Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Néprajz - Vándor Andrea: Halottak a téli napfordulón

A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 46-47 (2001-2002 231-250 Pécs, 2003 Halottak a téli napfordulón VÁNDOR ANDREA A tanulmány a téli napforduló körül, Luca-nap és víz­kereszt között megjelenő halottakra vonatkozó hiedel­mek és rítusok összefoglaló bemutatását, jelentésük ér­telmezését tűzte ki célul. Az összefoglalás már publi­kált és kéziratos gyűjtésekre, elemzésekre, és külföldi, főként német nyelvű néprajzi és vallástörténeti mun­kákra támaszkodik. Az anyag értelmezését az európai párhuzamokra vonatkozó kutatások áttekintése segí­tette. Erre a hiedelem- és rítuskörre vonatkozóan a magyar néprajzi irodalom már több részproblémát összefoglalt. A téli napfordulóhoz kötődő hiedelmek közül Róheim Géza a lucaszék kérdésével foglalkozott, valamint az­zal, hogy a lucaszék segítségével nyert tudomány hátte­rében milyen hiedelemlények állnak („Lucaszék. Adalé­kok a magyar néphithez II"). Bálint Sándor a keresz­tény naptári ünnepek sorába állítva tárgyalja a kará­csony körüli rítusok, hiedelmek problémáját („Kará­csony, húsvét, pünkösd"). Pócs Éva a karácsonyi asztal hiedelemkörét dolgozta fel monografikusán („A kará­csonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre"), egy tanulmányában pedig az ilyenkor szokásos kultikus sütemények áldozati jellegére tér ki („Kenyér és lepény. A régi nyersanyag és technológia szerepe a halottkul­tuszban"). Dömötör Tekla a Luca alakja köré fonódó hi­edelmekkel, és a Luca-maszkok halotti jellegével foglal­kozott („Népszokások költészete. Kretzenbacher Leopold: Santa Lucia und die Lutzelfrau"). A visszajáró halottakkal, kísértetekkel, démonikus lé­nyekkel kapcsolatos hiedelmek is részei a dolgozat által tárgyalt problémának. A visszajáró halottakra, kísérte­tekre vonatkozó magyar anyagot Korner Tamás foglal­ta össze („Mutatvány a készülő hiedelemmonda kataló­gusból. A halál és a halottak"), Zentai Tünde egy táj­egység ilyen jellegű hiedelmeit elemzi („A kísértet és a visszajáró halott epikus megjelenítése az Ormánság­ban"). A démonikus lények téli napforduló körüli meg­jelenésével Pócs Éva foglalkozott (Tündér és boszor­kány Délkelet- és Közép-Európa határán.). Sok anyaggal szolgáltak a készülő hiedelem-enciklopédia visszajáró halottakra, és a Luca-napi hiedelmekre vonatkozó adat­csoportjai. A téli napforduló körüli rítusok fontos részét képezik a természetfeletti lényeknek hozott áldozatok. Ezekkel Bálint Sándor és Pócs Éva foglalkoztak („Karácsony, húsvét, pünkösd" „ A karácsonyi vacsora és karácsonyi asztal hiedelemköre"), de a problémát nem merítették ki. A rendelkezésre álló adatok elemzése után több olyan kérdés került felszínre, ami indokolttá teszi a téli nap­fordulóhoz kötődő rítusok és hiedelmek újabb vizsgála­tát. Ahogy azt már az eddigi kutatás is kihangsúlyozta, az ilyen rítusok és hiedelmek legtöbbje másodlagos, ér­telmét vesztett, és feltételezhető egy eredetibb, az ilyenkor megjelenő halottakra vonatkozó réteg, mely időpontjában a keresztény naptári ünnepekhez kapcso­lódik. Ezt a szempontot szem előtt tartva szedtem össze és rendeztem el az adatokat, kiegészítve az eddigi elem­zések által figyelembe vett gyűjtéseket. A téli napfordu­ló körüli hiedelmekre vonatkozó magyar anyagban kü­lönböző mértékben megjelenő halotti vonatkozások ér­telmezéséhez az európai kutatások eredményeit hívtam segítségül, hiszen az európai hiedelmekben jóval több az elsődleges, halotti rétegre vonatkozó anyag. A karácsony mint keresztény ünnep került a magyar­sághoz, halotti ünnepként alig volt funkciója. A halotti vonások sokkal inkább kötődnek a Luca-naphoz, így a karácsonyi szokások egy korábbi rétegének feltárásá­ban a Luca-napi szokások párhuzamai is segítettek. A megjelenő halottakról A magyar anyagban ritkán fordulnak elő a téli napfor­duló körül megjelenő kísértetcsapatokról szóló mon­dák, ezzel szemben az európai mondaanyagban ezek megjelenése gyakori. Nálunk a visszatérő halottakról, kísértetekről szóló mondákban ritkán hallunk csapato­san megjelenő kísértetekről. 1 Az éjszaka csoportokban megjelenő kísértetek lehetnek csatázó katonák, repülő, zenélő násznép, (Győrtelek, Gyulaháza) 2 , papok, mulatozhatnak kastélyokban, ze­nélhetnek a levegőben a temető felett vagy táncolhat­nak a keresztútnál. 3 Ide tartozhat még a „rosszak" bi­zonytalan, elmosódó alakja, mely egyaránt lehet bo­szorkány, gonosz szellem, kísértet vagy nyomó démon. Karácsonykor megjelenő kísértetcsapatra nem találtam magyar adatot, de a „rosszak", szellemek, gonosz lelkek megjelenhetnek karácsony éjjel („karácsonyéjféli rosz­szak"), járnak az adventban („Mindön rossz ádvenbe kallódik"), Luca-nap éjjelén. 4 Felmerül a kérdés, hogy honnan, és kik járnak vissza kísértetként. Az ókori szövegekben az idő előtt vagy az erőszakos ha­lállal meghaltak térnek vissza kísértetként. Csapatuk­hoz, a későbbi hiedelmekben a kereszténység hatására, társulnak a kereszteletlenek, és azok, akiket nem fo­gadnak be a túlvilágon. A túlvilágról a legtöbb vallás, így a kereszténység sze­rint sincs visszatérés. Mégis, minden kultúrában van­nak olyan halottak, akik valamiért megjelennek az élők között. így kell lennie olyan helynek, ahol ezek a nem nyugvó holtak tartózkodnak. Ez a hely azonban nem le-

Next

/
Thumbnails
Contents