Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)
Történettudományok - Fedeles Tamás–Tegzes Ferenc: Mágocs pecséthasználata (1759–1950)
98 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 44-45 (1999-2000) most már kényelmetlenebbé vált, megtartotta még egy ideig. Csak akkor használta, ha nem a szokásos alá-fölé rendelésen alapuló közigazgatási rendszeren belül kellett bizonyítania az általa kiállított okmány hitelességét. Bizonyítható módon még 1882. november 2-án használta egy ápolási ügyben kiadott szegénységi bizonyítványon. A jegyző, a bíró és két esküdtön kívül még a település lelkésze és a járás szolgabírája is hitelesítette aláírásával (Tegzes Ferenc gyűjteménye). Azonban a mindennapi ügyintézésben már másik anyagot kezdtek használni a lenyomatok megjelenítéséhez az 1860-as évektől kezdődően. Ezeknek a pecsétnyomóknak a nyomó fejei még fémből készültek, de pecsétviasz helyett festéket használtak az iratokra való rávitelhez. Ezért a nyomófelületet nem homorú, hanem dombornyomással készítették. Településünk is elkészíttette ezt a fajta hitelesítési eszközét. Mivel mezővárosi státusza révén önálló adminisztrációval rendelkező település volt, egyet a bíró használt, egyet pedig a jegyző, aki tulajdonképpen az adminisztráció irányítója, fő ügyintézője és érte való felelőse volt. Ennek oka pedig, hogy ő rendelkezett az ehhez szükséges képesítéssel. (Ez volt a jellemző végig az egész korszakon.) A 7. ábrán látható pecsét 3 cm. átmérőjű, 1 mm-es gyűrűvel a szélén ellátott, nyitott pecsétmezővel rendelkezik. Közepén 3 mm betűnagysággal a település neve, a felső szélén németül, az alsó szélén magyarul félkörben a település státuszának megjelenítése látható. A betűnagyság itt is 3 mm. Ennek párjára a kutatás még nem talált rá. Ezt eddigi kutatásaink szerint 1861. június 29. és 1869. szeptember 28. közt használta a település. (A közölt pecsétek eredeti lenyomatai Tegzes Ferenc gyűjteményében találhatók.) Az 1870-es évektől 1891-ig A következő két pecsét közül a 8. ábrán látható 3 cm átmérőjű, a nyitott pecsétmezőben 3 mm-es betűkkel Mágocs neve. Németül és magyarul a pecsét szélén található mezővárosi státusz felirata nagyobb betűkkel, 4 mm-esekkel készült. Ennek használatát 1871. október 14. és 1885. augusztus 30. közt tudjuk biztosan. Ez lehetett a bírói pecsét, mivel a 9. ábrán látható másik pecsét kisebb átmérőjű. A 2,8 mm-es pecsétnek nyitott pecsétmezejében középen Mágocs neve 3 mm-es betűkkel van megjelenítve. A szélén elhelyezkedő és szótagoló jellel elválasztott német és magyar felirat jelzi a mezővárosi státuszt. 3 mm-es betűkkel került a pecsétre. Kisebb méreténél fogva gondoljuk, hogy ez lehetett a jegyző pecsétje. Ennek használatát 1873. szeptember 16. és 1887. május 25. közt tudjuk az iratok alapján, az eddigi kutatásaink szerint kimutatni. De ezek a dátumok természetesen nem teljes egészében fedik a pecsétek használatának időhatárait. Az 1867-es kiegyezés után elkezdődött a polgári állam közigazgatásának átszervezése, korszerűsítése. Ennek első megnyilvánulása az 1871: XVIII. te. 1. §. Ez a törvény nagy csapást mért a mezővárosok lakóinak önérzetére. Ugyanis eltörölte a mezővárosi rangot, és helyette a nagyközség fogalmát vezette be. De a mágocsiak ezt nehezen tudták tudomásul venni. Az újonnan elkészített, most már gumi nyomófelülettel rendelkező pecsétnyomó - vagy korabeli szóhasználattal élve, „ruggyanta"-ból elkészítve - egyike még a régi, mezővárosi státuszra emlékeztette a települést (10. ábra), a másik tartalmazta az új elnevezést (11. ábra). Mivel a település lakóinak jelentős része német nemzetiségű volt, ezért most is természetesnek tartották, hogy ez megjelenjen a település nevében kiállított dokumentumokat hitelesítő eszközön is. Mind a kettő fektetett ovális formát mutat. A 10. ábrán látható pecsét mérete: 3,6x2,3 cm. A kívülről farkasfogakkal szegélyezett pecsét nyitott pecsétmezejében középen 3 mm-es betűkkel látható a település neve, félkörben felül németül, alul magyarul a régi státusz, szintén 3 mm-es betűkkel. A kétféle nyelven írt szöveget nyolc tüskét mutató szóelválasztó különíti el egymástól. Ennek használatára 1888. április 5-étől bukkantunk az iratokon. Ali. ábrán látható pecsét 3,5><2,1 cm nagyságú, a nyitott pecsétmezőben elhelyezkedő település név 3 mm nagyságú, míg a státuszt jelző, a belső peremen félkörben elhelyezkedő felül németül, alul magyarul látható feliratok 2 mm-esek. A kétféle nyelven látható státuszt jelző szöveget a nyolc tüskés szóköz elválasztó fogja közre. Első előbukkanása 1890. május 26-án történt. A „B" betű Baranya megyét jelzi, mivel az országban több Mágocs nevű település is szerepelt. Ebben az időben már nagyon zavarólag hatott az ilyesmi, s a modern polgári közigazgatás ezt igyekezett kiküszöbölni, mind majd később látni fogjuk. Ennek a törvénynek az előírására készítette el Mágocs 1873. január 7-én azt a Szervezési Szabályzatát, amelyben már előírta, hogy a községi bíró kötelességei közé tartozik többek között a község pecsétjének az őrzése is. 27
