Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Dénes Andrea–Ortmanné Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések

20 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) Védett és ritka fajok: Trapa natans, Hottonia palu­stris, Salvinia natans, Riccia fluitans, Carex vesicaria, Carex pseudocyperus. Egyéb értékek: A legnagyobb nyílt vízterű holtágak egyike. Védettség, természetvédelmi kérdések: Nem védett. Déli vége a gáttal, és így a Duna Dráva Nemzeti Parkkal is érintkezik, hozzá közvetlenül csatolható volna. Kör­nyezete teljesen kultúrtáj, annak minden veszélyével, ezért itt is szükséges lenne erdősáv telepítése, a szántó­földektől történő alaposabb elszigetelés miatt. Mint horgásztó, igen elhanyagolt. Mind vizében, mind partjain „évszázados" szemétmennyiség halmozódott fel; sok a korhadó, összetört, vízben elbomló stég. Sürgős beavat­kozásra lenne szükség. Tésenfa 33. Támasós (5. ábra) Támasós erdőben, gáttal lezárt Dráva mellékág. Magas vízálláskor a Dráva bejut medrébe, illetve átfolyik rajta. Mellékág jellege is jól látszik: Keskeny többnyire meredek partokkal határolt, és vízi- mocsári növényzet nélküli meder. Bokorfüzesek, és fehér fűzliget szegélyezi. Alaposabb botanikai kutatásra szorul. 34. Roza-tó (5. ábra) Kicsiny, erdővel körülvett holtág a Dráva és határ közelében. Magas vízálláskor a Dráva vize bejut medré­be. Fűzligetek szegélyezik, gazdag liánnövényzettel. Mind a tó, mind környezete nagyon szép, tájképi szem­pontból is értékes terület. Növényzet: Hínárnövényzete gazdag: Salvinia natans, Spirodela polyrhiza, Lemna minor, Hydrocharis morsus­ranae, partjai mentén nádas, magassásos és rekettyefüzes (Phragmitetwn communis, Caricetum gracilis, Salicetum cinereae). A partjait szegélyező fehér fűzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae), gazdag liánnövényzetében a védett Vitis sylvestris is előfordul (BORHIDI et al 1994). Az fűzligetben, a Dráva mentén ritka fekete nyár (Popu­lus nigra) is él. Védett és ritka fajok: Salvinia natans, Populus nigra, és BORHIDI et al. (1994) szerint: Nymphoides peltata, Trapa natans, Butomus umbellatus, Chlorocyperus glomeratus, Cyperusfuscus, Myosotis palustris, Sagitta­ria sagittifolia. Védettség, természetvédelmi kérdések: Védett, a nemzeti park területén van. Vízellátottsága megoldott. Vejti 35. Piszkói-berek (3. ábra) Vejtitől északra található, nagy, már feltöltődött, beerdősödött holtág. Vizét a Vejti-Lúzsoki csatorna vezeti el, ami a holtág egyik végéből indul, és teljesen végigfolyik rajta. Növényzet: Legnagyobb részét égerláp (Thelypteridi­Alnetum) borítja, valamint nagyobb nádas (Phragmitetum communis) és magasássos (Carex acutiformis) állomá­nyok fordulnak elő. Az égerláp jellegzetessége a nagy tömegű Thelypteris palustris állomány. Az aljnövényzet további jellemző értékes fajai: Athyrium filix-femina, Dryopteris carthusiana, Scrophularia umbrosa, Caltha palustris, Carex acutiformis. A csatornázás, a mozgó víz következtében a láperdő kezd ligeterdővé alakulni és sok­helyen, a kiszáradás miatt gyomosodik. Védett és ritka fajok: Thelypteris palustris, Athyrium filix-femina, Dryopteris carthusiana, Scrophularia umbrosa, Caltha palustris. Védettség, természetvédelmi kérdések: Területileg nem védett, de mint láp, védett. A kiszáradás veszélyez­teti, ezért vizének megtartása, a csatorna elrekesztésével indokolt. 36. Füzesi holtág és Csárdai holtág (3. ábra) Végig erdőben fekvő, keskeny, hosszú, csatornaszerű vízfolyások, változó, de jellemzően igen sekély vízzel, szakaszonként néha teljesen kiszáradva. A nyílt vizes területeken: Lemna minor, Spirodela polyrhiza, Hydro­charis morsus-ranae úszó hínárnövényzet, a part mentén és feltöltődött részeken Glyceria maxima, Phragmites communis, Oenanthe aquatica állományalkotók, helyen­ként kisebb sasos állományok, Carex gracilis, Carex riparia, Carex vesicaria, Carex pseudocyperus fajokkal. Néhol tiszta Iris pseudacorus állományok. A tavasszal még vízborította, de nyárra kiszáradó meder és partszaka­szokon nyárra, sűrű Polygonum hydropiper, Rorippa amphibia, Myosotis palustris gyep alakul ki. Partjai mentén főképp nemes füzesek és néhol nemes nyaras szegélyezi, de a víz közelében a természetes erdők fafajainak öreg példányai is előfordulnak: Salix alba, Ulmus laevis, Populus alba, P. nigra. Az eredeti fűzlige­tek és gazdagabb aljnövényzetű és liánszintű nemes füzesek a Csárdai holtág mellett fordulnak csak elő. Védett és ritka fajok: Hottonia palustris, Riccia fluitans, Sagittaria sagittifolia, Carex vesicaria, Carex pseudocyperus.

Next

/
Thumbnails
Contents