Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Néprajz - Vándor Andrea: Halottak a téli napfordulón

A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 46-47 (2001-2002 231-250 Pécs, 2003 Halottak a téli napfordulón VÁNDOR ANDREA A tanulmány a téli napforduló körül, Luca-nap és vízkereszt között megjelenő halottakra vonatkozó hiedelmek és rítusok összefoglaló bemutatását, jelentésük értelmezését tűzte ki célul. Az összefoglalás már publikált és kéziratos gyűjtésekre, elemzésekre, és külföldi, főként német nyelvű néprajzi és vallástörténeti munkákra támaszkodik. Az anyag értelmezését az európai párhuzamokra vonatkozó kutatások áttekintése segítette. Erre a hiedelem- és rítuskörre vonatkozóan a magyar néprajzi irodalom már több részproblémát összefoglalt. A téli napfordulóhoz kötődő hiedelmek közül Róheim Géza a lucaszék kérdésével foglalkozott, valamint azzal, hogy a lucaszék segítségével nyert tudomány hátterében milyen hiedelemlények állnak („Lucaszék. Adalékok a magyar néphithez II"). Bálint Sándor a keresztény naptári ünnepek sorába állítva tárgyalja a karácsony körüli rítusok, hiedelmek problémáját („Karácsony, húsvét, pünkösd"). Pócs Éva a karácsonyi asztal hiedelemkörét dolgozta fel monografikusán („A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre"), egy tanulmányában pedig az ilyenkor szokásos kultikus sütemények áldozati jellegére tér ki („Kenyér és lepény. A régi nyersanyag és technológia szerepe a halottkultuszban"). Dömötör Tekla a Luca alakja köré fonódó hiedelmekkel, és a Luca-maszkok halotti jellegével foglalkozott („Népszokások költészete. Kretzenbacher Leopold: Santa Lucia und die Lutzelfrau"). A visszajáró halottakkal, kísértetekkel, démonikus lényekkel kapcsolatos hiedelmek is részei a dolgozat által tárgyalt problémának. A visszajáró halottakra, kísértetekre vonatkozó magyar anyagot Korner Tamás foglalta össze („Mutatvány a készülő hiedelemmonda katalógusból. A halál és a halottak"), Zentai Tünde egy tájegység ilyen jellegű hiedelmeit elemzi („A kísértet és a visszajáró halott epikus megjelenítése az Ormánságban"). A démonikus lények téli napforduló körüli megjelenésével Pócs Éva foglalkozott (Tündér és boszorkány Délkelet- és Közép-Európa határán.). Sok anyaggal szolgáltak a készülő hiedelem-enciklopédia visszajáró halottakra, és a Luca-napi hiedelmekre vonatkozó adatcsoportjai. A téli napforduló körüli rítusok fontos részét képezik a természetfeletti lényeknek hozott áldozatok. Ezekkel Bálint Sándor és Pócs Éva foglalkoztak („Karácsony, húsvét, pünkösd" „ A karácsonyi vacsora és karácsonyi asztal hiedelemköre"), de a problémát nem merítették ki. A rendelkezésre álló adatok elemzése után több olyan kérdés került felszínre, ami indokolttá teszi a téli napfordulóhoz kötődő rítusok és hiedelmek újabb vizsgálatát. Ahogy azt már az eddigi kutatás is kihangsúlyozta, az ilyen rítusok és hiedelmek legtöbbje másodlagos, értelmét vesztett, és feltételezhető egy eredetibb, az ilyenkor megjelenő halottakra vonatkozó réteg, mely időpontjában a keresztény naptári ünnepekhez kapcsolódik. Ezt a szempontot szem előtt tartva szedtem össze és rendeztem el az adatokat, kiegészítve az eddigi elemzések által figyelembe vett gyűjtéseket. A téli napforduló körüli hiedelmekre vonatkozó magyar anyagban különböző mértékben megjelenő halotti vonatkozások értelmezéséhez az európai kutatások eredményeit hívtam segítségül, hiszen az európai hiedelmekben jóval több az elsődleges, halotti rétegre vonatkozó anyag. A karácsony mint keresztény ünnep került a magyarsághoz, halotti ünnepként alig volt funkciója. A halotti vonások sokkal inkább kötődnek a Luca-naphoz, így a karácsonyi szokások egy korábbi rétegének feltárásában a Luca-napi szokások párhuzamai is segítettek. A megjelenő halottakról A magyar anyagban ritkán fordulnak elő a téli napforduló körül megjelenő kísértetcsapatokról szóló mondák, ezzel szemben az európai mondaanyagban ezek megjelenése gyakori. Nálunk a visszatérő halottakról, kísértetekről szóló mondákban ritkán hallunk csapatosan megjelenő kísértetekről.

1 Az éjszaka csoportokban megjelenő kísértetek lehetnek csatázó katonák, repülő, zenélő násznép, (Győrtelek, Gyulaháza)

2

, papok, mulatozhatnak kastélyokban, zenélhetnek a levegőben a temető felett vagy táncolhatnak a keresztútnál.

3 Ide tartozhat még a „rosszak" bizonytalan, elmosódó alakja, mely egyaránt lehet boszorkány, gonosz szellem, kísértet vagy nyomó démon. Karácsonykor megjelenő kísértetcsapatra nem találtam magyar adatot, de a „rosszak", szellemek, gonosz lelkek megjelenhetnek karácsony éjjel („karácsonyéjféli roszszak"), járnak az adventban („Mindön rossz ádvenbe kallódik"), Luca-nap éjjelén.

4 Felmerül a kérdés, hogy honnan, és kik járnak vissza kísértetként. Az ókori szövegekben az idő előtt vagy az erőszakos halállal meghaltak térnek vissza kísértetként. Csapatukhoz, a későbbi hiedelmekben a kereszténység hatására, társulnak a kereszteletlenek, és azok, akiket nem fogadnak be a túlvilágon. A túlvilágról a legtöbb vallás, így a kereszténység szerint sincs visszatérés. Mégis, minden kultúrában vannak olyan halottak, akik valamiért megjelennek az élők között. így kell lennie olyan helynek, ahol ezek a nem nyugvó holtak tartózkodnak. Ez a hely azonban nem le-