Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határának kitűzése. (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, 1921–1924)

SUBA J.: A JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁG ÉSZAKI HATÁRÁNAK KIJELÖLÉSE 239 25 A déli országhatár kitűzése. Vassel Károly honvéd tábornok magyar határbiztos bizalmas jellegű beszámolója 1924. Nagykanizsa 8 p. 26 Pályázati feltételek. OL. К. 478. 27 Pályázati felhívás a határkövek elkészítésére. OL. К. 478. 28 Többek között előírták azt is, hogy a beton keverési aránya 1 rész elsőrendű portlandcement, 2 rész kavics, és 1,5 rész tiszta kvarchomok. A határkőnek a földből kiálló 30 cm-nyi része legalább 2 cm vastag - 1 rész portlandcement és 1 rész tiszta kvarchomokból készítendő - cement habarcs réteggel borítandó be, amelyen képezik ki a határkövek jelzéseit. 96. szám/Jhmb. 1923. jelentés a HMK.-nak. OL. К. 478. 29 A határkövek szállítására is ugyanazok a feltételek voltak, mint a többi HMB-nál, a megajánlott összeg 5% bánatpénz, ha pályázatot elnyeri, akkor kiegészíteni 10%-ra. A minőségileg kifogásolt köveket kárpótlás nélkül visszautasítani. Késedelmes szállítás esetén kötbért fizetni. 200 db kő után részletfizetésre igény. Óvadék visszatérítése szállítás után 30 napra stb. Pályázati felhívás a határkövek elkészítésére. OL. К. 478. 30 222. szám/Jhmb. 1923. A kötbér métermázsánként és naponta 10 koronát tett ki. 31 A HMB a Dráva folyását csak Barcstól lefelé fogadta el „valóságos határfolyónak". Egyébként ezért hagyta meg a régi magyar-horvát határvonalat. 32 Baranya vármegye alispánja így írt: „...Mindensetre kívánatosnak tartanám, hogy a drávamenti országhatár más megfelelő módon jelöltessék meg, mert az áradás és elsodrás veszélyének állandóan kitéve lévő, az árterületeken elhelyezett határkövek megfelelő fix pontokat képezennek..." 3227. Szám/alispán. OL. К. 478. 33 Az államhatár kitűzési, felmérési munkálatait, a határjelek beméréseit a földmérési (kataszteri) térképezés szervezetének mérnökei hajtották végre. 1918-ig csak a polgári földmérésnek volt önálló szervezete. Ennek a szervezetnek a neve 1856- 1894-ig Állandó kataszter, 1894-1918 között Országos Kataszteri Felmérés, 1918-tól Állami Földmérés volt. A II. József által elrendelt földadókataszteri összeírás heves ellenállásba ütközött Magyarországon. Az osztrák kormány 1817-ben - milánói mintára - megalapította az örökös tartományokban az Állandó Katasztert. Magyarországon az 1850-es évek közepén kezdődtek meg a háromszögelői és a kataszteri munkálatok Franz Horsky vezetésével, aki kidolgozta a sztereografikus vetületi rendszert a Habsburg birodalomban és így Magyarországon is. A részletes földmérés alapján szerkesztett „kataszteri térképek" 1 hüvelyk = 40 öl, azaz 1 : 2880 méretarányban készültek el, úgy, hogy minden község küic«-külön térképlapra került. Ez azért volt jelentős, mert a földméréssel - eltérően a többi felvételi rendszertől - nem kellett lapról lapra haladni, hanem az elkészítés időpontjától függetlenül egységes elv szerint kerülhettek tárolásra. A teljesen kész kataszteri térképeket, másolás utján készített, művelési ágak szerint színezett és birtoklási adatokkal kiegészített birtokvázlatokat, a birtoklási viszonyokat írásban is nagyon pontosan rögzített kimutatásokat, jegyzékékeket és egyéb munkarészeket, valamint ezek másodpéldányait - amelyeket litográfiái úton sokszorosítottak - a kataszteri térképtárak őrizték. 1867 után a földmérés szervezete a M. Kir. Pénzügyminisztérium jogkörébe került. Ezután került sor a földmérés törvény által történő rendezésére. Az 1875. évi VII. törvénycikk szabályozta a földadót. így alakult ki a szoros kapcsolat a földmérés és a földadószolgálat között, mivel az adózás alapjául a hiteles kataszteri felvétel, illetve a kataszteri térkép szolgált. A törvény végrehajtására hozták létre a földadó-kataszteri igazgatóságokat 1875. és 1883. között. A telekkönyvi betétek késztéséről szóló 1886. évi XXLX. törvénycikk életbelépése után a kataszteri térkép másolata telekkönyvi hiteles térképpé vált. így alakult ki ez a szoros és intézményi kapcsolat a földmérés, a földadó kataszter és a telekkönyv között. - Magyarország területén a részletes kataszteri felmérést a felmérési felügyelőségek, és ezeken belül - átlagban 13 felmérési osztály végezte. Egy felmérési osztály egy felmérési mérnökből és egy beosztott mérnökségedből állt. A felügyelőségek létszáma változó volt. 1861-1912 között 22 felmérési felügyelőség működött, 1918-ban 24, ebből 9 volt a trianoni határokon belül. A műszaki létszám 1913 végén 765 körül volt, 510 mérnöki (vagy magasabb rangú) tisztviselő és 176 gyakornok. A kataszteri felmérés feladatait a vonatkozó törvénytervezetek, miniszteri rendeletek szabályozták, az vonatkozott az 1874. évi földmérési végrehajtási utasításra is. Az újabb, részben bővített kiadása 1900ban jelent meg. Az utasítás szerint a kataszteri felmérés feladata: a valóságos birtoklási állapotfelvétele és térképezése. Intézkedések történtek a birtokhatárok állandó megjelölésére, a dűlő utak szabályozására és kövekkel való maradandó megjelölésére. A század elején kezdett tért hódítani a számszerű (numerikus) felvétel. 1908-ban a Pénzügyminisztérium rendeletére elkészítették a számszerű sokszögélés végrehajtásának utasítását, amely mint az 1904. évi felmérési utasítás függelékeként 1908-ban meg is jelent Évekkel később kidolgozták a községi belsőségek és külsőségek számszerű felvételére vonatkozó utasítást is. Ma már nehéz elképzelni hogy 80-100 évvel ezelőtt a részletes földmérés alkalmával a rajzi (grafikus) V. rendű háromszögelés és a rajzi sokszögelések még napirenden voltak. Bendefy így ír erről: „... A kataszteri mérnök vagy főmérnök végezte az alappontsűrítést, beosztottja pedig a részletek felvételét. Hatalmas mérőasztaluk ládába csomagolva került fel a szénával tömött szekérre, amelyről a piros-fehér végű kitűzórudak hátul hosszan kinyúltak. Munka közben, különösen szőlőskertek felvételénél, a piros-fehér rudak végén különböző színű zászlócskák lebegtek, hogy általuk hordozóik megkülönböztethetőek legyenek. Néha 1 -2 km távolság is volt a mérnök és a figuráns között. Ilyenkor trombitával vezényelték a zászlók mozgását." BENDEFY László: A magyar földmérés 1890-1920. Bp. 1970. 212. p. ANTALFFY Andor: A magyar Állami Földmérés. Térképészeti Közlöny 1934. III. kötet 1-2. füzet 44 p. 34 200. szám/Jhmb. 1921. Mérnökök vezénylése OL. К: 478. 35 21. szám/Jhmb. 1923. Mérnökök vezénylése OL. К. 478. 36 321. szám/Jhmb. 1923. Mérnökök vezénylése. OL. К. 478. 37 Azonban az angol elnök egy ideig nehezen tudott ebbe belenyugodni, s csak későbben, mikor látta a különbséget az б mintája és a magyar felvételek között, „...észrevette a magyar felmérés szabályainak praktikus voltát, teljes pontosságát és szabályszerű lefolyását, egyszerre érdekelödni kezdett munkálataink mibenléte iránt. Érdeklődése annyira ment, hogy ittléte alatt egész végig mindig szívesen, alaposan és lelkiismeretesen tanulmányozta a magyar földméréseket, különösen pedig a háromszögelést. Ez utóbbiról angol nyelven tanulmányt is írt, mit Angliában érdeklődés mellett elő is adott...". A déli országhatár kitűzése. Vassel Károly honvéd tábornok magyar határbiztos bizalmas jellegű beszámolója 1924. Nagykanizsa 8. p. 38 196. szám/Jhmb. 1922. A M-JU. HMB Elnökének 55/S. jegyzéke. HL. I. 52. 3. doboz. 49 196. szám/Jhmb. 1922. A M-JU. HMB Elnökének 55/S. jegyzéke. HL. I. 52. 3. doboz 40 30296/hat. 1923. Tájékoztatás a M-R HMB magyar delegációjának. OL. К. 51. 41 „... Akik sokszor derékig vízben járva voltak csak képesek feladatukat elvégezni. Ezen folyók mentén a ürü, bozótos füzesek, erdők kivágatása összelátások céljából, csónakok hiánya, általában