Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Dénes Andrea–Ortmanné Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések

DÉNES A. ÉS ORTMANN-NÉ AJKAI A.: A DRÁVA BARANYAI HOLTÁGAI 19 ben szántó. Itt szintén erdőtelepítéssel lehetne a holtág, mint élőhely, és mint táj értékeit növelni. Old 30. Parancsnoki-tó (Holt-Dráva, Drávahagyaték, Drávaszakadék) (6. ábra) A több kisebb, nyílt vízfelületre tagolódó, hosszú, keskeny, jelentősen feltöltődött holtágat a határ hosszában vágja ketté, ezért teljesen háborítatlan, „ősállapotokat" mutat. Növényzet: Ahol a nyílt vízfelületek megvannak, ott hínárvegetációja is gazdag: Lemnetum minoris, valamint - a vizsgálat évében, a vízfelszínt több cm vastagon fedő - vízidara hínár (Wolffietum arrhizae). Szegélyében, és több helyen a holtág teljes szélességében nádasok (Glycerietum maximae, Phragmitetum communis) alakultak ki. A magyar oldalon jelentős kiterjedésű, szép keményfa ligeterdő (Scillo vindobonensi-Ulmetum) és fehér nyárliget (Senecio sarracenici-Populetum albae) szegélyezi, aljnövényzetükben ritka, védett ligeterdei faj a Carpesium abrotanoides, mely a holtág melletti nyiladékon, úton is előfordul. Védett és ritka fajok: Carex strigosa, Carpesium abrotanoides, Wolffia arrhiza. Védettség, természetvédelmi kérdések: Védett, a nemzeti park területén van. További háborítatlanságát határhelyzete is biztosítja. Teljesen fel fog töltődni. Határhelyzete miatt ez egy olyan holtág, ahol a természetes folyamatokat, a további feltöltődést célszerű engedni. Beerdősödése során az agresszív tájidegen fafajok térhódítását (Acer negundo, Fraxinus pennsylvanica, Amorpha fruticosa) kell megakadályozni. 31. Boros-Dráva (6. ábra) Alsószentmárton-Eperjespuszta felől megközelíthető, az országhatárral keresztben kettévágott, igen gazdag, változatos vegetációjú holtág. Magyar területen mindkét oldalról erdők veszik körül. Igazi háborítatlan ősállapotokat mutató, tájképileg is rendkívül szép holtág, sok védett fajjal, csak néhány horgászstéggel és csónakkal. Területe ~8ha. Növényzet: Úszó- és lebegő-hínámövényzete annyira gazdag, hogy evezni sem lehet vizében: Lemnetum minoris, Salvinio-Spirodeletum, Lemno-Hydrocharietum morsus-ranae, Wolffietum arrhizae, Nymphaeetum alboluteae, Ceratophylletwn demersi. A partja mentén a sekély vízben néhol Acorus са/атг/í-állomány, valamint Phragmitetum communis, Calamagrostio-Salicetum cinereae, Leucojo aestivi-salicetum albae, és egyik partján gyönyörű, gazdag aljnövényzetű bár fiatal nyárliget (Senecio sarracenici-Populetum albae) szegélyezi. Védett és ritka fajok: Acorus calamus, Equisetum hyemale, Nymphaea alba, Salvinia natans, Trapa natans, Carex elata, Wolffia arrhiza. Part menti fehér nyárligetében: Equisetum hyemale, Fritillaria meleagris, Leucojum aestivum, Neottia nidus-avis. Egyéb értékek: Több, a Dráva-síkon nagyon ritka társulás (Wolffietum arrhizae, Acoretum calami) előfordulása. Part menti fehér nyárligete - bár fiatal erdő aljnövényzetét tekintve a legtermészetesebb, legkevésbé bolygatott, egyedülálló nyárliget a Dráva mentén (KEVEY 1998), sok védett fajjal. Tájképileg nagyon szép, „ósállapotokat" idéző terület. Védettség, természetvédelmi kérdések: Védett, a Duna-Dráva Nemzeti Park keleti vége. Feltöltődése előrehaladott. Észak - Harkány, Siklós - felől, a végig művelt területeken haladó Lanka-csatoma a holtágba torkollik. A csatorna vízminősége erősen befolyásolhatja a holtág vizének minőségét; nagyobb szennyezések jelentős természetkárosítást jelenthetnek. Piskó 32. Piskói-tó (Versági-tó, Piskai-tó, Ó-Dráva) (3. ábra) Piskótól, illetve Kemsétől délre, a Drávára nagyjából merőlegesen húzódó, -15 ha os, ~7 ha vízfelületű holtág. Átlagos vízmélysége 1,2 m. Művelt területek között fekszik. Általában szántók, kisebbrészt ültetett, fiatal erdő veszi körül. Közvetlen partján szép, öreg hagyásfákkal elegyes, gyomos aljnövényzetű cserjesáv húzódik. Horgásztó. Mindkét partjának nádasat és rekettyését stégek szabdalják fel, és csónakból is horgásznak. A horgásztavak között talán a legelhanyagoltabb (igen sok szemét, összetört stégek). Vizét öntözésre is használják a közeli földeken, dinnyefóliák halmai egyre növekednek partján. Növényzete: A nagy, nyílt víztérben gazdag hínárnövényzet: Lemna minor, Lemna trisulca, Ceretophyllum demersum, Utricularia vulgaris, Salvinia natans, Hydrocharis morsus-ranae, Riccia fluitans alkotta úszó- és lebegő hínárvegetáció, valamint elsősorban Nuphar luteum tündérrózsahínára. Előfordul még Trapa natans is, a horgászok szerint egyes években, nagy tömegben. A nyílt vizet nádas (Phragmitetum communis) és kisebb részt vízi harmatkásás (Glycerietum maximae), valamint rekettye füzes (Salicetum cineraeae) szegélyezi, helyenként lápi jelleggel, Hottonia palustris előfordulásával.