Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsanna: A sétatéri kioszk. Kaufer Sándor építész (1863–1900) működése Pécs város mérnöki hivatalában
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998) 301-317 Pécs, 1999 A sétatéri kioszk. Kaufer Sándor építész (1863-1900) működése Pécs város mérnöki hivatalában MENDÖL Zsuzsanna Bevezető A pécsi Sétatér (Scitovszky, ma Szt. István tér) kedvelt szórakozóhelye, a kioszk épülete száz éves. Szokatlan életkor egy - használatát tekintve - provizórikus, idényjellegű épülettípusnak, amely nem egy kastélypark remetelaka, amit háborítatlanul hagyott az egymást követő tulajdonosok hagyománytisztelete. A városi sétatér komfortját szolgáló vendéglátói feladatú építmény maradandóságát ezúttal vélhetően a szerencsés helyválasztásnak, annak történelmi hagyományához - az egykori püspökvár ide lokalizált sarokbástyájához kapcsolódó formájának köszönhette. Az épülettípus jelentéktelensége, környezetébe illő arányai, szolid historizáló megjelenése nem keltett építésze iránt érdeklődést. SZÖNYI Ottó útikalauza (Pécs, 1927) említi ugyan az Erzsébet téren a kioszkot, tervezőjének neve nélkül. MADAS József Pécs belváros telkei és házai (Pécs, 1978) című adattára azért nem hozza, mert az épület az általa vizsgált időszak után keletkezett. A Sétatér 1976-os felújítását követően REGÖLYI Zsolt levéltári kutatás alapján ismertette ugyan építéstörténetét, közölve egyúttal Piacsek Gyula elutasított tervét is 1 . Itt néhány további adattal kiegészítve foglaljuk össze az épület keletkezéstörténetét, környezetének formálódását, a városi mérnöki hivatal működésének egy periódusát is bemutatva. A kioszk török eredetű szó. A kastély-kertek kerek vagy szögletes alaprajzú, oszlopos kerti házait, szabadon álló, minden oldalról nyitott kilátó - belvedere - építményeit nevezték így a 18. században, majd a városi parkokban, tereken elhelyezett, a sétáló, pihenő emberek kényelmi igényeit szolgáló árusító pavilonokat, bódékat is. A legegyszerűbb épülettípusok közé tartozik, gyakran egyterű, vagy több kisebb térre bontott belsővel készült, külső kialakításában sok szabadságot engedett tervezőjének. Megjelenése a városi környezetben a fagylaltfogyasztás divatjával és a városi társas élet alakulásával kapcsolatos. A biedermeier korszakban Pest utcáin is feltűnt a cukrászok, vendéglősök kezdeményezésére a nyári hónapokra az utcákra, terekre kitelepített szellős kis kiszolgáló épület, napvédő ernyői alá telepített asztalokkal. „Hébének kioszkja", az első magyar feliratos nyilvános helye Pestnek a Szervita téren 1840-4l-ben sátorszerű építmény volt. 1842-1866-ig a Színház téren álló kioszk - „fagyiaida" - éppúgy, mint a Szervita téri, hamar kedvelt találkozó és szórakozó helye lett a műveltebb közönségnek. Garay János Regélő Pesti Divatlapja a Színház téri kioszkot „Pest valódi díszeként említi." 2 . A városi forgalomnövekedésnek azonban hamarosan útjában álltak az utcára telepített teraszok, s az idény elmúltával eltűntek többnyire ezek a hangulatos építmények is. A sétányok társas életéhez tartozó térzenének is emeltek a 19. század második felében oszlopos, rácsos „csipkés", öntöttvas pavilonokat 3 . A század utolsó harmadában oly gyakori országos termékkiállításokon, vásárokon az ott már bevált, megkedvelt pavilon életét és használatát meghosszabbítandó a kiállítás befejeztével a városban kerestek számára megfelelő helyet, ahol újra felállították, vendéglátó létesítményként üzemeltették. Pesten az Erzsébet téren (1866-ban Koch Henrik, Petényi Ottó, 1870-ben Ybl Miklós tervei után) 1873-ban épült fel a Hauszmann Alajos tervezte neoreneszánsz stílusú kioszk, amit éppen a pécsi kioszk tervezése idején, 1894-ben bővítettek vasvázas télikerttel. (Az épületet elbontották.) Budán pedig a várkert kioszk (Ybl Miklós terve 1874-79 között) neoreneszánsz téglaépület bábos korlátú árkádokkal, toronnyal eredetileg a várpalota szivattyútelepét befoglaló épület volt. A Sétatér rendezése és a kioszk tervei A pécsi Sétatér mai képe többszöri fejlesztés, rendezés eredménye. A 19. század elején a dóm Pollack Mihály féle külső átépítését követően bontották el a belső vár délkeleti sarokbástyáját, kaputornyát a déli várfalszakasszal. Helyüket elegyengettetve Szepesy Ignác püspök az egykori várárok felett parkot létesített, e sétánnyal 1833-ra a belső várat bekapcsolta a város testébe 4 . Későbbi szépítései a hely történelmi hagyományaira utaló megjelölés szándékával történtek. Az egykori belső vár kaputornyának helyét jelölték ki 1885-ben az alapító Szepesy Ignác emlékszobrának, amely a dóm restaurálását követően 1893-ban került ide s . A felső tér (Káptalan u. és Iskola u. - ma Janus Pannonius u. - határolta térség) a fazekasok vásártere volt, amely 1866-ban az
