Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Művészettörténet - Mendöl Zsuzsanna: A sétatéri kioszk. Kaufer Sándor építész (1863–1900) működése Pécs város mérnöki hivatalában
302 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) Amtmann Prosper - Weidinger Imre zenészek emlékművének felállításakor kapott igényesebb külsőt. 1871-ben szóba került a Sétatéren egy kioszk létesítése. Helyére és megvalósulására vonatkozóan nincs adatunk, csupán Lukrits Ignác városi mérnök által készített kis svájci ház jellegű, lombfűrészmunkával díszes háromnyílású árkádos kis pavilon akvarell terve 6 sejteti elképzelésüket (1. kép). 1. ábra. Lukrits Ignác városi mérnök kioszk terve, 1871. (Fotó: Zalka Éva) Az 1888-ban rendezett pécsi Országos Termék-, Mués Iparkiállításon Hoffmann Károly pécsi bútorgyáros termékeit reklámozó lakásberendezés bemutatására létesített lakóház pavilonját - négy helyiséggel, faragott homlokzattal - a kiállítás után „a város megvette, és az alsó sétatéren a mostani szökőkút helyén fogja felállítani nyári helyiségül" - számol be a város terveiről a Pécsi Hírlap 7 . „Az eddigi közfalak természetesen eltávolíttatnak, úgy, hogy a most irodának használt közép - szalon a kétoldalt levő ebédlő- és hálótermekkel egybeolvad, s az elég tágas uzsonnázó hely lesz az üdülni vágyó közönség számára. Ez már régóta óhajtott vágya a közönségnek, mely eddig nélkülözte az előkelő sétatereken szokásos kioszkot, most hát ez is lesz, de hogy mikor, arra még nem kaptunk értesítést. Valószínű, hogy a kis pavilon csak a jövő tavasszal kacérkodik ismét, de akkor már a sétatér közepén." Megvalósulásáról nincs adatunk, ismét elnapolták e feladatot. 1893-ban a Nőegylet jótékony tavaszi ünnepélyén a Tettyén „Bors és Scholcz vendéglőin kívül állítottak föl pavillonokat. Volt a romok előtt egy sörpavilon. A térség közepe táján virágpavilon, mellette pezsgő-, tej-, cukrász-, szivarpavillonok, melyek Piacsek Gyula terve szerint készültek, Buday Béla volt a mesterük."* A Mecsek Egyesület a hegyoldal rendezése, turistaútjainak, létesítményeinek 1893-tól történő fokozatos kiépítése során a Kardos Kálmán út végére Lakits Gyula tervei alapján a kirándulóknak ételt és italt is árusító, íves tornácú pavilont, kioszkot is létesített (az 1871. terv variánsa), melynek képét a századfordulón már képeslapok népszerűsítették 9 . 1893-ban a Magyar Mérnök és Építész Egylet által meghirdetett, a bécsi képzőművészeti akadémián építészi pályázat útján nyerhető három éves ösztöndíj témája is „Budapest egyik befásított területén építendő kioszk" volt 10 . Pécs város tanácsának 1892. jún. 23-i közgyűlése indítványozta a Sétatéren egy kioszk létesítését. Programadó építészeti szakbizottságot állítottak fel, amely „...az alsó sétatérnek a szökőkúttal északra eső helyét találta a kioszk elhelyezésére alkalmasnak, mint amely helyen a kioszk teljesen szabad téren szépészeti szempontból a környezetnek legmegfelelőbb módon, mégis anélkül azonban, hogy ezen beépítés által az alsó sétatér jellegére hátrány háramolnék lenne elhelyezendő. A hely kijelölésénél a bizottságnak helyszűke miatt a felső sétatértől el kellett tekintenie, bár kétségkívül annak felállítása e helyütt volna kívánatosabb. A felső sétatéren ugyanis elegendő szabad tér egyedül a káptalani épülettől délre eső helyen állna rendelkezésre. De tekintve, hogy ezen helyen egyrészt a kioszk úgyszólván eldugott helyzetben, s nem teljesen szabad téren, - ami pedig ily mulató helynek elhelyezésénél különösen figyelembe veendő - állna, más részről pedig ott a mellőzhetetlenül szükséges árnyékszéknek felállítása is nehézségekbe ütköznék, s megemlítve végül, hogy ily szórakozó s mulató helynek a templom közvetlen közelébe való elhelyezése is a mint az itt történnék, lehetőleg kerülendő, ezen helyet a kioszk kijelölésére el kellett ejteni. ... A felállítandó kioszk rendeltetését és nagyságát illetőleg az építési szakbizottság abban állapodott meg, hogy akként terveztessék, miszerint abban a következő helyiségek férjenek el: egy konyha, egy kamra, hűvös csapszék, ille-
