Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)
Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében
T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében 133 megye területén megtermelt értéknek 89%-át, az ipari többletnek 90%-át a pécsi gyárakban állították elő. A bőriparban dolgozó legnagyobb és átlag munkások számának 91%-át találjuk a pécsi gyárakban, 1942-ben. A város gyárai között is - e fontos értékeket tekintve jelentős helyet foglalnak el a bőriparhoz tartozó üzemek. A város gyáraiba befektetett állótőke 7, 4%-át, s a forgótőke 24,5%-át találjuk a bőriparhoz tartozó gyárakban. A gépek teljesítőképességének 4,5%-a dolgozott 1942-ben a pécsi bőripari üzemekben, s az összes pécsi gyárban ez évben megtermelt termelési érték 14,2%-át ebben a három pécsi gyárban állították elő (az ipari többletnek 7,6%-át.). A város gyári munkásai 12-13%ának ezek a gyárak adtak munkát. A bőripar „húzó ága" volt a város gyáriparának. A következő iparágban: a fonó-, szövő iparban a Baranya megyében található hat gyár közül csak egynek volt Pécs a központja. S ez a kartolt gyapjúfonál gyártás ipari alcsoportba tartozó Engel Jakab cége volt. 1912-ben alapították, és 1920 óta van a jelenlegi tulajdonos birtokában, - árulja el a táblázat. Egyéni és nem zsidó cég volt. A befektetett állótőke 1942-ben 150 ezer P, a forgótőke ugyancsak annyi. Két gyárvezetőt tüntettek fel, akik abban az évben 4.340 P fizetést kaptak. Egy férfi szakmunkás és 18 betanított munkás (közülük 4 férfi) dolgozott ebben a gyárban, október hónapban. Ez a 19 fős munkásállomány jócskán alatta marad az évi átlagnak (25 fő), de még inkább a legnagyobb munkáslétszámnak (28 fő.) Az azévben kifizetett munkabér összege 24.924 P volt. Napi 8 óra volt a munkaidő. - Normális üzemmenetben, ebben a gyárban 20 férfi és 30 nő állott alkalmazásban, így 1942. évben az üzem kihasználtsági fokát 55%-osnak jegyezték fel. Ez a gyár 1942-ben 293 napon keresztül üzemelt, 4 napig anyaghiány, 7 napig „egyéb okok" miatt nem dolgozott. - Öt villanymotor, 44 lóerős összteljesítménnyel alkotta a gépállományt. Az áramot vásárolták. Gőzkazánja volt és belföldre termelt. 1942-ben, a gyárban megtermelt áruk értéke (ára) 257.593 pengő volt. A fűtés és egyéb költségekre kiadott összeg 174.423 P, az azévi ipari többlet összege 83.170 P volt. A fonó- és szövőiparban (melyet utóbb textiliparnak neveztek) Baranya megye - Pécs nélkül számított - területén álló gyárak vezettek az előbb áttekintett fontosabb mutatók mindegyike szerint. Az ehhez az iparághoz tartozó egyetlen pécsi gyárban találjuk a megye összes textilipari gyárában működő tőke 13, illetve 8,6%-át. A textilipari gépek teljesítőképességének 7,5%a dolgozott a pécsi gyárban. Ez utóbbiban állították elő 1942-ben a hat gyár termelési értékének 6%-át, az ipari többletnek 4,2%-át. S a megye textilipari munkásainak 4,6,illetve 4,9%-a dolgozott a pécsi gyárban, a nagy többsége tehát a „vidék" nagy gyáraiban (kender-, selyem stb. gyárban) kapott munkát. Az ebben az iparágban levő tőke a város gyáraiba befektetett tőkének mindössze 0,4 illetve 0,7%-át tette ki, s a gépek teljesítő képessége alig érte el a 0,1%-ot. A fonó, szövőipar e gyárában dolgozó munkások a város gyári munkásainak alig 0,6 %-át alkották. A termelési érték 0,3, az ipari többlet 0,2%-a volt a város gyáraiban előállított összegnek. Ennek az iparágnak a megyei üzemei voltak erősek. A következő iparágban: a ruházati iparban viszont a megye területén - a gyárakat tekintve - Pécs vezet. A hét gyár közül öt volt Pécsett! A szabóipari alágazatban, ipari alcsoportban egyetlen üzem érte el a gyári „rangot" és ez Pál Ödön férfiszabóüzeme volt. A céget 1913-ban alapították, és azóta volt a címben jelzett tulajdonos birtokában. Egyéni, nem zsidó tulajdonú cég volt. A befektetett állótőke 1 ezer P volt, a forgótőke 219 ezer P A gyárvezető egy férfi volt, akinek évi fizetését nem tüntették fel (vélhetően ez a megrendelésektől függött.) 1942 októberében 1 férfi művezető, 45 férfi szakmunkás és 2 fiú tanonc dolgozott az üzemben, ami mindöszsze eggyel volt kevesebb, mint az átlag munkáslétszám, de jelentősen eltért a legnagyobb munkáslétszámtól (az 56 főtől) is. Normális üzemmenetben 57 férfimunkás dolgozott itt, így az üzem kihasználtságának fokát 90%osnak jelezték 1942-ben. Az ez évben a munkásoknak kifizetett bér összege 90.324 P, a munkaidő pedig napi 8 óra volt. 1942-ben 305 napon keresztül üzemelt ez a vállalat, nem tüntettek fel üzemszüneti napot. - Géppel nem dolgoztak, de azt jelölik, hogy áramot vásárolnak. Belföldre termeltek és otthon dolgozó munkást is alkalmaztak (14 főt). Az 1942-ben megtermelt áruk értéke 564.720 P volt. Fűtés és egyéb költségekre 332.770 P-t vonhattak le. Az ipari többlet 231.950 pengő volt. A jól termelő üzemek közé tartozott tehát. A következő három pécsi üzem a kesztyűgyártás ipari alcsoportba tartozott. Az első helyen Hamerli J. Közkereseti társaság kesztyűgyára állt, amelyet 1861-ben alapítottak. A jelenlegi tulajdonosoknak 1939 óta volt a birtokában. Társascég, nem zsidó tulajdonú. Magas összegű tőkével dolgozott. 1942-ben a befektetett állótőke összege 250 ezer P volt, a forgótőkéje 1.845 ezer P Három gyárvezetőt tüntettek fel évi 36.000 P fizetéssel. Négy tisztviselő dolgozott a gyárban (közülük 2 nő), egy művezetőt, 56 szakmunkást (mindannyian férfiak, 29 férfi és 119 nő betanított munkást, 19 férfi napszámost, 15 nő ifjúmunkást és 10 fiú tanoncot tartottak nyilván október hónapban. Az átlagos munkásállomány 124 férfi volt és 139 nő (263 fő, ami elmaradt az azévi legmagasabb (282 fő) munkáslétszám mögött. Normális üzemmenetben azonban 340 fő lett volna a munkások száma, így az üzem 1942. évi kihasználtsági foka csak 85%-os volt. Munkabér címén ebben az évben 451.694 P-t fizettek ki. A gyár 300 napon keresztül üzemelt, 1 üzemszüneti napot tüntettek fel, nyersanyaghiány miatt. A munkaidő napi 8 óra volt. Otthon is dolgozott a gyárnak 122 nő. Nemcsak belföldre, hanem külföldre is termelt és raktáron is volt áruja. A gépi állományát egy 26 lóerős