Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Történettudományok - Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határának kitűzése. (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, 1921–1924)
SUBA J.: A JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁG ÉSZAKI HATÁRÁNAK KIJELÖLÉSE 229 A politikai határmegállapítást a bizottság 8 hónap alatt elintézte. Még rövidebb időn belül is végezhetett volna, hiszen az erős tél miatt 1921-1922-ben 2 hónapi szünetet tartottak, mert a határvonalon lehetetlen volt a közlekedés. De a második királypuccs is egy hónapi késedelmet okozott, mert Jugoszlávia mozgósítás miatt hermetikusan elzárta a határát, a HMB részére is. Egyébként is ez a HMB végzett a legrövidebb idő alatt a delimitációs munkálatokkal. A határmegállapító bizottság a határ politikai megállapítása után feloszlott (1922. június végén), a műszaki munkák csak az elnök ellenőrzése mellett folytak le. A műszaki munkák bevégzésével a bizottság újból összeült 1924. május második felében, felülvizsgálta a műszaki munkákat, azokat jóváhagyta, aláírta a határleírási térképet, melyeknek három példányát a Nagykövetek Tanácsának terjesztett fel a HMB összefoglaló jelentésével. Ezen példányok egyike ott maradt, egyet Magyarországnak, egyet pedig SHS államnak küldtek meg. A határszakasz rendszeresített határjelei A határjelek típusai A HMB műszaki delegációja döntötte el, hogy milyen határjelet rendszeresít a határvonalon. Figyelembe vették a kitűzött és felmért magyar-horvát határ határjeleit, amelyek határdombok voltak fakarókkal. így ezeket meghagyták. A déli határszakaszon - a hármashatárpontoktól eltekintve - kétféle fajtájú határjelet rendszeresítettek: a fakarókat (facölöpöket) és a határköveket. A déli határszakaszon a határkarók és a határkövek váltakoznak szakaszonként. A határjel minősége szerint következőképpen tudjuk csoportosítani a határjeleket: 1. számozott határdomb facövekkel 2. számoztlan határdomb facövekkel. A határdombok mint mesterséges létesítmények 170-200 cm átmérőjűek és 80 cm magasak voltak. A rajtuk és bennük elhelyezet fakarók (facövekek) 100-120 cm magasak és 10 cm vastagok voltak, amelyek a határdombból 40-50 cm magasan emelkedtek ki. Fehér színűre voltak befestve. A határdombok, mint a legrégibb típusú határjelek a magyar-horvát határon voltak rendszeresítve. Ugyancsak határdombok jelölték a birtokhatárokat is. 3. к faoszlopok 150-300 cm magas, 10-12 cm vastag karók voltak. A faoszlop földből kiálló részének felső fele fehér, alsó fele fekete színű, felirat nincs rajtuk. 4. számozatlan határkő és 5. számozott határkő. A határkövek kiírás szerinti mérete 25x25x100 cm volt és vasbetonból készültek. A köveket 70 cm mélyre ásták be, és csak a felső 30 cm rész állt ki, amelyet fehére festettek 26 . A számozott határkőn a feliratok bevésettek és feketére vannak festve. A határkövek elkészítése és szállítása A számítások szerint a D és az E szakaszra mintegy 850 db határkő kellett 27 . A határkövek készítésére pályázatott írtak ki. Aprólékosan szabályozták a kövek elkészítésének módját is 28 . Az első pályázatot 1923. májusában hirdették meg. A legolcsóbb pályázatot fogadták el, amelynél a határkő egységára 4030 koronába került. A határkövek szállításának időpontját a pályázat 1923. jún. 5-ét adja meg. A D szakaszra való kiszállítás menete az 5 vasútállomásra következőképpen alakult: Beremendre 1-150-ig megszámozva (150 db), Magyarbolyra 151-250-ig megszámozva (100 db), Mohácsra 251-450-ig megszámozva (200 db), Hercegszántóra 451550-ig megszámozva (100 db). Az F szakaszra 4 vasútállomás volt kijelölve: Röszkeszentmihályra 1-150-ig megszámozva (150 db), Újszentivánra 151-225-ig megszámozva (75 db), Szőregre 226-260-ig megszámozva (35 db), Kiszomborba 261-300-ig megszámozva (40 db) kellett kiszállítani 29 . A határköveket 1923. júl. 25-én rakták ki, mivel a határkövek kiszállítása a határvonalra 3 hónap múlva vált esedékessé, ezért kötbért kellett fizetni a MÁV-nak, ami 132 815 koronát tett ki 30 . A határjelek védelme A határkövek és egyéb határjelek védelmének és karbantartásának a magyar-jugoszláv határszakasz viszonylatában - mind jogi, mind műszaki szempontból - fokozott jelentősége van, mert a határvonal fele nagyesésű, és vízfolyással, vagy annak mentén (Dráva, Mura) megállapított vonalon fut 31 . Az állandósított határjelekkel mindig probléma volt a vízfolyások mentén, mert a határköveket a víz elmosta, és egyéb módon rongálta meg 32 . Ezért a magyar kormány - elsősorban a határjelek védelmére a felmerülő problémákat rendezve - 1926-ban a jugoszláv kormánnyal egyezményt kötött, amely a „Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal egyes közlekedési kérdések rendezése, valamint a határjelzések fenntartásának szabályozása tárgyában Belgrádban 1926. évi júl. 24. kötött egyezmény" címet viselte.
