Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Papp Jenő: A Dél-Dunántúl gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera, Braconidae) VI. Helconinae 3. és Cheloninae

PAPP J.: A DÉL-DUNANTÚL GYILKOSFÜRKÉSZ FAUNÁJÁNAK ALAPVETÉSE VI. 61 Zalalövő, Irsapuszta. - V-VII, legtöbbször júniusban gyűjtötték. - Az egész Palearktikumban gyakori faj; nálunk szinte valamennyi állatföldrajzi járásunkban közönséges. Chelonus subannulatus Abdinbekova, 1971 - 1/1: Siófok, Balatonszéplak, Tóközpuszta. VI/2: 1 <?: Berzen­ce. 5 tf: Zalavár, Diás (Kisbalaton). - VIH-IX. - A közelmúltig csak Azerbajdzsánból ismertük. A Magyaror­szágon gyűjtött 22 példány között csak egyetlen nőstény akadt, a Dél-Dunántúlon csak hím példányokat gyűjtöt­tek. Chelonus submuticus Wesmael, 1835 - VI/1: Komló, Mánfa. VI/2: 6 Л Kaposvár, Toponár, Deseda, 3 d" Daucus carota-TÓ\ és 2 <? Pastinaca sativa-ról hálózva. 1 d*: Magyaregres, Deseda, Angelica silvestris-ről hálóz­va. 1 <?: Somogyaszaló, Deseda. - VI-VIII. - Európai elterjedéséhez viszonyítva nálunk gyakori; a 13 hazai lelőhely közül négy a Dél-Dunántúlra esik. Másfél évszázadon át ismerték félre a Wesmael szerint értelme­zett Ch. submuticus-i (PAPP 1995: 121-125). Chelons subseticornis Tobias, 1971 - 1/1: 19: Siófok. - Nyugat-palearktikus areájában Magyarország (Szlovákiával együtt) beleesik elterjedésének a nyugati határába. Hazánkban összesen hat lelőhelyéről tudunk (PAPP 1996a: 142). Chelonus wesmaeli Curtis, 1837 (?=C7i. zimini Tobias, 1972)-1/1: 1 9: Siófok, Balatonszéplak, Tóköz­puszta. VI/2: 1 9: Magyaregres, Deseda, Angelica silvestris-TŐl hálózva. - VII-VIII. - Ritka faj, Magyar­országon összesen négy lelőhelyéről tudunk (PAPP 1996a: 142). Microchelonus Szépligeti, 1908 (=Chelonella Szépligeti, 1908; Neochelonella Hincks, 1943) A hazai Microchelonus fajok száma 49, a Dél-Dunán­túlról kimutatott fajok száma pedig 19, azaz a magyaror­szági fajok 38,7%-a él a Dél-Dunántúlon. Hasonlóan a Chelonus fajokhoz, a Microchelonus fajok száma is várhatóan tetemesen növekedni fog a jövőbeni kutatások eredményeképpen. Nemcsak a faunánkra, de még a tudományra nézve is kerülhetnek elő új fajok Magyaror­szágon, így a Dél-Dunántúlon is. Microchelous atripes (Thomson, 1874) - VI/2: 1 <?: Balatonberény, Himelle. 1 tf: Barcs. 2 9 + 1 Л Csurgó. 3 9: Darány. 1 <?: Kaposvár. - VI. - Magyarországon gyakori, Európában váltakozóan szórványos ill. gyakori faj. A Mecsekben is biztosan él, csak még nem gyűjtöt­ték. Microchelonus brevigenis (Tobias, 1964) - VI/2:1 9 : Kaposvár - VI. - A Kazahsztánból leírt és Mongóliából is közölt faj Magyarországon először a Kiskunsági Nem­zeti Parkban került elő (PAPP 1987b: 323). Microchelonus brevis Tobias, 1976-VI/1: 1 9: Pécs, Misina. - VIII. - A két évtizeddel ezelőtt leírt fajt mindezideig csak Szocsiból (Oroszország európai része) ismertük. A magyar faunára nézve új faj. Microchelonus caucasicus (Abdinbekova, 1967) ­VI/1: 1 9: Pécs, Lapisi út. 4 9: Pécs, Misina. - V-VI. ­Magyarországon először a Hortobágyi Nemzeti Parkban találták meg (PAPP 1983: 323), azóta kiderült, hogy a Nagyalföldön (1/1 Eupannonicum) és a Dunántúli Közép­hegységben (П/1 Pilisicum) elég gyakori, máshol szórvá­nyosan fordul elő. Microchelonus contractus (Nées, 1816) - 1/1: 1 9: Diósviszló. VI/1: 1 cf: Nagyharsány, Szársomlyó. 1 <f: Pécs, Misina. VI/2: 1 9 : Balatonföldvár. 1 9 : Simontor­nya. 1 9: Somogyaszaló, Deseda. 1 9: Somogygeszti, legelő, Stachys annua-ról hálózva. 1 9: Vörs (Kisbala­ton). - V-VIII. - Egyik leggyakoribb Microchelonus fajunk. Microchelonus erosus (Herrich-Schaeffer, 1838) ­VI/2: 1 <?: Gálosfa, Dobos-hegy. 1 cf: Somogyaszaló, Deseda, Anthriscus silvestris-ről hálózva. - Úgy tűnik, hogy a Palearktikum sztyepp-erdős-sztyepp övezetének egyik jellegzetes gyilkosfürkész faja. Jelenlegi magyaror­szági elterjedése alapján szórványos előfordulású, a jövőben várhatóan gyakorinak fog bizonyulni. Microchelonus exilis (Marshall, 1885) - VI/2: 1 9: Somogyaszaló, Deseda. - VIII. - Dél-Európában és nálunk viszonylag gyakori, tőlünk északra szórványos ill. ritka. A Dél-Dunántúlon várhatóan még számos helyen fogják gyűjteni. Microchelonus fenestratus (Nees, 1816) - VI/2: 1 9: Vörs (Kisbalaton). - VII. - Eddig kereken tíz helyen gyűjtötték Magyarországon, közülük hat a Nagyalföldre (1/1 Eupannonicum) esik. Microchelonus incisus Tobias, 1986 - VI/2: 2 cf: Zalavár, Diás (Kisbalaton). - VIII. - Az egy évtizeddel ezelőtt az Urai-hegységből leírt fajt a közelmúltban találták meg Magyarországon (PAPP 1996a: 146). A Nagyalföldön nyolc és a Dunántúli Középhegységből egy lelőhelyről ismerjük, éspedig csak hím ivar alapján. Microchelonus luzhetzkji (Tobias, 1966) - VI/1: 1 <?'• Máriagyűd. 2 <?: Nagyharsány, Szársomlyó. - IV-V. - A volt Szovjetunió több tagköztársaságából ismert faj, Magyarországhoz legközelebb Ukrajnában találták meg. Magyarország faunájára nézve új faj, nálunk még három helyről mutatták ki. Microchelonus microphthalmus (Wesmael, 1838) (=M. dilatus Papp, 1971) - VII: 19: Nagyharsány,

Next

/
Thumbnails
Contents