Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)
Történettudományok - Suba János: A Jugoszláv Királyság északi határának kitűzése. (A Magyar-Jugoszláv Határmegállapító Bizottság működése, 1921–1924)
230 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) A magyar-jugoszláv határ műszaki munkálatai A Magyar-jugoszláv HMB műszaki delegációja A határmegállapító bizottságoknak, illetve az érdekelt államok delegációinak legfontosabb feladata volt az újonnan megállapított határvonal kitűzése, kövekkel való állandó megjelölése, számszerű felmérése, térképezése és a határleírási jegyzőkönyvek elkészítése. Erre a célra az érdekelt államok mindegyike a bizottság rendelkezésére bocsátotta a szükséges mérnököket, akik az Országos Kataszteri Felmérés 33 állományába tartoztak. Ezután kezdődött el a tulajdonképpeni térképezési munkálatok, melyet az elnök a két érdekelt állam biztosainak ellenőrzése mellett a műszaki személyzet végzett. A magyar műszaki delegáció Bobek Antal műszaki tanácsos irányítása mellett feladatát gyorsan és jól oldotta meg. A delegációnak kétféle munkája akadt: a helyszínen végzett háromszögelési, kitűzési, határvonal tisztítási, mérési, helyszínelési és állandósítási munkálatok, valamint - a jugoszlávokkal szoros érintkezésben végzett térképezési és határleírási munkálatok. A műszaki utasítás szerint a legfontosabb „operatív" szerv a Központi Iroda volt, amelyben a műszaki munkálatok menetét kidolgozták, a munka felvételi jegyzőkönyveket felülvizsgálták. A Központi Műszaki Irodának lelke Boódor Sándor főmérnök volt, ki a háromszögelési munkák terveit készítette el, valamint a fontosabb háromszögelési méréseknél, valamint a szerb mérnökök munkájának ellenőrzésénél is közreműködött. О volt, aki a szerbekkel való együttműködés során a felmerülő műszaki természetű problémákat elsimította. Valamint б intézte az összes adminisztrációs és a pénzügyi elszámolási teendőket, ezzel a bizottság magyar delegációjában a legnagyobb terheket viselte. A külső mérési munkálatokra vezényelték 1922-ben Miklós Bertalan műszaki tanácsost a háromszögeléshez, Bloch László és Rapcsák Elek műszaki tanácsosokat, Zádor Ferenc főmérnököt, Bogisich Rezső, vitéz Peterdy Arthur, Kovács Károly mérnököket, összesen 6 mérnököt a felméréshez és ellenőrzéshez 34 . 1923-ban Miklós Bertalan műszaki tanácsost a háromszögeléshez, Zádor Ferenc, Meggyessy László főmérnököket, Bogisich Rezső, vitéz Peterdy Arthur, Lengyel Jenő, Rehling József, Horváth Lajos, Kovács Károly és Kós Kálmán mérnököket, összesen 9 mérnököt a felméréshez és ellenőrzéshez 35 . 1924-ben Zádor Ferenc, Meggyessy László főmérnököket, Bogisich Rezső, vitéz Peterdy Arthur, Lengyel Jenő, Rehling József, Horváth Lajos, Kovács Károly mérnököket, összesen 8 mérnököt a felméréshez és ellenőrzéshez 36 . A Mura és a Dráva folyók magyar oldalának felméréséhez szükséges folyószabályozási művek szakszerű kitűzését és a hajózási vonalnak megállapítását, valamint jugoszláv oldalon az ott végzett hasonló munkálatok ellenőrzését a magyar delegáció felkérésére esetről-esetre Scodnik Rezső miniszteri osztálytanácsos, a Nagykanizsai folyammérnöki hivatal vezetője végezte el. A műszaki munkálatok általános menete A műszaki munkálatok terve Az új országhatárvonal felmérésének és térképezésének tervét a bizottság még a „politikai határrendezés" alatt állapította meg. A bizottság angol elnöke, az általa előzőleg porosz-lengyel határon végzett határmegállapítási munkálatokra hivatkozva, azt kívánta, hogy a „meglevő régi térképekbe egyszerű helyszíneléssel - minden különösebb mérnöki pontosság nélkül - rajzoltassék be a határvonal." Tekintettel azonban arra, hogy az új határvonal felmérése így is tetemes költségbe kerül, és éppen ezen a határszakaszon csak régi, elavult felvételek vannak, melyeknek térképeit, a térképtárak elvesztése miatt, nem tudjuk mind megszerezni, különösen pedig a magyar állam szempontjából igen fontos háromszögelések miatt, a magyar határbiztos új felmérést, és pedig magyar földmérés szabályai szerinti felmérést javasolt. Ezt a javaslatot érthető okokból a jugoszlávok is támogatták és a bizottság is magáévá tette 37 . A magyar delegáció is megszerkesztette a műszaki utasításait, amelynek a legfontosabb pontjai a következők voltak: a műszaki munka a már meglévő háromszögelési hálózat pontjaihoz kötött, a határvonalon fektetendő sokszögmenetekből fog állni. Új térkép felvételre nem lesz szükség. A meglévő kataszteri térképszelvényeken az „érintett határvonal helyszínelés által helyesbíttetik" 38 . A határ felvételi munkálatok dokumentációja következőkből állt: 1. Kataszteri térképből, amely feltünteti a birtokrészek számát, a határvonalat és a számozott határköveket. 2. Sokszögvonalakat tartalmazó vázlatokból, szögméréssel és bemérésekkel együtt. 3. 1 : 25 000 méretarányú térképekből, amely feltünteti a határvonal menetét és a kövek helyzetét. 4. 1 : 75 000 méretarányú térképből, áttekintéssel az érintett vidékek részére 39 .
