Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Történettudományok - Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határának kitűzése. (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, 1921–1924)
236 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) részletesen szavakban oly módon, mint a többi három HMB Tény, hogy a többi határszakasszal összehasonlítva a jugoszláv határszakasz okmányai elnagyoltnak és felületesnek tűnnek. Vassel Károly erről így írt Szőgyén Györgynek, a HMK „operatív" vezetőjének 1925-ben. „...Tény az, hogy a magyar-SHS határon működött bizottság a határt nem szavakban, hanem mérési elemekben állapította meg és a csatolt határleírás csak a mérési elemeket feltüntető graphikonokat laikusok általi használati útmutatást tartalmazza. Ezen eljárást azért alkalmazta a bizottság, mert ez az egyedüli korrekt eljárás. Mindazonáltal megpróbálom, hogy a laikusok is a dolog lényegét megérthessék, a következő magyarázatot a rendelkezésedre bocsájtani. Régente szavakkal írták le a határokat, amikor máskép mégnem tudták. Később grafikai felvételt csináltak. Mindkettő pontatlan. Példa rá: A déli határ Mura és a Dráva folyók középvonala mentén halandónak lett kijelölve a felmérés pillanatában. Ma, két év múltán a Mura és a Dráva részenkint egészen máshol folyik, sőt már a határköveket is elvihette. De a határvonal azonban változatlanul megmaradt. Ha már most a bizottság a Mura vagy a Dráva folyót jelölte volna ki határnak, szavakban, ma már az SHS állammal több helyen határviszály keletkezett volna. Ezt a Határbizottságom eljárása lehetetlenné teszi, mert a határ térben absolute s mérési elemek révén le van szögezve. Folyók, patakok vándorolnak, erdők, utak, megyék stb. eltűnnek, ezért csak szavakkal leirt határ, mely ezen változó tárgyakra vonatkoztatja az államok határát, pontatlanul van megállapítva 66 . A határmegállapítás költségei Az Antant bizottság költségei A bizottság antant tagja részére 10 havi működésük alatt felmerült személyi kiadások 5450 angol fontot azaz 130 800 aranykoronát tett ki a Magyarországra eső rész. Az antant biztosok részére kiszállások céljaira a M. Kir. Pénzügyminisztérium szükség szerint autókat bocsátott a bizottság rendelkezésére. Ez három év alatt összesen 137 „autóhónapot" tett ki, egy autóhónap üzemköltségét átlagosan 2000 arany koronába számítva. A M. Kir. Pénzügyminisztérium e címen kb. 74 000 arany koronát fizetett ki. A HMB elszállásolása Magyarországon 7000 arany korona kiadást okozott. A megszállt területen elszállásolásukat a jugoszláv fél fizette. A HMB antant tagjaival kapcsolatban felmerült személyi és dologi kiadások összesen 211 800 aranykoronára tehetők. A magyar delegáció költségei A politikai határmegállapítás 8 hónapnyi tartama alatt a magyar delegáció személyzete az időnként behívott szakértőkkel állandóan alkalmazott tisztviselőkkel és segédszemélyzettel együtt átlag 12 főre rúgott, kiknek illetékeit - fizetési osztályok szerint - a tisztviselőkre vonatkozó napidíj rendeletek szabályozták. A politikai határmegállapitás befejezése után a magyar határbiztoson kívül csak a műszaki személyzet és egy küldönc maradt meg a bizottságban. A magyar delegáció személyi kiadásai három év alatt 78 000 aranykoronát, dologi kiadásai pedig (napszám, fuvar, határkövek, táblák, különféle anyagok, elszállásolások, irodaeszközök, nyomdai költségek stb.) 94 8000 aranykorona volt. Összesen 172 8000 aranykoronába került a magyar delegáció működési költsége. A jóval nagyobb létszámú magyar tisztek és tisztviselők részére jóval kevesebbet fizettek három év alatt, mint az antant tiszteknek 10 hónapra. A déli határvonal megállapítása Magyarországnak 384 6000 aranykoronájába került, amelynek % részét Magyarország fizette, % részt pedig az ország jóvátételi számlájára írták. A határvonal utóélete Magyar-jugoszláv viszonylatban a két állam közt folyt kereskedelmi tárgyalások komplexumába foglalt, 1926. júliusában kötött belgrádi egyezmény a határmegállapítással összefüggő jogi kérdések közül kétoldalú egyezményben szabályozta a határvonal megjelölésére szolgáló határkövek, oszlopok s egyéb jelek védelmét és karbantartását. S ezenfelül a határmenti közlekedés egyes kérdéseit. így a legfontosabb probléma a határjelek védelme, helyreállítása rendeződött, ugyanis a határszakasz állandósított határjeleivel mindig probléma volt a vízfolyások mentén, mert a határköveket a víz elmosta, és egyéb módon rongálta meg 67 . A magyar kormány a felmerülő problémákat letárgyalva, 1926-ban a jugoszláv kormánnyal egyezményt kötött, amely a „Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal egyes közlekedési kérdések rendezése, valamint a határjelzések fenntartásának szabályozása tárgyában Belgrádban 1926. évi július 24. kötött egyezmény" címet viselte. Ennek az egyezménynek elsősorban a vízi határra vonatkozó részei érdemelnek figyelmet, hiszen a déli határszakasz 630,6 km-es hosszából 346 km a vízi határ 68 . A felmerülő problémákat a határkövek felülvizsgálatánál - a kérdések jogi rendezése és a műszaki helyreállí-
