Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határának kitűzése. (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, 1921–1924)

238 A JANUS PANNONTUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) A kérdés elvi jelentősége továbbgondolva az volt, hogy melyek azok a magyar érdekek és jelentőségüket tekintve felérnek-e a mozgó határral járó - és a laikusok számára is kézenfekvő - bizonytalansággal, amelyek amellett szólnak hogy a - Hadica szigettel kapcsolatos vitát felhasználva - a mozgó határ elvét fogadtassák el. 1 KRISZncs Sándor: A békeszerződés revíziója. Bp. 1927. 470. p 2 A forrásokban különböző megnevezésekkel találkozhatunk, pl. a Millerand féle kísérőlevélben „határbizottságok", az utasításokban és a pótutasításban „határmegállapító bizottságok". Vassel Károly (a Magyar-Jugoszláv HMB elnöke) 1922. évi jelentésében „határrendező bizottság", és „határt rendező bizottság", és 1924ben készült jelentésében „határkiigazító bizottság" névvel találkozhatunk. Az egyszerűség kedvéért továbbiakban mindenütt a határmegállapító bizottság (HMB) kifejezést használjuk. 3 A déli határ határmegállapításról mind ezideig két alapvető munka jelent meg, VASSEL Károly ezredes - aki a magyar-jugoszláv HMB elnöke volt — két könyvet írt. Az első összefoglaló bizalmas jelentése volt „A Déli végek elhatárolása a Trianoni békeszerződés szerint a magyar-jugoszláv határrendező bizottság által", 1922-ben Szegeden jelent meg, elsősorban a legfontosabbat a politikai határmegállapítást írta le. Ugyanez 1924-ben Nagykanizsán a „Déli országhatár kitűzése" címmel jelent meg. Mind a két könyvre támaszkodtunk, de a számunkra legfontosabb kérdésekben a műszaki munkálatok lefolyásában a levéltári források nyújtottak kielégítő információt. A levéltári források közül az Országos Levéltár K. szekció (polgári központi kormányhatóságok levéltára 1867-1945) (továbbiakban: OL.), a Határmegállapító Központi Iroda általános iratai (K. 478), a Magyar-Jugoszláv HMB iratai (K. 52), a Magyar-Román HMB iratai (K. 51), a Magyar-Osztrák HMB iratai (K. 49). Hadtörténelmi levéltár (továbbiakban: HL.) a M-JU. HMB katonai megbízottjainak iratai. (I. 52.) 4 A bevonulásra lásd: PALLÓ János: Csapataink bevonulása a Jugoszlávok által kiürített Délvidékre. Katonai Közlöny. 1921-22. 739-758. p.; FoGARASSY László: Magyar-délszláv katonai kapcsolatok története 1918-1921. Baranyai Levéltári füzetek. 5 Vassel Károly (Bp. 1878. XI. 16. - 1960. XI. 25.). A hadapród iskola után 1897-ben hadapród tiszthelyettes, utána a katonai műszaki Akadémiát és 1902-1904 között hadiiskolát végezte el. 1917. VIII. l-jén alezredes, 1920. V. l-jén ezredes, 1924. I. l-jén vezérőrnagy, 1927. V. l-jén altábornagy. Előbb - 1929. XII. 11. a Légügyi hivatal vezetője, majd HFPk. Légügyi szemlélő. 1930. VIII. l-jén nyugállományba helyezték. SZAKÁLY Sándor. Az ellenforradalmi Magyarország (1919-1944) hadseregének felső vezetése. Adattár II. k. Hadtörténelmi Közlemények 1984. 3. 6 Részletes utasítás a jugoszláv határon működő magyar. Kir. Határmegállapító biztos részére. OL. К. 478. 7 Részletes utasítás. . . . OL. К. 487. 8 1670/res. Tájékoztatás. . . OL. К. 52. 9 SUBA János: A Déli demarkációs vonaltól a déli határvonalig 19181922. Kézirat. 1996. 10 Magyar javaslat OL. К. 477. A tárgyalások során kompromisszumos megoldás született, amelynek lényege a vízfolyással jelölt határok időszakos revíziója közös bizottságok által. A déli határon továbbra is napirenden voltak a határproblémák, a határkövek pótlása, visszahelyezése, és a Drávával vívott küzdelem, amíg a határvonal jellege 1941-ben meg nem változott. 11 186/Hmb. 1922. Jelentés a helyzetről OL. К. 478. 12 107/J. hmb. 1922. OL. К. 478. 13 3767/Pol. - 1922. ideiglenes országhatár kijelölése. OL. К. 478. 14 A községhatárok pontos betartása nem tette elviselhetővé a határmenti lakosság helyzetét, mert a községbeliek nagy részének a szomszédos község határában is voltak kölcsönös birtokaik, így földjeik egy részétől az országhatár így is elválasztaná. Például legrosszabb volt a helyzet Udvar községnél. Udvar községnek alig van határa, az udvariak földjei a dályoki és az Izsépi határokban voltak. Az országhatár most a falu szélén a kerítések alatt húzódik, így az udvariak még azon földjeiket is elveszítették, amelyeket az eddigi demarkációs vonal meghagyott. OL. К. 478. 15 6057/HMK.-1923. A lőcsi malom földjének átcsatolása. OL. К. 478. 16 223/Jhmb. 1923. Jelentés ... OL. К: 478. 17 248-4szám/kt. 1923. A Kaposvári vámőrkerületi pság jelentése. OL. К. 478. Török ezds. a Kaposvári vámőrkerület parancsnoka súlyos kifogásokkal élt határőrizeti és vámőrszaki szempontból a Paplik-hídon átmenő forgalom ellenőrzése miatt. 248-1/Kt. s. 1923. Török ezds. Jelentése a Püm. -nek. OL. К. 478. 18 Jelentés Baranya vm. Alispánjától. 10. 203. Szám/alisp. 1923. OL. К. 478. 19 606/HMK. -1923. Jelentés. . OL. К 478. 20 246/szám/Jhmb. 1923. csere határváltozások. OL. К. 478. 21 Magyar exposé a Népszövetséghez OL. К. 478. 22 210/Jhmb. 1922. HL. A határmegállapító bizottságok katonai megbízottainak iratai Magyar-Jugoszláv HMB 3. doboz. 23 így pl. a magyar-román-szerb hármas határpont elhelyezésének kérdésében is. A trianoni szerződés szerint ezen hármas határpont Kiszombor és Porgány község határában fekszik. Eltolása más helyre az antant felfogása szerint „érinti a békeszerződés alapjait." Hiába tiltakozott a Nagykövetek Tanácsa, a szerbek és románok megváltoztatták közös határukat és ennek következtében eltolták a magyar-román-szerb hármas határpontot. Arra kényszerítették a Nagykövetek Tanácsát, hogy szerezze meg - ezen, a trianoni szerződésbe ütköző változtatáshoz - Magyarország hozzájárulását. Magyarország sokáig nem adta beleegyezését a hármashatárpont megváltoztatásához. Annak idején, Magyarország kérte a magyarromán határmegállapító bizottságban annak eltolását, azért, hogy Porgány községet csatolják vissza Magyarországhoz, akkor a bizottság kijelentette, hogy az átcsatolás csak azért lehetetlen, mert a hármashatárpont eltolása a béke alapjait érinti. A jugoszláv román határ megváltoztatása azt eredményezte, hogy a románok megtiltották a határmegállapító bizottságnak, hogy a hármashatárt jelző oszlopot a trianoni szerződés szerinti helyére felállítsa. 514/JHB. szám OL. К. 51. 24 415/Jhmb. 1922. Jelentés. . OL. К. 49. Jegyzetek