Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - R. Gál Éva: Egy 19. századi pécsi ötvösmester, Rüffer József munkái

196 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) m: 10 cm; talp átm.: 7,5 cm; láncok h: 44 cm. Ötvösjegyek: pécsi próba (20. sorszámú). Készítési idő: 1867 előtt, 19. század közepe. 8. ábra. Füstölő, 19. század közepe 1 A mesterek lakóhelyét MADAS József adatgyűjteménye segítségével térképre vetítettük (2. ábra). 2 KÓSZEGHY Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig. Bp. 1936. 287., és GROTTE András: Kísérlet néhány magyarországi ötvösjegy feloldására. IV. Pécsi ötvösök. Műv. tört. Ért. 45. Köt. 19%. 3-4. szám 255-256. 3 Három gyermekük közül Mária, Treiber (Traiber) György (= Vasváry György) vaskereskedőnek lett a felesége. Ld. GROTTE A. 1996. 255. 4 MADAS József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978. 250, 346. 5 A jegyekhez tartozó sorszámok megfelelnek RETZLER Pálné GÁL Éva pécsi ötvösök adatait összesítő - a Tanulmányok Pécs Történetéből с sorozat következő számában megjelenő - munkájában szereplő ötvösjegyek sorszámaival (megjelenés előtt - kézirat). Az egyértelműség végett a továbbiakban minden alkalommal ezeket a sorszámokat szerepeltetjük. Értékelés A mester fennmaradt munkáiból arra következtethetnénk, hogy javarészt egyházi megrendelésre dolgozott. Ennek ugyan lehet igazságtartalma, de valójában a világi tulajdonban, magánszemélyeknél levő ötvösműveket alig ismerjük. Rüffer József ezüstmunkái egy provinciális mesterember precíz, funkciónak megfelelő termékei. Értett a palástoláshoz (ld. tölcsérek), a trébeléshez (ld. füstölő), és az evőeszközök (ld. kanalak) készítéséhez is. Az augsburgi, egyébként igen szépen kidolgozott ezüsttál javítását -szerintünk elég durván-, egy vastag ezüstlemeznek a hátoldalra való szegecselésével oldotta meg. Néhány munkájának datálásakor alsó időhatárnak az 1838. évet adtuk meg, hiszen ekkor lett mester, felső időhatárnak pedig azért az 1866. évet, mert a 13 latos ezüstfinomságot igazoló próbát 1866-ig a városi céhek, 1867 január 1-től pedig -az Osztrák-Magyar Monarchiában életbe lépett új fémjelzési törvény szerint- a Főfémjelző és Fémbeváltó Hivatal végezte el.

8 1867 utáni, már az új fémjelzéssel ellátott Rüffer-munkát nem ismerünk. Reméljük, hogy újabb tárgyak felbukkanása árnyalni tudja majd a róla alkotott képet. 6 A felsorolt tárgyak közül nem mindegyiket sikerült felkutatni. Nem tudjuk bemutatni a krizmatartó szelencét, a magántulajdonban lévő kanalakat, és azt sem tudjuk, hogy a KÓSZEGHY Elemér által közölt, aranyra használt mesterjegye milyen tárgyon fordult elő. Köszönettel tartozom Mayer Mihály megyéspüspök úrnak az egyházi tulajdonú műtárgyak közléséhez való hozzájárulásért. 7 Ezeken a tárgyakon csak a pécsi céh próbabélyege fordul elő. Ez a próbabélyeg típus Rüffer Józsefnek mesterjeggyel ellátott munkáin is megtalálható; sőt, elmondhatjuk, hogy eddig ezzel a próbabélyeg típussal más pécsi ötvösmester jelzett darabjain nem találkoztunk. Ezért tartjuk valószínűnek, hogy a bemutatott szenteltvíz veder és a füstölő Rüffer-munkák. 8 A Fémjelző Hivatal természetesen új, a régiektől jól megkülönböztethető fémjeleket használt. Ld. pl. PAULAI Sándor: Ötvösség, nemesfémipar, divatékszer készítés. Ipari Szakkönyvtár. Bp. 1983. 268-271. Jegyzetek