Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsanna: A sétatéri kioszk. Kaufer Sándor építész (1863–1900) működése Pécs város mérnöki hivatalában
308 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) 6. ábra. Pécs, Sétatér a kioszkkal a századforduló idején készült képeslapon. (Reprodukció: Fűzi István) E bírálatban némiképp talán a vesztes Piacsek Gyula tábora is részes, hiszen az б költségesebb, érett reneszánsz terve közelebb állt a fővárosi mintakép: az Erzsébet téri kioszk tervpályázatain szereplő árkádos csarnokkal oldott, hosszanti elrendezésű, nagy ablakos építményéhez. A Rauch János és Kaufer Sándor tervezte pécsi kioszk centrális: bazilikálisan kiemelkedő középrészét bordázott bádogfedésű, padlásablakos, tagolt csúcsdíszű kupola fedi. Homlokzatának mértéktartó a tagolása, díszítése. Az emeleten az ablakok mellett kettős pilaszterek, felettük a képszéken rozetták, majd fekvőkonzolos tetőpárkány. A földszinten a nyolcszög fugázott oldalain egy-egy nyílás: az észak-déli tengelyben „loggiá"-ból nyíló bejáratok, a többin a falba visszalépő kompozit fejezetű oszlopokkal választott és közrefogott nyúlánk, egyszárnyú, 4 mezőre osztott ablakok, parapetjükben balluszterekkel. A tagolt főpárkány alatt fogrovat, majd virágos indasor relief fríz fut körbe. A homlokzat síkjában tartott ión fejezetű oszlopok hangsúlyozzák a bejáratokat. A vízszintes tagolást erősíti a tető szélén a hófogó díszrács. A kissé lejtő terepen délről néhány lépcső vezet a bejárathoz, a lépcsőindítást valamint az épületet övező terasz sarkát kandeláberek és golyók (a rendelés szerint pineák, articsókák) díszítették, jelölték ki határait. Az északi bejárat a park járdaszintjén van, innen közelíthetőek meg a WC-k. A belső nyolcszöges tér méretét kívülről a bazilikálisan kiemelt rész jelzi, a kolostorboltozat bordaközeit egy-egy tárcsa motívum tagolja, alattuk pilaszterek között tükrös osztások a falmezőn. A középrészt gyűrűszerűén övező tér kis kiszolgáló, tároló, közlekedő és mellékhelyiségekre osztott, egymásra merőleges bejárataik az ablakokat határoló oszlopokkal azonos, levéldíszes (kompozit?) fejezetű oszlopokkal határoltak. Valamennyi tagozata, díszítménye a Zsolnay gyár építési kerámiáinak évtizedekkel korábbi formavilágot képviselő gyártmánya. Az emeleten az ablakok mögött tulajdonképpen nincs használható tér, a kupolát rejti magában. Eklektikus (barokkos tető, reneszánsz kiegyensúlyozottság, egyéni ablakformák) stílusával beleillett a kioszk az ugyanezeket a stílusokat preferáló historizáló környezetébe. A századvégi képeslapok lényegében mai képét mutatják (6. kép), egy időben terasza fölé nyúló napvédő ernyőkkel is felszerelték. A felső sétatér útburkolatának 1976-ban történt felújításakor a kioszk körül kőfalnyom jelzéssel utaltak a Haüy és Hermanng féle várostérképek alapján rekonstruált egykori belső várvédmű vonalára 28 . A nehezen létrejött kioszk nem lett szerencsés: „teljesen elkészült ezredévi alkotás gyanánt ".. még így készen sem állhat majd a közönség rendelkezésére ... bérbeadására kiírott árverésen senki sem jelentkezett a cukrászok és kávésok nagy sokaságából" „..Attól tartanak, hogy ha csak, cukrászi készítmények lesznek,
