Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - Pörös Béla: Szegénység és kirekesztettség. Szegregációs folyamatok Pécsett és környékén

186 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) 3. táblázat Támogatásban részesítettek számának alakulása a fontosabb segélytípusonként Pécs, 1991-2000 Év 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 1. Munkanélküliek jövedelem pótló támogatása 603 892 1315 1295 1464 1686 1284 884 441 2. Rendszeres szociális segély 541 535 363 337 313 310 380 450 486 480 3. Időskorúak járadéka 108 115 114 4. Rendszeres gyermek-védelmi támogatás 7944 7324 6936 5. Lakásfenntartási támogatás 2566 691 720 4818 3596 8282 3956 5015 4514 6. Átmeneti (esetenkénti, rendkívüli) segély 5860 6347 12604 11262 6697 4618 5681 4098 5332 2617 7.Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 7199 5319 6282 Összesen: 25039 24475 21384 Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jellemzőek még a lakosság szociális helyzetének alakulására a különböző közüzemi szolgáltatások keletkezett díjhátraléka; már 1994 decemberében 3845 család több mint 53 millió Ft lakbértartozást halmozott fel a városban. Jelenleg már több százmillió Ft a városi közüzemi vállalatokkal (DDGÁZ, DÉDÁSZ, Vízmű) szemben fennálló lakossági tartozások összege. Vizsgálataink során kiderült, hogy a tartozások összege különösen magas a szegregált lakóövezetekben élő családok esetében. (így pl. Pécsbányatelepen 241 fogyasztó 1996 decemberében közel 700.000 Ft-tal tartozott a Gázszolgáltatónak és közel 1 millió Ft lakbértartozás volt ebben a városrészben. Ezek az összegek az azóta eltelt évek során tovább emelkedtek.) (Érdemes megjegyezni, hogy a sokáig hatályos önkormányzati lakásrendelet értelmében az önkényes lakásfoglalóknak a hivatalos lakbér többszörösét kellett (volna) fizetni - annak ellenére, hogy mindenki tudta, szociális helyzetüknél fogva erre képtelenek.) Pécsbányatelepen 1998 márciusában 374.000 Ft, Hősök terén 457.000 Ft, Rücker-aknán 613.000 Ft, István-aknán 2.128.000 Ft lakbérhátralék halmozódott fel. Az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat munkatársai 1999-ben vizsgálatot végeztek a város keleti területein élő önkényes lakáshasználók helyzetéről. A vizsgálat fontosabb megállapításai: az 1999. május 5-i nyilvántartás alapján Pécsett 218 család minősült önkényes lakáshasználónak, 40%uk élt akkor a keleti városrész leépülésnek indult övezeteiben; a keleti városrészben vizsgált és önkényesen használt lakásokban (173 lakás) összesen 536 ember élt, ebből 242 a gyerekek száma; A családok 35%-ának nincs rendszeres jövedelme; 69 lakásban nem volt áram. A jelenlegi helyzet egyik sajátossága, hogy a külterületeken élő, munkanélküli segélyekből, szociális támogatásokból élő családok nélkülözni kénytelenek azoknak a szociális szolgáltatásoknak a nagyobb részét is, amelyek adott esetben valamilyen segítséget jelenthetnének problémáik megoldásához. A szociális ellátások mellett hiányoznak az alapvető kereskedelmi, egészségügyi, kulturális és közösségi szolgáltatások, (az 1990-es évek elejétől itt szüntették meg a művelődési házakat és csökkentették az iskolák számát). Ezeken a területeken a legrosszabb a közbiztonság állapota, a legtöbb lakásban nincs vezetékes ivóvíz, a fűtést szén vagy olajtüzelésű kályhákkal lehet csak biztosítani. Az itt élő családok egészségügyi állapotának mutatói sokkal rosszabbak a városi átlagnál, különösen gyakori az alkoholizmus. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján - az országos kutatások (TÁRKI, valamint a Férge Zsuzsa vezette nemzetközi kutatás) tapasztalatait igazolva - Pécsett is megállapítható, hogy 1998-99-ben megállt a szegénység növekedése, azonban még mindig a lakos-