Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)

Történettudományok - T. Papp Zsófia: Baranya vármegye vallási és oktatási helyzete Széchényi Ferenc királyi biztosi tevékenysége idejében (Széchényi Ferenc 1785–86-os Descriptio-jának adatai alapján)

108 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 44-45 (1999-2000) Drávaszerdahely református papjai tanítják falujuk gyermekeit, sőt Hirics lelkésze Vejti és Kisszentmárton, Drávaszerdahelyé pedig Kovácshida faluban is ellátja a tanító feladatát. Az előbb említett Rádfalvának is van filiája, Kórós, ott viszont van református tanító. A márfai gyermekek Diósviszlóra, a tapolcaiak viszont Siklósnagyfaluba járnak iskolába.

51 Még mindig a siklósi járásnál maradva, az 1772/73-as adat - a Lexicon Locorum - 15 községben említ iskolát, tanítót.

52 Közelebbi, 1782-es adataink ennek a járásnak csak néhány községéből állnak rendelkezésre. 3 Hasonlóképpen árnyaltabb képet kapunk forrásunkból egy másik járás tanítói ellátottságáról; ez a Szentlőrinci járás, melyet Taba István dolgozott fel: a katolikusoknál a szabadszentkirályi plébániához tartozó valamennyi községben volt tanítás, maga a szabadszentkirályi tanító saját községén kívül Varjason, Velényben és talán Gerdén tanított, Pécsbagotán pedig a szülők, tanító hiányában, maguk oktatták gyermekeiket a hit dogmáira; Szentlőrinc filiáiban már kicsit rosszabb a helyzet, itt összesen négy község gyermekei maradtak tanító nélkül, Kisasszonyfa és Siklósbodony összesen 8 filiájából egyben sem volt tanítás, az anyaközség tanítója nem látta el a hozzá tartozó falvak ifjúságának oktatását. Ujmindszent református tanítója Czinderybogádon is tanított. Ahol tanító nincs, e járásban szintén a lelkész látja el ezt a feladatot is, a már említett Kákicson kívül 1 A Baranya Megyei Levéltár tulajdonába 1996-ban került forrásunk, a Descriptio Physico-Politico-Topographica Comitatus Bárányiensis (OSZK Kézirattár Fol. Lat. 289.) mikrofilm-másolata. Ezen forrás felhasználásával készült a szerző korábbi dolgozata: T. Papp, 1997. 2 Széchenyi István írta először így a családnevét, apjától, Őseitől eltérően, de semmi okunk nincs azt hinni, hogy e-vel is ejtette. 3 A család három személlyel is kapcsolódott Pécshez, a régióhoz: Széchényi György a XVII. század közepén pécsi püspöki címet is viselt, s alapítványban emlékezett meg e városról; unokaöccse, Széchényi Pál e század vége felé viselte ugyanezt a méltóságot; Széchényi Ferenc pedig mintegy száz évvel később a II. József által létrehozott Pécsi kerület királyi biztosa, adminisztrátora volt rövid ideig. 4 A Széchenyiek családfáját a XVI. sz.-ig tudjuk visszafelé követni; az Észak-Magyarországból, egyik ágán Szécsényből származó család jeles tagjai között az előbb említett, nagy birtokszerző Széchényi Györgyről kell megemlékeznünk, aki több mint száz évig élt, s miután többek között 9 évig győri püspök volt, esztergomi érsek, prímás lett és alapítványaival példa lehetett az utódok előtt is. Birtokainak jelentős része Lőrinc öccsére és annak fiaira maradt; e fiak közül az ugyancsak említett Pálról kell tudnunk, aki a szerzetességből kilépve több jelentős állomás után (elnyerte a pécsi püspökséget, de sohasem tartózkodott a török alól épphogy fölszabadult püspöki székvárosában) kalocsai érsek lett, valamint arról a Széchényi Györgyről, aki a saját és családja érdemeiért a grófi rangot kapta 1697-ben. György legifjabb gyermeke Széchényi Zsigmond, akinek ugyancsak Zsigmond nevű fia kezében újra egyesült a családi vagyon. E második Zsigmondnak Cziráky Máriával kötött házasságából született, hat gyermekből ötödikként 1754. április 28-én Széchényi Ferenc. Testvérei: Mária Terézia (1749), József (1751 - akinek fiatal özvegyét, Katádfa és Nagyváty falvakban; Kákics református papja egyébként Marócsán is tanított.

54 Az egész megyében 1772/73-ban 114 tanítót és 111 iskolát említenek.

55 1786-os forrásunkban 143 esetben hallunk tanítóról, valószínűleg ugyanennyi az iskolák száma. A vármegye közel 370 lakott helyét számítva ez kb. 38 %-os ellátottságot jelent; a két vagy három tanítóval rendelkező nagyobb falvakat, mezővárosokat

56 is figyelembe véve 34 % körüli ellátottsággal számolhatunk. Mivel a lakott helyekbe a puszták is beletartoznak, úgy véljük, hogy minden harmadik faluban biztosan volt iskola - még ha „régi és nem jó állapotú", vagy még ennél is silányabb épületben.

57 A fenti példából (Siklósi járás) kiderült, hogy milyen sok tanítóval, iskolával nem rendelkező község gondoskodott valamiképpen az ifjúság oktatásáról. Sajnos nem minden járásban írták le ilyen részletességgel a tanítók más, esetleg filiaközségbeli tevékenységét. Járásonként természetesen nagyon eltérő a helyzet, talán a Hegyháti és a Siklósi járás falvai jelzik a tanítóval való ellátottság legszélsőségesebb eseteit. Dolgozatunkban a forrás kicsit bővebb bemutatása után a Descriptio-hóX nyerhető adatoknak csupán egy kis hányadával foglalkozhattunk: a megye lakóinak vallási, pontosabban felekezeti megoszlásával

58 a tanulás lehetőségeivel. Ennyiből is világosan látszik, hogy a kutatást igen sok irányban lehetne folytatni. Festetics Juliannát utóbb Ferenc feleségül vette), Zsigmond (1752 aki alig egy évet élt), Anna Borbála (1753), majd Anna Jozefa (1759). Bártfai Szabó, 1911-13.; Berlász, 1981.; Fraknói, 1902. 5 Az udvar által 1749-ben alapított nemesi akadémia kora egyik legmodernebb intézete lett, ahol az államismeret, közigazgatástan, államgazdaságtan, nemzetközi jog stb. mellett komoly nyelvtanítás folyt; Széchényi ezen intézetben tökéletesíthette német, francia, latin tudását, sőt talán anyanyelvén való helyesírását is. Falai között e negyedszázad alatt is száznál több magyar főnemesi és középnemesi ifjú tanult a bölcsészeti, a jogi, valamint a közigazgatási-diplomáciai tagozaton, ahol lehetőség volt arra is, hogy a növendék csak felsőbb tanulmányait folytassa e 12 évfolyamos intézet utolsó osztályaiban. Berlász, 1981. 13-14. p., Kosáry, 1983. 107. p. 6 Tanárairól, ill. a könyvgyűjtés iránti hajlamáról Berlász, 1981. 1416. p.; Bártfai Szabó, 1911-13. II. 272-273. p. 7 A dunáninneni táblánál volt joggyakornok, 1776-ban kamarássá nevezték ki, majd a dunántúli táblához bírónak; utóbb Esterházy János gróf zárlat alá helyezett javait gondozta. A győri főispánságot nem sikerült elnyernie, de ez az ambíció II. József figyelmét rá irányította; legkomolyabb feladata: 1783-1785-ben báni helytartó volt Horvátországban. Bártfai Szabó, 1911-13. II. 269-270., 273-290. p. 8 A 10 kerület és a királyi biztosok rendje Hajdú, 1982. 176-179. p. et passim.; H. Balázs, 1987. 254-256. p. 9 Az elnevezések körüli bizonytalanságokról: Hajdú, 1982. 184-185. P10 1790-es "Pártatlan gondolatok" c. tanulmányával kezdődött Széchényi politikai szereplésének második szakasza, melynek folyamán részt vett az úrbéri bizottság munkájában, a nápolyi királynál fontos követségben járt; Széchényi Ferenc harmadik próbálkozásként 1798tól mint Somogy vármegye főispánja, a Dráva és Mura hajózhatóvá Jegyzetek