiailag pontos, a részletek tekintetében is hiteles. Viszont a biedermeier korban Pécsett működő rajztanár

71 helyi utánzóinak - feltehetően amatőr tanítványainak - munkáiról ez nem elmondható (18. kép).

72 A középkorra visszavezethető városszerkezet több részlete ekkoriban tűnt el a környéken. Megindul a Püspökvár Belvárossal határos részeinek, a városfalaknak, a kapuknak a bontása, az ezeket övező árkok feltöltése, illetve beépítése, valamint a mai Sétatérnek, majd a század utolsó évtizedeiben az ettől délre eső, korábbi Búzapiac területének a parkosítása. A Miltényi-ház bővítése 1860 körül Az ingatlan történetének következő fejezete 1855-től 1869-ig tartott. Erre esik a 2. építési periódus, amely csak viszonylag kisebb mértékű változást eredményezett a házon. A Rihmer fiúktól 1855-ben Hohe György vásárolta meg.

73 A következő évben felvett telekkönyvi összeírásban a 307. sz., a Búzatéren álló háznak és telkének Hohe György vendéglős és neje, Frist Gertrud a gazdái. A pesti kávés az 1846-ban megnyílt Nádor első bérlője volt, de ekkor már saját vendéglője van.

74 О nem soká lakik a házban. A telekkönyv bejegyzése szerint, 1858-ban Miltényi Miklós

75 ügyvéd vette meg az ingatlant. Az 1864-es kataszteri összeírás szerint is még ő a Scitovszky tér 12. sz. tulajdonosa.

76 Ezen felmérés alapján készült el a következő évben a város első, korszerű kataszteri térképe, a már többször emlegetett, 1865-ös színezett birtoktérkép.

77 Megfelelő szelvényének részletén (19. kép), a keleti telekhatáron az L-alakú főépület látszik. A széles utcai szárny ekkor már leér az ingatlan déli végéig. A mai kaputengely helyén lévő toldást azonban eltérő színnel jelölték, amiből szintkülönbségre következtethetünk. A kocsibejáró beépítése Miltényi birtoklásának idejére tehető. Feltevésünket nem csak a kéziratos térkép, hanem egy archív fénykép is alátámasztja, amelynek mellékeljük kinagyított részletét is (20., 21. képek).

78 A Városháza tornyából, 1873-76 között készült,

79 a Belváros északnyugati részét mutató fotó az akkoriban Pécsett dolgozó Exner Gyula felvétele, akinek cégszerű neve („J. EXNER -FÜNFKIRCHEN & SZIGETVÁR") nyomtatásban olvasható a fénykép felragasztására szolgáló kartonon. Róla tudjuk, hogy 1867-ben érkezett Pécsre, 1876-ban pedig Eszékre költözött, s nálunk városképek fotózásával is foglalkozott.

80 A látképen távoli, kis, elmosódott részletként, de beazonosítható a szóban forgó ház is. A főhomlokzat, amely előtt fák állnak, részletei nem kivehetők, csak a mai helyükön lévő pinceablakok sötétlenek, illetve felettük a világos foltok az ablakok fehérre mázolt zsalugáterei lehetnek. Mellette délre egy szegmentíves záródású kapu nyílik. Felette valami pillérekkel tagolt korlát, vagy balusztrád van, amely mögött növények sejlenek. Úgy tűnik, hogy ekkor itt, a ház magas oromfallal koronázott oldalhomlokzata előtt, a kocsibehajtó helyén már lapostetős kapualj épült, felette nyitott terasszal, amelyen dézsákban tartott dísznövények lehettek. Megközelítéséhez bizonyára az egyik déli ablakot alakíthatták át ajtóvá. Az egyszintes toldalék hátsó fala még a ház nyugati homlokzatával egyvonalban volt, szemben a későbbi állapottal. Ezt a helyzetet rögzíti az 1865-ös színezett birtoktérkép, amiből a bővítést Miltényi Miklós birtoklásának idejére, az 1860 körüli évekre tehetjük. Az 1865-ös mappán (19. kép) megfigyelhető, hogy főépület hátsó szárnya, amely talán szintén ekkortájt épült, a mainál rövidebb, még nincs összekötve a mögötte nyugatra álló istállóval és üvegházzal. 1912-ben egy lakószoba, cselédszoba, kamra és az udvarra szolgáló árnyékszékek voltak a szárny régebbi, keleti részén. A birtoktérképen látszanak a melléképületek és a gondozott díszkert is a szökőkutakkal. Miltényi nemsokára, 1869-ben meghalt.

81 Özvegye még abban az évben eladta a házat. A Förster-ház neoreneszánsz stílusú bővítése 1880 körül A telekkönyvi jegyzőkönyv szerint, 1869-ben a vevő, Förster Béla

72 uradalmi ügyész 13.000 forintot fizetett a házért özv. Miltényi Jankának. О a tulajdonosa a Scitovszky tér 12. sz.-nak az 1877-ben kiadott, Lukritsféle házszámjegyzékben

83 és 1887-ben is, amikor a ház már az 1885-ben kapott új, azóta is használt 17. szám alatt szerepel.

84 Tehetős ember volt, több pécsi ingatlan tulajdonosa,

85 városi tanácsnok. Vagyonának gerincét a több mint 5 kh-s szőlőbirtoka adta, amely a Bálicsi dűlőút nyugati oldalán terült el, s egy szép, klasszicista stílusú nyaraló is állt rajta.

86 Ennek köszönhette, hogy az 1880-1890-es években többször is bekerült Pécs legnagyobb adófizetői közé.

87 Azokban az időkben Förster Béla közismert személyisége a városnak. A Pécsett két ciklusra is megválasztott ellenzéki országgyűlési képviselőnek, Irányi Dánielnek ő volt a helyi pártvezére. Lenkei Lajos újságíró visszaemlékezéseiben elmondja, hogy gyermekkorában ő is ott szorongott a búzapiacon összegyűlt, több ezres tömegben, akiknek Förster politikai programbeszédet tartott háza ablakából.

88 Ez az ablak már az általa emeltetett épületrész egyik emeleti ablaka lehetett. Ennek a bővítésnek, a 3. építési periódusnak az eredményeit is, a fentebb már többször vizsgált, 1912-es felmérés pauszra készített helyszínrajza (22. kép) és a kapcsolódó tervlapoknak az idők folyamán elhalványult fénymásolatai őrizték meg (2325. képek). Förster az 1860 k. készült kapualjra, a nyitott terasz helyére emeletet építtetett, amely a korábbi ház fölé magasodott, de annak keleti homlokzatsíkjában maradt. Alsó, erőteljes sávozású szintjénél megtartották a szegmentíves záródású nagykaput, amely mel-