Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében

132 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) gozó nyolc gyár állótőkéjének 34%-a, a forgó tőkének 69%-a működött a három említett pécsi gyárban. Ezekben dolgozott az iparág gépi teljesítményének 60%-a, s ebben találjuk az iparág megyei üzemeiben létrejött termelési értéknek 57, az ipari többletnek 62%-át. A legnagyobb munkásszám 50%-a, s az átlagos munkásszám 56%-a ugyancsak e három pécsi faipari üzemben talált munkát. A város iparában ennek az iparágnak gyárjelleggel dolgozó üzemei - hasonlóképpen a megyében betöltött helyzetükhöz, - nem játszott túl nagy szerepet, mert az összes pécsi gyárba fektetett tőkének 0,3 illetve a forgótőkének 2,1%-a volt a faiparhoz tartozó három üzemben. A gépi teljesítmény 0,9%-a dolgozott azokban és a termelési értéknek és az ipari többletnek 0,7, illetve 0,6%-a jött létre e három pécsi vállalatban. Az azokban alkalmazott munkások aránya sem haladta meg a pécsi gyárakban dolgozókénak 2,2%-át 1942-ben. A következő ipari főcsoporthoz a bőr-, sörte,- szőr- stb. iparághoz tartozó gyári üzemek Pécsett már nagyobb szerepet játszottak. A Baranya megyében található négy, ehhez az iparághoz tartozó gyár közül három Pécsett volt. Az említett három gyár három különböző ipari alcsoportba tartozott. Az első a bőrgyártás alcsoport tagja volt, a vidéken, Mohácson lévő, ehhez az iparághoz tartozó bőrgyárral együtt. Neve Első Pécsi Bőrgyár Rt. 1762 évet tüntették fel alapító évként. 1919 óta volt a jelenlegi tulajdonosok birtokában. Az üzem jellege szerint részvénytársaság volt és birtokosa nem számított zsidónak. Igazi nagyüzem volt, magas tőkebefektetéssel dolgozott. 1942-ben az állótőke 2.874 ezer P volt, a forgótőke pedig 5.229 ezer pengő. A táblázatban 10 férfi és 11 nő gyárvezetőt tüntettek fel, amely - valószínűleg a vezető részvényesek számát jelentheti, - 7 férfi és 3 nő tisztviselő végezte az adminisztrációs munkát és 20 férfi művezető dolgozott ebben az évben a gyárban. 176 férfi szakmunkást jegyeztek fel még ez év októberében ott dolgozóként. A betanított munkások száma akkor 95 férfi és 26 nő, míg a napszámosok száma 78 férfi és 118 nő. Számukat még 18 fiú tanonc egészítette ki. Az októberi dolgozók száma tehát 511 fő volt, amely elmaradt az azévi átlag (515 fő) és még inkább a legnagyobb munkáslétszám (539 fő) mögött. A normális üzemmenetben viszont 877 fő volt az ez üzemben dolgozó munkások száma, így az 1942. évi üzemi kihasználtsági fokot 50%-osnak jelölték. A gyárban napi 8 óra volt a munkaidő és 1942-ben 251 napon keresztül üzemelt. 47 napot tüntettek fel üzemszüneti napként, amelynek oka a nyersanyaghiány volt. A gyárvezetők évi fizetését 233.855 P-nek jegyezték fel, míg a munkabéreket 1942-ben 879.887 P-nek tüntették fel. Öt külföldi dolgozott ebben az évben a gyárban, melynek a piaca is átnyúlt a határokon, a gyár a külföldre is dolgozott. Érdekességként említem meg, hogy 1 művezető, 3 munkás és 4 alkalmazott (tisztviselő) volt külföldi. - A gyár kitűnően fel volt szerelve gépekkel: két, 500 lóerős erőgép mellett 274 darab, összesen 1.320,8 lóerős villanymotor dolgozott a bőrgyárban Az 1942. évi termelési érték 13.048.678 P, a fűtőanyag és egyéb célokra ez évben kifizetett összeg 9.111.741 P volt. Az ipari többlet összege: 3.936.937 P volt. Ez a gyár Pécs egyik vezető üzeme volt ekkor. A másik, ebbe az iparágba tartozó pécsi gyár a „Bőröndös" ipari alcsoportba tartozott. A cég neve „Krausz Testvérek Bőröndgyára" volt. 1923-ban alapították és 1926 óta volt a jelenlegi tulajdonosok kezén. Egyéni és zsidó tulajdonú cég volt. Az 1942-ben befektetett állótőke összege 25 ezer P volt, a forgótőke 13 ezer P A gyárnak ebben az évben 2 férfi vezetőjét tartották nyilván, akiknek ez évi fizetése 5.100 P volt. A gyárban 3 tisztviselő dolgozott ebben az évben (közülük 1 nő), 2 szakmunkás (ezek közül is 1 nő), 9 betanított munkás (akik közül 8 nő). A munkások októberi létszáma tehát összesen 11 fő volt, ami csak 1 fővel maradt el az átlagos (12) munkáslétszám mögött. A legnagyobb munkáslétszám ebben az évben 3 férfi volt és 10 nő. Feltételezhetően ebbe a háború miatti férfihiány is belejátszott. A munkaidő napi 8 óra volt. Normális üzemmenetben 4 férfi és 12 nő dolgozott a bőröndgyárban, s ezért az üzem kihasználtságának fokát 90%-osnak jegyezték fel. A munkabérekre kifizetett 1942. évi összeg 16.553 P volt. Ez a gyár 1942-ben 294 napon keresztül üzemelt, 3 napon át szünetelt, „egyéb okok" miatt. - A gyár gépi felszereltségét négy, összesen 4,5 lóerős villanymotor alkotta, amelyhez az áramot vásárolták. Az 1942. évi termelés értéke 101.628 P volt. A fűtőanyag és egyéb címeken kifizetett összeg 55.445 P volt, s az ipari többlet 46.183 P volt. Hasonlóképpen a kisebb üzemek közé tartozott ebben az iparágban a gumiárugyártás ipari alcsoportba tartozó „Barna Béla Gumiáru-készítő" nevű pécsi cég. Alapításának éve 1936, azóta van a jelenlegi tulajdonos birtokában. Egyéni és zsidó tulajdonú cég volt. A befektetett állótőke összege 1942-ben 5 ezer P, a forgótőkéje 25 ezer pengő volt. Az üzem élén 1 férfi gyárvezető állott, akinek azévi fizetése 3.600 P volt. Kis munkáslétszámmal dolgozott: 1942. októberében 5 férfi és 2 nő betanított munkás, 1 férfi és 4 nő ifjúmunkás alkotta a dolgozók állományát, akik ez évben 12.064 P bért kaptak, a feljegyzés szerint. A munkások átlagos száma 1942-ben 9 fő volt, a legnagyobb munkásszám pedig 13 fő volt. Normális üzemmenetben 20 férfi és 10 nő dolgozott a bőröndgyárban, így az 1942. évi üzemkihasználtság 40% volt mindössze. - 1942-ben 298 napon keresztül üzemelt, nem jeleztek üzemszüneti napot. - Két, összesen 4,8 lóerős villanymotorral dolgozott, az áramot vásárolta. 1942-ben a megtermelt érték összegét 42.063 Pnek jegyzetek fel. A kifizetett összeg (fűtő- és egyéb anyagra). 14.975 P volt, és az ipari többlet 27.088 P A bőripar megyei gyárainak értékeit tekintve a működő tőke 90, illetve a forgótőke 84%-a volt a pécsi gyárakban, a gépek teljesítőképességének pedig a 82%-a dolgozott azokban. 1942-ben, az iparág gyáraiban Baranya