Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - Pilkhoffer Mónika: A pécsi közkórház kibővítése (1891–1895)

106 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) Jegyzetek * Várady Ferenc: Baranya múltja és jelenje. Pécs, 1896. 471.0. ^ Még két kórházról kell említést tennünk, mely ekkor Pécsett működött. Az irgalmas rend Bem utcai kórházát a kapucinusok építették 1797ben. Az időközben negyven ágyasra bővített intézményben a betegeket három osztályon, minden ápolási díj nélkül gyógyították. Csak a Dunagőzhajózási Társaság munkásait vette fel a pécsbányatelepi kórház. A bányaszerencsétlenségek miatt az átlagos szükségnél nagyobbra méretezett, 40 ágyas épület tervezőjéről, építésének időpontjáról semmilyen adatot nem találtunk. Mindenesetre valószínűsíthető, hogy a terveket a társaság mérnökei készítették Bécsben. Huszár Zoltán tanulmányából tudjuk, hogy amikor az 1916-ban emelt legényszállót 80 ágyas kórházzá építették át a két világháború között, a régi kórházat legényszállónak alakították át. ™ Baranya Megyei Levéltár (BML): IV 1406. g. (7-11. sz. doboz) Pécs város Tanácsának külön kezelt iratai. 26. k. es. A városi közkórház építése, felújítása, fenntartása 1860-1902. Minden további jelzet ezen belül keresendő. A pécsi közkórház jelenleg Megyei Kórházként működik a Rákóczi u. 2. szám alatt. 4 Előzetes miniszteri engedéllyel ezen a rendeleten is lehetett változtatni, hiszen az ápolási díjak megemeléséből húzták fel a második emeletet 1868-ban, míg 1885-ben szintén ebből készült el a központi konyha és a kórház átalakítása. " BML: 4994/1892. Erreth Lajos beterjesztése a kórházi bizottságnak 6 a főépület 94 032 Ft 24 kr. az elkülönítő pavilon 23 416 31 a megfigyelő osztály 5 581 33 a régi ép. átalakítása 1 911 28 a vízvezeték 8 100 10 a villanyvilágítás 1 591 33 a fűtés 11 516 06 a villamos jelzők 267 15 a légszeszvezeték 150 Összesen: 146 565 Ft 80 kr. A költségeket 4.500 forinttal növelte a kórházi telek megnagyobbítása az irgalmas szerzet szomszédos rétjének megvásárlásával. Az udvar kibővítésére azért volt szükség, mert az elkülönítő pavilon sokat elfoglalt a betegek üdülésére szolgáló kertből. ' A kőműves munkákra benyújtott ajánlatában Schlauch Imre nem engedett semmit az egységárakból. Nyilatkozatot tett viszont arról, hogy a munka elnyerése esetén nem számítja fel a kétszer módosított tervrajzok árát, és a kórház telkének feltöltése miatt alacsonnyá vált kerítést ingyen megemeli. A másik pályázó, Körösztös József 5% engedményt adott. Ez 3.256 forintnak felelt meg, míg Schlauch engedménye összesen 4.669 Ft volt. A kerítés megemelésére tett javaslatát azonban csak az árlejtés napján nyújtotta be, talán azért, mert a 3169 forinttal számított tervezési költség elengedésével Körösztös ajánlata még mindig kedvezőbb volt. Schlauch pályázata szabálytalan volt, hiszen több olyan ajánlatot tartalmazott, ami a kiírásban nem szerepelt. Körösztös József természetesen megfellebbezte a közgyűlés határozatát, amit természetesen elutasítottak. ° Az ilyenkor szokásos bokréta ünnepélyre a kórházigazgató 300 forint jutalmat utalványoztatott ki Schlauch munkásainak. ° Az első tervért Piacsek 1.007 forint 785 krajcárt, a költségvetés elkészítéséért 447 forint 93-t, vagyis összesen 1.455 ft 78-t kérhetett volna. A tervmódosításért 335 forint 95 krajcár, plusz a költségvetésért ismét 447 ft 88, összesen 783 forint 88 járt volna. 10 Az összköltség 160.246 forint 20 krajcár volt. A berendezés 14.500 forintba került. A két pavilon jótállási idejét 1894. november 1-től, a főépületét 1895. október 1-től számolták. Irodalom Gábor Eszter: Kórházak, klinikák, szanatóriumok. In: Magyar Művészet 1890-1919. Szerk.: Németh Lajos. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. Huszár Zoltán: Lakásviszonyok a Dunagőzhajózási Társaság Pécs környéki bányatelepein a XX. század első felében. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39. (1994) Pécs, 1995. 185-195. Madas József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978. Merényi Ferenc: Épületfajták Magyarországon 1890-1918. Tipológiai adatgyűjtemény. III. kötet, Budapest, 1955. Kézirat, Építészeti Múzeum Budapest Várady Ferenc: Baranya múltja és jelenje. Pécs, 1896. Winkler Gábor: Kórházak, klinikák. In: Épülettípusok a kiegyezés utáni Magyarországon. Szerk.: Császár László. Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest, 1995. 186-194.