Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - Huszár Zoltán: Adatok a Dunagőzhajózási Társaság (DGT) Pécs környéki bányatelepeinek élelemtárairól (1896–1939)

204 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) a.l szabadságolás esetén sürgős családi ügyekben (születés, házasság, halálozás szűkebb családi körben), b.l a hatósághoz való megidézés esetén, ha arra nem a megidézett törvénybe ütköző cselekedete szolgáltatott okot, cl az üzemvezetőségtől kért és egy hónapban legfeljebb kettő, egy évben összesen 18 napot kitevő szabadságolásoknál, amely esetben a megszakítás nélkül egymásután következő szabadságnapok hat havi időtartam alatt legfeljebb 5 napot tehetnek ki, d.l betegség esetén. 6. §. Túlmüszak (...) 7. §. Müszakkerülés (...) 8. §. Élelmiszerek kiadása önköltségi áron a 3. §-ban említett táblázatban felsorolt cikkeken kívül, a beszerezhetőséghez képest, az egyes vételezésre jogosultaknak egyéb cikkek is kiadhatók önköltségi áron. Ezen cikkek kiadható mennyiségét és önköltségi árát azonban esetenkint az igazgatóság határozza meg. 9. §. Végrehajtási határozványok (...) 10. §. Nyilvántartási segédeszközök (...) A kerület és az élelmitárak állomány nyilvántartói élelmezési állományukat hetenként egyszer és pedig mindig a hét ugyanazon napján tartoznak a kezükben levő összes okmányokkal összehasonlítani és átvizsgálni." A szabályzatban rögzített elveket és gyakorlati útmutatásokat következetesen végre is hajtották. Mindezt sok vonatkozásban lehet szigorúnak, keménynek minősíteni, de a vállalathoz kötődő munkavállalók számára kiszámíthatóságot, stabilitást jelentett. Az élelemtárak áruforgalmának és az árucikkek választékának számszerű növekedése több tényezővel is összefügg. A DGT az 1912-13-ban elkezdett üzemracionalizálási folyamatot

20 az 1920-as évek közepén fejezte be, amelynek keretében a régi bányászlakótelepek jelentős részét korszerűsítették, valamint új lakótelepeket is építettek

21

. Szükség volt arra, hogy az új telepeken is nyissanak élelemtárakat. A világgazdasági válság utáni általános prosperitás az élelem tárak árukészletén, a választék nagyfokú növekedésén is megmutatkozott. A nemzetközi összehasonlításban

22 is modernnek számító Meszes-telepen 1934-ben nyílt élelemtár. Minderről a Bányaigazgatóság körözvénye tájékoztatta az érintetteket

23

. E körözvényből arról is értesülhetünk, hogy (Pécs)Újhegyen ekkor már működött élelem tár, hiszen „A meszestelepi élelmitár felügyeletével az újhegyi élelmitár vezetőjét, Herrfurt Ernő segédtisztviselőt (...) bízzuk meg."™ A meszesi élelemtárról viszont azt is tudjuk, milyen berendezési tárgyakkal szerelték fel és ezek a társulat mely intézményeiből, részlegeiből kerültek oda

25

: „A leltári tárgyak az alanti felosztás szerint bocsájtatnak rendelkezésre: 1.1 A bányaigazgatóságtól: 4 drb szék 1 „ íróasztal 1 „ pénzszekrény 1 „ mosdóvíztartály bádogból 1 „ falióra 2.1 A szabolcsi legényotthonból: 1 drb 25 literes ecethordó 6 „ emaillköpőcsésze 2 „ szemétlapát 1 „ tizedes mérleg sulyokkal 1 „ kézi serteseprő 2 láda [1,06 x 0J4 x 0,72 m; H. Z.] 1 drb lisztesláda 1 „ állvány fiókkal 1 „ 1 „ 7 m-es kiszolgálóasztal 1 „ 5,5 m-es „ 1 „ 1 m-es beíróasztal 4 „ fapad 3 „ 1,0 m-es asztal 2 „ üveges szekrény [1 x 1,2 x 0,45 m; H. Z.J 4 „ ülőke 4 „ papírkosár /kettőt az újhegyi élelmitár részére! 3 „ káposztáshordó 5 „ képkeret 3.1 A vasasi legényotthonból 1 drb eceteshordó 2 „ 20 literes lábas 2 „ 20 „fazék 2 „ ruhafogas fából 4.1 A szabolcsi élelmitárból 1 drb kettős létra 1 „ egyes 1 „ hordóbak 1 pár lerakó fakorcsolya 1 drb hússzekrényháló 1 „ húsvágóasztal" A DGT precíz adminisztrációja az élelemtárak alapterületének nagyságát és ennek változását is megőrizte az utókor számára az 1937. és az 1940. évre vonatkozóan:

26