Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Művészettörténet - Mendöl Zsuzsanna: A sétatéri kioszk. Kaufer Sándor építész (1863–1900) működése Pécs város mérnöki hivatalában

MENDÖL ZS.: A SÉTATÉRI KIOSZK. KAUFER SÁNDOR (1863-1900) MŰKÖDÉSE PÉCS VAROS MÉRNÖKI HIVATALÁBAN 309 kevéssé lesz látogatott, és a magas bérleti díjat nem tudják bevenni, esetleg palack sör, bor, hideg ételek árusításával kellene a választékot bővíteni, hogy a költségek megtérüljenek." „Benne vagyunk a nyárban, a tanács által szabott feltételek mellett senki sem akarta bérbe venni, nincs, aki üzemeltesse a kioszkot"

29 panaszolja a sajtó. A millenniumi évben így nem üzemelt az új létesítmény, mert a 6336 ft költséggel épült kioszkra nem akadt bérlő, mivel „a tanács közerkölcsiségi szempontból nem találta megengedhetőnek, hogy itt bort és sört is kimérjenek." 1897 júniusában a tanács bejelentette, hogy „...Három árlejtést is tartottak, de senkinek sem kellett a kioszk." „Ilyen szomorú körülmények közt végre is nem maradt más hátra, mint két évi próbaidőre díjtalanul átengedni a pécsi tejcsarnok igazgatóságának, csakhogy megnyíljék már végre valahára az a peches sétatéri kioszk."

30 A sajtó a következő évben is ironizál a tejcsarnok által bérelt kioszk puritanizmusán, „olykor akadt a kioszknak is szeszesitalt megvető látogatója, mivel ...a tej és ennek rokonai élvezik privilégiumukat minden más folyékony élelmiszer fölött." „... Csak amikor a 44. gyalogezred zenekara adta a heti hangversenyt, akkor élénkült meg a sétatér."

31 1898-ban már anyagi megfontolásból a város közgyűlése engedett merevségéből, amint az a Pécsi Napló címoldalán közölt hirdetésből kitűnik: „A város legszebb és legkellemesebb nyári helyisége. Nyitva reggel 6 órától este 10 óráig. Kitűnő reggeli, uzsonna, fekete kávé. Orosz féle cukorkák, sütemények, fagylalt, tejes kávé. Littke féle pezsgők. Hideg buffet. Vlachov legkiválóbb gyomorerősítő. Sport sör. Pilseni sör. Ásványvizek poharanként. A pécsi tejcsarnok közkedveltségü pikáns sajtja a söröző közönségnek ingyenesen áll rendelkezésre."

31 1899-re új bérlője lett, mert a tejcsarnoknak többé ingyen sem kellett. „Szerencsére mégis sikerült bérlőt fogni Hirschfeld Samu sörgyáros személyében, aki némi bérösszeget is fizet a kioszkért."

33 Kaufer Sándor további építészi tevékenysége 1897 októberében „A városi mérnöki hivatal elvesztette egyik kitűnő erejét Kaufer Sándor építészt. Kaufer ideiglenes jelleggel látta el a városi mérnöki hivatalban az osztálymérnöki teendőket. Része volt a városi polgári leányiskola, az építendő városházának, a szigeti külvárosi népiskolának, sétatéri kioszknak, tűzoltó laktanyának és a városi major tervezéseinek elkészítésében és a városi mérnöki hivatal nagy hasznát vette kiváló építészeti tehetségének. De mivel építészi és nem mérnöki diplomája volt, az osztálymérnöki állásra nem véglegesíthették, amiért is Kaufer Sándor lemondott ideiglenesen viselt állásáról és ismét magán praxist kezd, mely téren bizonyára szívesen veendi igénybe az építő közönség ezt az ügyes és jóizlésü építészt."

3

* Utódául Szmik Antal mérnököt alkalmazták

35

. A városi mérnöki hivatalban leginkább szép rajzolói készségét kamatoztathatta, bár a tervezésben is közreműködött és valószínűleg művezetést is végzett. A helyi sajtó többször dícsérően említette terveit, de ebből kevés valósulhatott meg, és mellőzöttnek érezhette magát, hiszen csak ideiglenesen alkalmazták. Az Atheneum képes naptáraiban, amely a városok mérnöki hivatalának személyi állományát évről évre közölte, Kaufer Sándor nevét nem találjuk. Pályája rövid volt, a mérnöki hivatalból való távozását követően csakhamar- 1900. augusztus 16-án - öngyilkos lett

36

. Epilógusként álljon itt néhány tervének ismertetése, amelyek a „kényszer szülte megoldás" ellenére, ahogy személye a mérnöki hivatalba került, helytállását bizonyítják az adott időszak feladatainál, a helyi építési gyakorlathoz adalékul szolgálnak. A millenniumi készülődés feszült munkatempójában a város mostoha anyagi viszonyai miatti vontatott ügymenet sok tervet megvalósítatlanul hagyott. Kaufer elismerésre, sikerre vágyó egyénisége nehezen tűrte a mérnöki hivatali alárendeltséget, a praktikum vezérelte gyakori módosítást. Pedig meglehetősen „jó sajtója" volt, a helyi lapok rendszeresen beszámoltak arról, hogy min dolgozik. Munczhardt Gézával azonos időben látogatta a pécsi alreáltanodát, annak 1874/75 évi értesítőjében Kaufer Sándor а П. В osztályt jelesen végezte. Építészi tanulmányokba kezdett Budapesten, ahonnan 1888 tavaszán tért haza, s építész és építőmesteri irodáját a Ferenciek u. 14. sz. alatt a helyi újságban reklámozta. Apja, Kaufer Salamon kereskedő az izraelita hitközség elnöke, első osztályba sorolt adófizető, tehát jómódú ember

37 volt, de Sándor fia pályakezdésekor már nem élt, felesége egy kérvényen 1885-ben már özvegyként szerepel

38

. Az első hosszabb híradás róla 1888. évi hazatelepüléséhez kapcsolódik: „Kaufer Sándor műépítész és építőmester városunk szülötte, ki technikai tanulmányait Budapesten végezte újabban városunkban telepedett meg, hogy képességeit itt érvényesítse. A fiatal, kiváló tehetségű és szorgalmas műépítész nem régen két nagy munkánál vitt jelentékeny szerepet, így a budapesti nagyszerű lovaslaktanya építésénél s a készülő Országház előmunkálatainál. Ajánljuk őt a műépítészet körébe vágó munkáknál a közönség figyelmébe.,"

39 Valószínűleg Steindl Imre építészeti irodájáról van szó, a szép tervrajzok készítését ott gyakorolhatta. Tanulmányairól nincsenek bővebb ismereteink, az újságok, s a közélet ekkor még többnyire a gya-