Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: „Van a belvárosban egy kis palota ...” A pécsi Szent István tér 17. két évszázada

Sonkoly Károly : „Van a belvárosban egy kis palota..." - A pécsi Szent István tér 17. két évszázada 257 Abban az időszakban, amikor a dolgozatunk tárgyát ké­pező ingatlan a Rihmer család kezén volt, jelentős mér­tékben változott a környék, a téregyüttes megjelenése, ami jól megfigyelhető a Pécsi Múzeumban őrzött, kora­beli vedutákon. Utóbbiak közül Friedrich Willhelm von Viettinghoff 1830-ból való, kvalitásos vízfestménye (17. kép) 70 topográfiailag pontos, a részletek tekintetében is hiteles. Viszont a biedermeier korban Pécsett működő rajztanár 71 helyi utánzóinak - feltehetően amatőr tanít­ványainak - munkáiról ez nem elmondható (18. kép). 72 A középkorra visszavezethető városszerkezet több rész­lete ekkoriban tűnt el a környéken. Megindul a Püspök­vár Belvárossal határos részeinek, a városfalaknak, a kapuknak a bontása, az ezeket övező árkok feltöltése, illetve beépítése, valamint a mai Sétatérnek, majd a század utolsó évtizedeiben az ettől délre eső, korábbi Búzapiac területének a parkosítása. A Miltényi-ház bővítése 1860 körül Az ingatlan történetének következő fejezete 1855-től 1869-ig tartott. Erre esik a 2. építési periódus, amely csak viszonylag kisebb mértékű változást eredménye­zett a házon. A Rihmer fiúktól 1855-ben Hohe György vásárolta meg. 73 A következő évben felvett telekkönyvi összeírásban a 307. sz., a Búzatéren álló háznak és tel­kének Hohe György vendéglős és neje, Frist Gertrud a gazdái. A pesti kávés az 1846-ban megnyílt Nádor első bérlője volt, de ekkor már saját vendéglője van. 74 О nem soká lakik a házban. A telekkönyv bejegyzése szerint, 1858-ban Miltényi Miklós 75 ügyvéd vette meg az ingatlant. Az 1864-es ka­taszteri összeírás szerint is még ő a Scitovszky tér 12. sz. tulajdonosa. 76 Ezen felmérés alapján készült el a kö­vetkező évben a város első, korszerű kataszteri térképe, a már többször emlegetett, 1865-ös színezett birtoktér­kép. 77 Megfelelő szelvényének részletén (19. kép), a ke­leti telekhatáron az L-alakú főépület látszik. A széles utcai szárny ekkor már leér az ingatlan déli végéig. A mai kaputengely helyén lévő toldást azonban eltérő színnel jelölték, amiből szintkülönbségre következtet­hetünk. A kocsibejáró beépítése Miltényi birtoklásának idejére tehető. Feltevésünket nem csak a kéziratos tér­kép, hanem egy archív fénykép is alátámasztja, amely­nek mellékeljük kinagyított részletét is (20., 21. ké­pek). 78 A Városháza tornyából, 1873-76 között készült, 79 a Belváros északnyugati részét mutató fotó az akkori­ban Pécsett dolgozó Exner Gyula felvétele, akinek cég­szerű neve („J. EXNER -FÜNFKIRCHEN & SZIGET­VÁR") nyomtatásban olvasható a fénykép felragasztá­sára szolgáló kartonon. Róla tudjuk, hogy 1867-ben ér­kezett Pécsre, 1876-ban pedig Eszékre költözött, s ná­lunk városképek fotózásával is foglalkozott. 80 A látké­pen távoli, kis, elmosódott részletként, de beazonosít­ható a szóban forgó ház is. A főhomlokzat, amely előtt fák állnak, részletei nem kivehetők, csak a mai helyü­kön lévő pinceablakok sötétlenek, illetve felettük a vilá­gos foltok az ablakok fehérre mázolt zsalugáterei lehet­nek. Mellette délre egy szegmentíves záródású kapu nyílik. Felette valami pillérekkel tagolt korlát, vagy ba­lusztrád van, amely mögött növények sejlenek. Úgy tű­nik, hogy ekkor itt, a ház magas oromfallal koronázott oldalhomlokzata előtt, a kocsibehajtó helyén már lapos­tetős kapualj épült, felette nyitott terasszal, amelyen dézsákban tartott dísznövények lehettek. Megközelíté­séhez bizonyára az egyik déli ablakot alakíthatták át aj­tóvá. Az egyszintes toldalék hátsó fala még a ház nyu­gati homlokzatával egyvonalban volt, szemben a későb­bi állapottal. Ezt a helyzetet rögzíti az 1865-ös színezett birtoktérkép, amiből a bővítést Miltényi Miklós birtok­lásának idejére, az 1860 körüli évekre tehetjük. Az 1865-ös mappán (19. kép) megfigyelhető, hogy fő­épület hátsó szárnya, amely talán szintén ekkortájt épült, a mainál rövidebb, még nincs összekötve a mö­götte nyugatra álló istállóval és üvegházzal. 1912-ben egy lakószoba, cselédszoba, kamra és az udvarra szolgá­ló árnyékszékek voltak a szárny régebbi, keleti részén. A birtoktérképen látszanak a melléképületek és a gon­dozott díszkert is a szökőkutakkal. Miltényi nemsoká­ra, 1869-ben meghalt. 81 Özvegye még abban az évben el­adta a házat. A Förster-ház neoreneszánsz stílusú bővítése 1880 körül A telekkönyvi jegyzőkönyv szerint, 1869-ben a vevő, Förster Béla 72 uradalmi ügyész 13.000 forintot fizetett a házért özv. Miltényi Jankának. О a tulajdonosa a Scitovszky tér 12. sz.-nak az 1877-ben kiadott, Lukrits­féle házszámjegyzékben 83 és 1887-ben is, amikor a ház már az 1885-ben kapott új, azóta is használt 17. szám alatt szerepel. 84 Tehetős ember volt, több pécsi ingatlan tulajdonosa, 85 városi tanácsnok. Vagyonának gerincét a több mint 5 kh-s szőlőbirtoka adta, amely a Bálicsi dű­lőút nyugati oldalán terült el, s egy szép, klasszicista stílusú nyaraló is állt rajta. 86 Ennek köszönhette, hogy az 1880-1890-es években többször is bekerült Pécs leg­nagyobb adófizetői közé. 87 Azokban az időkben Förster Béla közismert személyisége a városnak. A Pécsett két ciklusra is megválasztott ellenzéki országgyűlési képvi­selőnek, Irányi Dánielnek ő volt a helyi pártvezére. Lenkei Lajos újságíró visszaemlékezéseiben elmondja, hogy gyermekkorában ő is ott szorongott a búzapiacon összegyűlt, több ezres tömegben, akiknek Förster poli­tikai programbeszédet tartott háza ablakából. 88 Ez az ablak már az általa emeltetett épületrész egyik emeleti ablaka lehetett. Ennek a bővítésnek, a 3. építé­si periódusnak az eredményeit is, a fentebb már több­ször vizsgált, 1912-es felmérés pauszra készített hely­színrajza (22. kép) és a kapcsolódó tervlapoknak az idők folyamán elhalványult fénymásolatai őrizték meg (23­25. képek). Förster az 1860 k. készült kapualjra, a nyi­tott terasz helyére emeletet építtetett, amely a korábbi ház fölé magasodott, de annak keleti homlokzatsíkjá­ban maradt. Alsó, erőteljes sávozású szintjénél megtar­tották a szegmentíves záródású nagykaput, amely mel-

Next

/
Thumbnails
Contents