Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében

T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében 141 a szappangyárban. Az áramot vásárolták. Csak belföldre termeltek. Ebben az üzemben az 1942-ben megtermelt áruk értéke 472.434 P volt, a fűtőanyag és egyéb kiadásokra kifizetett összeg 301.923 P, az azévi ipari haszon összege 170.511 P volt. Az ehhez az ipari alcsoporthoz tartozó másik pécsi üzem „Jankovits László oki. vegyészmérnök szappangyára" volt, amely 1858 évet jegyezte fel a gyár alapításának éveként és ettől kezdve volt e család tulajdonában. Egyéni, nem zsidó tulajdonú cég volt. Az állótőke összege 150 ezer P volt, a forgótőkéje 100 ezer P Egy gyárvezetőt jegyeztek fel havi 500, évi 6.000 P jövedelemmel. A gyárban két tisztviselőnő dolgozott 1942-ben. Októberben 9 férfit és 30 nőt tüntettek fel munkásként. Közülük 1 férfi szakmunkás volt, 35 betanított munkás (közülük 30 nő!) és 3 férfi napszámos. 1942-ben ugyancsak ez a létszám szerepel az átlag- és a legnagyobb munkásszám rovatában is. Normális üzemmenetben, ebben a gyárban 30 férfi és 60 nő dolgozott, így 1942-ben az üzem kihasználtságának foka mindöszsze 50%-os volt! A munkások napi 8 órát dolgoztak és az 1942-ben munkabérként számukra kifizetett összeg 53.934 P volt. 1942-ben 312 napon keresztül üzemelt ez a gyár, de az üzemszüneti napok számát és az esetleges üzemszünet okát nem jelölték. A gyárban hét, összesen 54 lóerős villanymotor alkotta a gépparkot. Az áramot vették. Az 1942. évi termelés értéke 435.595 P volt. A kifizetésekre fordított összeg 330.593 P, az azévi ipari többlet értéke 105.002 P volt. A táblázatos anyagban ezeken a pécsi vegyipari gyárakon kívül mindössze egy mohácsi szappangyárat jegyeztek fel. A vegyipar kilenc gyára közül tehát nyolc volt Pécsett. Ennek megfelelően alakultak a többi „mutatók" is. Az ebben az iparágban dolgozó gyári tőke 98%-a pécsi gyárakban feküdt illetve működött, a gépek teljesítőképességének 99%-a, a termelési érték 99,5, s az ipari haszon 99%-a pécsi üzemekben dolgozott illetve jött létre. A Baranya megye területén a vegyiparhoz tartozó gyárakban a munkások 92%-a Pécsett volt gyári munkás. E gyárak nagy része a bányászathoz kapcsolódó nagyüzem volt, és helyileg is a megyeszékhelyhez kötődött. S miként helyezkedtek el ezek a gyárak a többi pécsi gyár között, a város gazdasági és társadalmi életében? 1942-ben, a város gyáraiban levő tőke 6,6, illetve 10%-a volt a vegyipar gyáraiban. A gépek teljesítőképességének - az iparág természetéből következően mindössze a 4%-a dolgozott a 8 pécsi vegyészeti iparhoz tartozó gyárban, de az azévben megtermelt értékek 12 %-át, az ipari haszon 6%-át ebben a nyolc pécsi üzemben állították elő. S ezekben az üzemekben dolgozott a pécsi gyári munkásoknak 9-10%-a. Az utolsó gyári iparág a nyomdaipar, amelynek a megyében, 1942-ben dolgozó mind a négy üzeme Pécsett működött. Baranya megye területén tehát ennek az iparágnak minden adata 100%-kal szerepelt. Vizsgáljuk meg ennek az üzemeit is közelebbről. A táblázatba elsőként a „Dunántúli pécsi egyet, könyvkiadó és nyomda Rt." került feljegyzésre, 1911 alapítási évvel. Jelenlegi tulajdonosai kezén 1917 óta van. Részvénytársaság, nem zsidó. Az állótőke összege 1942ben 175 ezer P a forgótőkéje 253 ezer P Egy gyárvezető (férfi) állt 1942-ben a nyomda élén, akinek havi 720 pengő, évi 6.921 P jövedelme volt. 12 tisztviselő (fele nő) dolgozott ebben a gyárban, és október hónapban 57 férfi és 24 nő állt alkalmazásban, mégpedig 34 férfi szakmunkás, 30 betanított munkás (közülük 23 volt nő), 10 férfi napszámos és 1 nő ifjúmunkás és 6 tanoncfiú. Ez az átlagos munkásszámnál (76 fő) több, de elmarad az 1942-ben alkalmazott legnagyobb munkáslétszám (88 fő) mögött. Normális üzemmenetben, ebben a nyomdában 52 férfi és 40 nő dolgozott, s így az üzem kihasználásának foka 1942-ben 95 %-os volt. A munkaidő napi 8 óra volt, s a munkások bére ez évben 183.518 P volt. A nyomda 297 napon üzemelt, üzemszüneti napot nem tüntettek fel. Tizenkilenc, öszszesen 53,6 lóerős villanymotor dolgozott benne, az áramot úgy vásárolták hozzá. Az üzem belföldre termelt. 1942-ben a termelési érték 681.587 P volt, a fűtőanyagra és egyéb címeken kifizetett összeg 130.559 P, az azévi ipari többlet 551.028 P volt ebben a nyomdában. A következő pécsi nyomda neve „Haladás" Nyomda Rt." Alapításának éve 1922, azóta van a jelenlegi tulajdonosok birtokában. Jellege részvénytársaság, nem zsidó vállalkozás. Az állótőke összege 28 ezer R a forgótőkéje 80 ezer P Egy férfi gyárvezető állt az élén, havi 436 P, évi 6.400 P fizetéssel. Két tisztviselő (közülük az egyik nő volt), továbbá október hónapban 10 munkás dolgozott benne. (3 szakmunkás és egy betanított munkás - ők férfiak voltak - 5 napszámosnő és egy fiútanonc.) Ez a létszám azonos a nyomdában dolgozó átlag munkásszámmal, de elmarad az azévi legnagyobb munkásszám (13 fő) mögött. Normális üzemmenetben, a nyomdában 8 férfi és 10 nő dolgozott, így ebben a háborús esztendőben a nyomda üzemének kihasználtsága 80%-os volt. A munkaidő napi 8 óra volt, s a munkabér 1942-ben kifizetett összegét 21.217 P-nek jegyezték fel. 1942-ben 298 napon keresztül üzemelt, üzemszüneti napot nem jelöltek. Négy villanymotor dolgozott a nyomdában, 3 lóerős teljesítménnyel. Az áramot vásárolták. Ebben az évben 95.049 P volt a termelés értéke, 26.571 P-t fizettek ki fűtőanyag és egyéb címen, s az ipari többlet 68.478 P volt. A táblázatban szereplő harmadik pécsi nyomda „Pécsi Iroda és Könyvnyomdai Rt." alapításának évét 1896nak jelölte. 1932 óta volt a jelenlegi tulajdonosok birtokában, vagyis alakult részvénytársasággá. Zsidó tulajdonú cég volt. Az állótőke összege 94 ezer pengő, a forgótőkéje 25 ezer P Egy gyárvezető állt az élén, havi 452 P fizetéssel. Évi jövedelmét 4.802 P-nek jegyezték fel. 10 tisztviselő (közülük 4 nő) dolgozott 1942-ben, a nyomdában és október hónapban egy férfi művezető és 17 munkás állt ott alkalmazásban (mégpedig 7 férfi szakmunkás, 9 nő be-