Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Történettudomány - Erdődy Gyula: Egy pécsi találmány 1847-ből

100 Erdődy Gyula: Egy pécsi találmány 1847-ből " Erdődy Gyula: Válogatott levéltári források a pécsi céhek válságának időszakából (1848-1872) In: Baranyai Helytörténetírás 1977. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerkesztette: Szita László. Pécs, 1979. 281. p. 4 Ugyanott (a továbbiakban Uo.) 5 Berend T. Iván - Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Kossuth Könyvkiadó, valamint Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 24. p. 6 Uo. 7 1872. évi VIII. törvénycikk. 8 Pallas Lexikon XII. kötet. Budapest 1896. 743. p. " Néprajzi Lexikon 4-5. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 46. p. 10 Uo. 372. p. 11 Móró Mária Anna: Baranya vármegye malmai 1785/1786-ban. In: Baranyai Helytörténetírás 1985-1986. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerkesztette: Szita László. Pécs, 1986. 439-473. p. Erre vonatkozóan lásd még: Móró Mária Anna: Baranya vármegye 1815. és 1842/1844. évi malomösszeírása (I. rész) In: Baranyai Helytörténetírás 1981. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerkesztette: Szita László. Pécs, 1982. 223-256. p Erre vonatkozóan lásd még: Móró Mária Anna: Baranya vármegye 1815 és 1842/44 évi malomösszeírása (II. rész) In: Baranyai Helytörténetírás 182. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerkesztette: Szita László. Pécs, 1983. 105-122. p. •^ Eperjessy Géza: A pécsi kézműipar reformkori történetéhez. In: Baranyai Helytörténetírás 1977. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerkesztette: Szita László. Pécs, 1979. 253-280. p. 13 Uo. 14 Pelyva 15 Pallas Lexikon XrV kötet. Budapest, 1897. 693. p. 16 Uo. 17 Pallas Lexikon XIV kötet. Budapest, 1897. 692-693. p. 1° A vadóc a Pallas Lexikon szerint többféleképpen értelmezhető. A téma alapján üszögös konkoly, „egynyáréltű, nem gyepesedik, szalmája fölfelé érdes, pelyvája akkora vagy hosszabb, mint a szálkás kalászka. Leginkább a nyári vetésben nő, kivált nedves tavasz után, alkalmatlan gaz. Magva évekig elfekszik a földben, anélkül, hogy csírázó képességét elveszítené. A szédítő vadóc bódító mérgességét meg a vele megrontott kenyeret már a legrégibb korban is ismerték. Ujabban a szédítő vadóc mérgességét a rajta élő anyarozsnak tulajdonítják". (Pallas Lexikon XVI. kötet. Budapest, 1897. 579. p.) "* Ma Pécs, Király utca 13-as számú épület. 20 1 láb = 12 hüvelyk. 1 hüvelyk (Magyarországon a bécsi hüvelyk volt használatos) = 2,634 cm. A rosta tehát 1 méter 58 cm volt. 21 Mérő: A történelem során számos változatban használták, például bécsi mérő, pozsonyi mérő. Egy pozsonyi mérő gabona = 62,5 liter. 22 Fél pozsonyi mérő gabona: 31,25 liter. ^ Konkoly: A szegfűfélék családjába tartozó növénynemzetség. A konkoly (agrostemma githago) kétszikű, egyéves vetéseinket gyakran szennyező gaznövény. Sziromlevelei lilás színűek, magja mérges. Ha a magja a lisztbe kerül, azt megkeseríti és sötétebb színűvé teszi, ezért ki kell rostálni. 24 Lekaszált, még szennyezett gabona.