Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében

140 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) évét 1848-nak jelezte. 1925 óta volt a jelenlegi tulajdonosok birtokában. Társas és zsidó érdekeltségű cég volt. Állótőkéjének összege 66 ezer P, forgótőkéje 160 ezer P volt 1942-ben. Egy férfi gyárvezetője volt, akinek havi fizetését 500 P-nek írták, míg azévi jövedelmét 6.000 P-nek jelezték. Öt tisztviselő (közöttük 1 nő) dolgozott benne és 1 férfi művezető. Az októberi munkáslétszám: 8 férfi volt. (közülük 3-3 szak- és betanított munkás volt és 2 napszámos.) Ez a szám alatta maradt az átlagos (10 fő) és azévi legnagyobb (15 férfi) munkáslétszámnak. Normális üzemmenetben 10 munkást jeleznek e gyárban dolgozónak, s mégis az 1942. évi üzemmenetet - magasabb munkáslétszámmal - 40%-os kihasználtságúnak jegyezték fel a táblázatba. Ennek oka valószínűleg az üzemszünetekben rejlik. 1942-ben ugyanis 153 napon üzemelt csak ez a gyár, 102 napig nyersanyaghiány, és további 44 napon át átalakítási és javítási munkálatok miatt szünetelt. A munkaidő napi 8 óra volt, és a munkásoknak az évben kifizetett munkabér összegét 15.906 P-nek jelölték. Egy, 80 lóerő teljesítőképességű erőgép és nyolc, összesen 44,6 lóerős villanymotor alkotta a gépi állományt. Az áramot vásárolták. Az 1942-ben megtermelt áruk értéke 210.890 P volt. Fűtőanyag és egyéb címeken kifizettek 100.943 P-t. Az ipari többlet ez évben. 109.947 P volt. A másik, ebbe az ipari alcsoportba tartozó pécsi gyár „Mauthner Ödön" néven van feljegyezve. 1935-ben alapították ezt a gyárat, és azóta részvénytársaság és nem zsidó cégként üzemel. Az állótőke összege 163 ezer P, a forgótőkéje 909 ezer P 1942-ben egy férfi gyárvezetője volt, havi 310 P fizetéssel. A gyárvezetés évi jövedelmét 5.556 P-nek jegyezték fel. Három tisztviselő dolgozott ebben a gyárban (közülük 1 nő), 2 férfi művezető és október hónapban 32 férfi és 9 nő dolgozott ott (a férfimunkások közül 8 volt szakmunkás, 5 betanított munkás és 19 napszámos.) Ez jóval elmaradt az üzemben dolgozó átlag létszám (39 férfi és 11 nő), s a legmagasabb létszám (58 fő) mögött. Érdekes módon a normális üzemmenetben alacsonyabb volt a munkásszám: 26 férfi és 6 nő, vagyis 32 fő szerepel, s az üzem kihasználtságának foka mégis csak 90%os volt ebben az esztendőben. Ez is valószínűleg a részleges üzemelésnek tudható be. 1942-ben u.i. 291 napon keresztül dolgozott csak ez a gyár, 14 napig állt, átalakítás és javítás címén. A munkaidő napi 8 óra volt, s a munkásoknak ez évben kifizetett munkabér összegét 83.597 P-nek jegyezték fel. A gyárban nyolc, összesen 81,1 lóerős villanymotor szolgáltatta a gépi erőt. Az áramot vásárolták. Az 1942-ben megtermelt áruk értéke 2.451.307 P volt. A kifizetett összeg 1.772.273 P volt. Az ipari többlet összege 679.034 P volt. A következő két pécsi gyár a „Keményítőgyártás " ipari alcsoportba tartozott. Az elsőnek neve: „Agraria" keményítő dextringyár és kereskedelmi vállalat. 1920 az alapításának éve, s 1941 óta volt a jelenlegi tulajdonos birtokában. Egyéni, nem zsidó tulajdonú cég. Állótőkéjének összege 1942-ben 110 ezer P, a forgótőke 230 ezer P Egy férfi gyárvezetője volt, havi 500 P fizetéssel, de azévi összjövedelmét 4.000 P-nek jegyezték fel. Öt tisztviselő (közülük 1 nő) dolgozott a gyárban. Munkásainak száma októberben 16 fő volt (közülük 11 volt a nő.) Megoszlásuk szerint 1 férfi szakmunkás és 4 férfi és 11 nő napszámos volt. Ez alacsonyabb az évi átlagnál (19 fő), s jóval elmarad a legnagyobb munkásszám (34 fő) mögött. Normális üzemmenetben 14 férfi és 20 nő alkotta ennek a gyárnak a munkásállományát (34 fő), s azt jegyezték fel, hogy a gyár kihasználtságának foka 1942-ben 15% volt mindössze. A gyár 1942-ben 193 napon keresztül üzemelt, 110 napig nyersanyaghiány miatt állt. A munkaidő napi 10 óra volt és a munkásoknak ebben az évben kifizetett munkabérét 27.172 P-nek jelezték hozzátéve, hogy természetbenijuttatásban is részesültek (360 P értékben). A gyár gépparkját egy 50 lóerős erőgép és egy 7 lóerős villanymotor alkotta. Az áramot vásárolták. 1942-ben a termelés értéke 496.563 P volt. Másutt megjegyezték, hogy ez évben 248.244 P értékű árut külföldön értékesítettek. A fűtőanyag és egyebekért kifizettek 418.258 P-t s az ipari haszon 78.305 P volt. A másik keményítőgyár neve „Hattyú Keményítőgyár Pécs" volt. 1934-ben alapult, azóta volt a jelenlegi tulajdonosok birtokában. Jellege részvénytársaság, nem zsidó vállalkozás. 1942-ben, egész évben szünetelt. így mindössze az szerepelt a táblázatban, hogy a gyár állótőkéje 20 ezer P volt. Normális üzemmenetben 8 férfi és 7 nő dolgozott benne. Négy, 23 lóerős villanymotorral volt felszerelve, s az áramot vásárolta. A vegyipar következő üzemei a „Gyertya, szappan és illatszergyártás" ipari alcsoportba tartoztak. A három gyár közül egy Mohácson volt, kettő pedig Pécsett. Az első pécsi cég neve: „Kereső Pál és Tsai azelőtt Schützer В és fia pipere és mosószappangyár" volt. Alapításának éve 1879, és 1942 óta volt a jelenlegi tulajdonosok birtokában. Jellege társas és nem zsidó tulajdonú cég. A befektetett tőke összege: állótőke 75 ezer P, a forgótőke 250 ezer P Öt férfi gyárvezetőt jegyeztek fel, akiknek évi jövedelme 17.600 P volt, természetbeli nélkül. Négy tisztviselő (közülük 1 nő) és 1 férfi művezető dolgozott a gyárban, amelyben az 1942. évi októberi munkáslétszám 7 férfi volt és 14 nő. (4 férfi szakmunkás, 1 férfi és 8 nő betanított munkás, 7 napszámos - közülük 5 volt nő és 1 nő ifjúmunkás.) Ez azonos az átlag munkásszámmal, de alatta marad a legnagyobb (24 fő) munkáslétszámnak. Normális üzemmenetben 16 férfi és 24 nő dolgozott ebben a gyárban, így az 1942. évi üzemi kihasználtság fokát 75%-osnak jegyezték be a táblázatba. A munkások ebben az évben napi 8 órát dolgoztak és az 1942-ben részükre kifizetett munkabér összege 28.515 P volt. A gyár ebben az évben 304 napon át dolgozott, üzemszüneti napot nem jelöltek Nyolc villanymotor összesen 44 lóerő teljesítménnyel - alkotta a gépparkot