Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)

Történettudományok - Fedeles Tamás–Tegzes Ferenc: Mágocs pecséthasználata (1759–1950)

FEDELES T. & TEGZES F.: MÁGOCS PECSÉTHASZNÁLATA (1769-1950) 97 E pecsét esetében igen kedvező helyzetben vagyunk, hiszen nemcsak a pecsét lenyomatait ismerjük, hanem magát a nyomót (4-5. ábra) is.

15 A pecsétnyomó súlya: 52 gramm. A kör alakú nyomófej egy henger alakú szárban végződik, amely anyagát tekintve sárgaréz. A nyomó magassága 5,68-5,69 cm, a szár hossza 5,3 cm. A pecsétábrát tartalmazó nyomófej átmérője 3,1 cm. A fej szélén ún. gyöngysoros, körkörös díszítés látható, melyet egy szabályos kör alakú véset választ el a pecsétkép mezejétől. A gyöngysoros szegély vastagsága 1 mm, a gyöngyök átmérője szintén 1 mm. E „gyöngysor" keretezte nyitott pecsétmezőben helyezkedik el a pecsét felirata: OPPIDUM MÁGOCS, melyet egy kb. 0,5 mm vastag, a felirat félköríves elhelyezkedését követő, véset választ el a pecsétrajztól. A felirat betűmagassága: 4 mm. A szűkebben vett pecsétképen egy nyeregtetős, barokk toronnyal rendelkező templom látható, mely tornya a kör alakú pecsét vertikális tengelyén helyezkedik el. Az épület tornyán és a tető szemközti végén egy-egy kereszt látható. A tető cserepei és az épület alapanyagául szolgáló kövek is precízen kidolgozottak. Az épületen két ablak és a bejárati ajtó is ábrázolásra került. A templom - és az általa szimbolizált katolikus vallás is - központi szerepet töltött be a település életében, így érthető hogy a pecsétnyomóra is rákerült. A véseten ábrázolt templom főbb kontúrjaiban megfelel a ma is a falu közepén álló épületnek.

16 A templomépülettől - címertanilag - balra egy álló női alak került ábrázolásra, kezeiben - a településre jellemző - mezőgazdaságra utaló attribútumokat, kalászokat és sarlót, tartva. Az ábrázolás alatt került elhelyezésre a typarium készítését jelző évszám: 1816. A számjegyek magassága: 3 mm. A pecsétnyomó fejének vastagsága: 3,8-3,9 mm. A nyomószár átmérője: 7,9-8 mm. A szár felső végétől számítva 9 mm távolságban egy 5><4 mm átmérőjű ovális furat található. Ez esetleg arra enged következtetni, hogy vélhetőleg a bíró állandóan magánál tartotta a pecsétnyomót a furaton átfűzött láncon a nyakába akasztva. A szár nyomófejhez közelebb eső részén két a szárnál 1 mm-rel vastagabb - ún. gyűrű látható. A két „gyűrű" 1 mm távolságban helyezkedik el egymástól. A szár végződésén egy szabályos, kör alakú, 2 mm átmérőjű és 1 mm mély furat található, melynek alkalmasint nem volt gyakorlati funkciója és csak díszítőelemként funkcionálhatott. A typariumot a használat során különféle külső hatások érték: ütődés, karcolás, kopás. Az „elhasználódás" jól érzékelhető különösen a gyöngysoros díszítő szegélyen, hiszen az egyes gyöngyöket egymástól elválasztó vékony szegély sok esetben teljesen elkopott. Hasonlóképp a templom tetejének felső vonala és az épület kapuja is ki volt dolgozva, mivel egy 1816-ban kiállított árverési jegyzőkönyvön látható nyomaton egyértelműen kivehető.

17 A mezővárosi pecsét - általunk ismert - első alkalmazására 1816. október 30-án került sor.

18 Ezen adat segítségével meghatározhatjuk a pecsétváltás intervallumát: 1816. március 13. és október 30. között.

19 A dualizmus időszakában elkészült a mezőváros gumipecsétje is, melyet már az 1860-as évektől alkalmaztak.

20 Ezzel az új nyomóval párhuzamosan használták a település korábbi, mindig vörös viaszba nyomott, typariumát is,

21 azonban ebben az időszakban már a praktikusabb, festékbe nyomott, gumiból készült pecsétnyomók alkalmazása került előtérbe. A hegyközségi pecsét A település hegyközségi pecsétjét (6. ábra.) 1806ban készítették el és használata ettől kezdve folyamatosnak tekinhető.

22 A pecsét egy 23x19 mm nagyságú ellipszis, mely szabadon „futó" latin nyelvű körirata: SIG[illum]: PROMONT[orium]: MAGOCSIENSIS 1806, magyarul: Mágocs Szőlőhegy Pecsétje. A nyitott pecsétmezőben látható felirat betűmagassága 2 mm. Érdekességként megjegyezhető, hogy a pecsét felső részén, középütt elhelyezkedő évszám utolsó számjegyét, azaz a hatost, a pecsét készítője pozitív vésetként ábrázolta a nyomón. A dombon álló karózott szőlőtőt, két fürt szőlővel ábrázoló, 1,8 cm magas pecsétrajz a nyílt pecsétmező mértani közepének vertikális tengelyén helyezkedik el. Jóllehet a hegyközségekről szóló törvény csak a század végén (1894) jelent meg, ám Baranyában már a 18. század végén megalakultak az első ilyen „intézmények", mivel a comitatus 1795-ben kiadta az ún. „Szőlőhegyi rendtartást", mely jogalapot adott felállításukra.

23 „A rendtartás kimondja, hogy mivel a községek bírói a falu szőlőhegyére nem tudtak sokirányú elfoglaltságuk miatt „vigyázni", ezért a földesúr, vagy annak tisztje által 1796. január 1-től hegymester, 4 hegyesküdt nevezhető ki, akik közösen alkotják a hegytanácsot."

24 Ez a pecsét szerepel, a mezővárosi mellett, 1830-ban egy szerződésen, mely a mágocsiak boreladásáról készült.

25 1844. június 16-án kelt, németnyelven két példányban kiállított, adásvételi szerződésen is e pecsét lenyomatát találjuk Császár (Kaiser) Ferenc hegybíró (Bergrichter) és két esküdt (Geschworene) aláírása mellett.

26 Polgári korszak Az 1860-as évek A polgári korszakban az adminisztratív tevékenység sokrétűbbé vált, egyre több olyan irat keletkezett, amelyet el kellett látni az aláírás mellett a hitelesítés másik eszközével is, a pecséttel. Mágocs, annak ellenére, hogy az 1816-ban készíttetett viaszpecsétjének használata