Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)
Történettudományok - T. Papp Zsófia: Baranya vármegye vallási és oktatási helyzete Széchényi Ferenc királyi biztosi tevékenysége idejében (Széchényi Ferenc 1785–86-os Descriptio-jának adatai alapján)
T. PAPP ZSÓFIA: BARANYA VÁRMEGYE VALLÁSI ÉS OKTATÁSI HELYZETE 107 iskolák számát, vallásonkénti megoszlását és ennek a járás vallási helyzetéhez való viszonyát; tanulságos a ludimagister-ok, rector-ok vagyoni helyzetének kutatása, meglehetős nagy eltérések lehetnek az egyes tanítók között. Értesülünk arról is forrásunkból, hogy ki választja őket 29 , milyen egyéb feladatuk van. Többször olvashatjuk egy-egy ludimagister-roi szólva: „inkább kántor". A kántori feladatok természetesen együttjártak a tanítói munkával; Petrovich említi az 1714-es első pécsi zsinaton megfogalmazott elvárásokat, feladatokat. Ismert, hogy a református közösségek magisterei nagy valószínűséggel prédikáltak is. 30 A jegyző feladatait is ellátta a tanító több helyen, pl. a Baranyavári járásban Kiskőszeg (Batina), a Mohácsi járásban Kölked, Olasz, Zengővárkony és Véménd községekben. 31 Néhány esetben megkérdik, hogy a tanító folyamodványok szerkesztéséhez, számadások elvégzéséhez ért-e, olykor azt is, hogy milyen nyelven tud kérvényt írni. Olvashatunk a tanítókra váró alantasabb feladatokról is. 32 Pontosabb adatokat csak akkor kapunk, mind forrásunkban, mind a vizitációkban, ha a tanító jövedelmeit részletesen felsorolják, hogy pl. esketésnél, „nagyobb és kisebb temetésnél", felnőtt ill. gyermektemetésnél mennyit kapott pénzben és természetben, mint ahogy arról is, ténylegesen tanított, vagy csak kántor volt. 33 Egy olyan táblázatból, mely az iskolamesterek számát 34 mutatja be, nem derülne ki föltétlenül, milyen a községek ellátottsága, hisz nem mindenütt írták le egyértelműen és következetesen, hogy a tanító a saját községén kívül működik-e más községben 35 ; ugyanakkor tudunk számos olyan esetről is, hogy ahol tanító nincs, a lelkész tanít, mint pl. a szentlőrinci járásban Kákicson. De arra is nehéz következtetni, képes lenne-e a tanító több községet ellátni, hisz a tanulók létszámát nem ismerjük meg forrásunkból 36 . Közvetett úton, a családok számából esetleg ki lehetne számítani a gyermekek számát, amely azonban még nem egyezik a tanulók számával. Az 1770-as évből maradt fönn Baranya megye 43 községéből a tanulólétszám, itt három mezővárosét emelném ki: Dárdán csak 28, Pécsváradon 80, Siklóson 50 gyermek tanult. Tizenkét évvel későbbi az a vizitáció, amely a 10 éven aluli gyermekek számára kérdez: Dárdán 120, Pécsváradon 210, Siklóson 359 iskoláskorú gyermeket említenek; e két utóbbi helyen csak a katolikusokat írták össze, noha jelentős református és valamivel kisebb görögkeleti vallású közösségek is éltek ott 37 . A Baranyavári járásban forrásunk idejében 31 iskolamester működött, mégpedig Bán, Bellye, Hercegszőlős, Lippó, Majs, Vörösmart községekben kettő-kettő 38 . A Baranyaszentistváni katolikus tanító másik két község, az izsépi másik három község iskolásait is oktatta. Ennek a járásnak az 53 községéből tízben éltek 1786ban reformátusok - Bellye és Hercegszőlős kivételével többségben is voltak 39 - majdnem mindegyikben működött helvét hitvallású ludimagister. 40 Bellyén a régi, talpas házak módjára épült iskolát csak 1847-ben tudták elbontani, hogy helyére újat építsenek; könnyen lehet, hogy korszakunkból származott (ugyanilyen technológiával, de később épült iskola XDC sz. végén történt elbontásáról értesülünk Kopácson). 41 A Mohácsi járásban 49 alkalommal említenek tanítót, mégpedig Pécsváradon és Mohácson harmat-hármat, Babarcon, Somberekén, Dunaszekcsőn és Véménden kettőt-kettőt. 42 Egészen sajátos a mohácsi járásbeli Hidas helyzete, ebben a négy nemzetiségű, négy ill. öt vallású 43 , összesen csaknem 1700 lelkes faluban a XVIII. század végén 5 tanító volt, két evangélikus, két református és egy görögkeleti. A járás 51 községéből 9-ben éltek ekkor reformátusok. A két mezővárosban, Mohácson és Pécsváradon természetesen volt önálló református parókia, ezen kívül Babarcon, a többször említett Hidason és Zengővárkonyban is; a kilenc község összesen 7, talán 8 helvét hitvallású tanítót 44 tartott el. A Hegyháti járásban 21 tanítót 45 említenek, ezek közül alig egy-kettő tanít néhány filiában. Két közel azonos nagyságú járásban így alakul a tanítók száma: a Pécsi járás 55 községében 46 24 tanító, ebből 23 katolikus, 1 református, a Szentlőrinci járás 60 lakott helyén 47 18 tanító volt, ebből 11 katolikus, 7 református. A Siklósi járásban pontosabb adatokat olvashatunk, de itt különben is az átlagosnál jobb lehetőségeik vannak a gyermekeknek. Ennek történelmi okai is vannak: az ormánsági (és mecsekalji) magyar falvakban korán jelentkezett az iskola, az iskolázás gyökere talán a török előtti időkre is visszanyúlik. 48 Siklós mezővárosban mindhárom felekezetnek (római katolikus, református, görögkeleti) van tanítója, a katolikus és a református magisterial azt is feljegyezték, hogy a fiúk és a leányok oktatásáért külön-külön mennyi a jövedelme; a református tanítóról pedig azt, hogy a fiúk csoportján belül különböző osztályokba járókért mennyit kapott, valamint hogy a debreceni kollégiumból hívta meg az egyházközség az esperes jóváhagyásával, levélben 49 . Az egész járásban forrásunk szerint egy község ifjúsága marad csak oktatás nélkül. Alsószentmárton faluban a siklósi ferences atyák katekizmust tanítanak, Torjánc és Kásád a beremendi (Baranyavári j.) római katolikus parókia filiái, a beremendi pap tanítja a "lelkieket". Katolikus tanító van Siklóson kívül még Vajszló és Vókány községben, a hegyszentmártoniakat pedig Siklósbodony (Szentlőrinci j.) tanítója oktatja. Más falvakban is, mint ahol református eklézsia van, említenek református iskolamestert 50 . A kémesi református tanító az eklézsiájához tartozó Cún, Piski, Tésenfa és Szaporca ifjúságát is tanítja; a kiscsányi tanító a filiák közül Nagycsány és Oszró gyermekeivel foglalkozik (Páprádnak van saját tanítója). Drávapalkonya tanítója Drávacsehiben is szolgál, a hídvégi gyerekeket a vajszlói tanító oktatja. Sámod lelkésze saját községében és Adorjáson, Piskó lelkésze Kemse, Luzsok és Zaláta falvakban tanít. Gordisa, Egyházasharaszti, Hirics, Ipacsfa, Rádfalva,
