Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében

T. Mérey Klára: Pécs gyáriparának legfontosabb adatai egy 1942-ben készült felmérés tükrében 131 meghaladta a 2 millió pengőt, és így az ipari haszon: 2.758.221 P volt. - Mindezek az adatok a Zsolnay-gyár fontosságát támasztották alá. Pedig ennek az iparágnak a megye területén fekvő gyárai is erősek voltak, hiszen Pécs 10 üzeme mellett további 24, ehhez az iparághoz tartozó gyárat jegyeztek fel Baranya megye területén 1942-ben. Az összes, e megyében levő, s ebben az iparágban dolgozó gyárba fektetett állótőkének 57%-a, a forgótőkének 76%-a pécsi gyárakban működött, a gépi teljesítőképességnek 65%a a pécsi gyárakban állította elő az ebben az iparágban a megye területén dolgozó gyárak termelési értékének 58, az ipari többletnek 62%-át. 1942-ben az építőanyag-ipar megyei gyáraiban dolgozó átlagos évi munkásszámnak 94%-a a 10 pécsi gyárban dolgozott. Ennek az iparágnak, s ezen belül főként a Zsolnay gyárnak kiváló működését jelzi, hogy mindegyik mutató a Pécsett dolgozó gyárak fölényét húzza alá. A befektetett állótőke ebben az iparágban - a város gyáraiban levőknek - 9,5%-a, a forgótőke 8,5%-a volt 1942-ben. A gyárban levő gépek teljesítőképessége a pécsi gyárak hasonló adatainak 3%-át alkotta, míg a munkások létszáma a város gyári munkásaiénak 26%-a körül volt. A mai fogalmaink szerint építőanyag-iparnak nevezett iparágban, 1942-ben a Pécs összes gyáraiban előállított termelési értéknek 6,3, illetve az ipari többletnek 6,6%át állították elő. A következő iparág a fa- és rokoniparágaihoz tartozó gyáripari üzemek hasonlóképpen nem voltak Pécs-centrikusak. Az ehhez az ipari főcsoporthoz tartozó 7 gyár közül mindössze háromnak volt Pécsett a központja. Az első a fűrészárugyár ipari alcsoporthoz tartozott, s az üzem neve: „Engel Adolf és fiai gőzfűrész telep" volt. 1860 volt az alapításának éve. 1917 óta volt a jelenlegi tulajdonos birtokában. Társas cég volt, nem zsidó tulajdonú. A befektetett állótőke összege 1942-ben 10 ezer P volt, a forgótőke 127 ezer P Két gyárvezető állt az élén (férfiak), akik mellett két, ugyancsak férfi tisztviselő végezte az adminisztrációt. 9 szakmunkás, 6 betanított munkás és 9 napszámos (mindannyian férfiak voltak) mellett 4 napszámos nő is dolgozott a telepen. Októberben az összes munkások száma 24 férfi volt és 4 nő. Ez alacsonyabb, mint az év átlagos munkásszám (33 fő) és kevesebb a legnagyobb létszámnál, amely 40 férfi volt 1942-ben. Ez az üzem - úgy látszik - erősen megérezte a háborút, mert a normális üzemmenetben 80 férfi dolgozott benne és 1942-ben az üzem kihasználtságának fokát 15%-osnak jelölték. Ez évben 296 volt az üzemnapok száma, de nem jelöltek üzemszünetet. A munkaidő napi 8 óra volt. A gyárvezetők ez évi fizetése 8.070 P volt, a munkásoknak kifizetett bér összege 37.988 P - A telepen egy 60 lóerős gőzgépet tüntettek fel. Az áramot vásárolták. Az 1942-ben kimutatott termelés érték 91.180 P volt. A fűtés és egyéb kiadásokra 58.160 P ment el, s így az azévi ipari haszon összegeként 33.020 P szerepel a statisztikai kimutatásban. A második, a faiparhoz tartozó pécsi gyár a hordógyártás ipari alcsoportba tartozott és neveként „Pécs-Baranyai mech. hordógyár" szerepelt a statisztikai lapon. 1899-ben alapult, s 1933 óta volt a jelenlegi tulajdonos kezén. Egyéni cég volt, nem zsidó tulajdonú. A befektetett állótőke 81 ezer P volt, a forgótőke összege 1942ben 300 ezer P Tőkeerős középvállalat volt. Egy férfi gyárvezető, 1 férfi és 1 nő tisztviselő állt alkalmazásban 1942 októberében. 4 szakmunkás, 7 betanított munkás és 20 napszámos (mindannyian férfiak) mellett 6 nő napszámos, l-l férfi és nő ifjúmunkás dolgozott ebben a gyárban 1942 októberében. Az összes munkások száma tehát ekkor 39 fő volt, amely meghaladta a legalacsonyabb létszámot, az azévben kimutatott 36 főt, de nem érte el a legnagyobb azévi munkáslétszámot, amely 38 férfi és 6 nő volt. - Ebben a gyárban, normális üzemmenetben 70 férfi és 10 nő volt a munkáslétszám, s ezért 1942-ben az üzem kihasználtsági fokát 60%-osnak jegyezték fel. A gyárvezető évi fizetése 3 836 P volt, a munkások évi bére 48.619 P - Ebben az évben 309 napon keresztül dolgozott az üzem, de nem jegyeztek fel üzemszüneti napot. A munkaidő napi 8 óra volt. A gyár jól fel volt szerelve gépekkel: egy 75 lóerős erőgép és tizenhét 167,8 lóerős villanymotor adta a gépi teljesítményt, a gyár vásárolta az áramot. A termelés értéke 1942-ben 461.708 P volt, fűtőanyagra és egyebekre kifizettek 192 050 P-t. Az ipari többlet ez évben 269.658 P volt. A harmadik, faiparhoz tartozó pécsi cég a „Fából való szerszámok gyártása" ipari alcsoporthoz tartozott, s neve „Universal Faárugyár Kft" volt. Alapításának éve 1937-ben volt, és attól fogva volt a megjelölt tulajdonosok birtokában. A cég formája korlátolt felelősségű társaság, zsidó tulajdonban. 1942-ben a befektetett állótőke összege 40 ezer P volt, a forgótőkéje pedig 18 ezer P Négy férfi gyárvezető állt az üzem élén, akiknek évi fizetését nem közölték. Tisztviselő nem volt, csak egy férfi művezető. 5 szakmunkás, 4 betanított munkás és 2 napszámos férfi dolgozó mellett 3 napszámosnőt is alkalmaztak, így az októberi munkáslétszám 11 férfi és 3 nődolgozóból állt. Az azévi átlagos munkásszám 13 fő volt (közülük 5 nő), a legnagyobb létszámuk pedig 20 fő volt, amelynek fele nő. Normális üzemmenetben e gyár munkásállománya 48 férfi és 16 nődolgozóból állt, így az 1942. évi kihasználtsági foka 25%-os volt mindössze. A gyárvezetők keresetét nem közli, a munkabérek 21.981 P-t tettek ki 1942-ben. Az évben 300 napon keresztül üzemelt ez a gyár, üzemszüneti napot nem jelöltek. A munkaidő napi 8 óra volt. A gépi ellátottságot 9 villanymotor jelentette, 65,7 lóerős teljesítménnyel. Az áramot vásárolták. 1942-ben az üzem termelési értéke 64.200 P volt. A fűtőanyag és egyéb kiadások 26.481 P-t emésztettek fel. Az ipari többlet 37.719 P volt. A megye faiparhoz tartozó gyárai illetve gyárjelleggel működő üzemeinek adatait egybevetve a Pécsett dolgozó három üzem adataival, az egész megye területén dol-