Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Dénes Andrea–Ortmanné Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések

18 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) ligeterdő tarra vágását, bár természetvédelem közbelépé­sére ezt sikerült legalább részben megállítani. Az egész terület védetté nyilvánítása nagyon fontos. Az erdők kivágása, bármilyen természetkárosító beavatkozás itt egyértelműen bűn. A terület 1999 tavaszán még nem védett, további öreg erdőket vágtak és vágnak ki. 28. Mailáthpusztai-tó (Majláthpusztai-tó, Mailáthpusztai horgásztó, Ó-Dráva, Sulymos-tó, Sujomos-tó, Mérnök­házi-tó) (4. ábra) A megközelítőleg 70 ha-os, többé-kevésbé állandó vizű területéből -10 ha a nyílt, átlagosan 2 m mély víz. Horgásztó, számos horgászstéggel. A holtág tulajdonkép­pen az előző, kisszentmártoni holtágrendszerhez kapcso­lódik, Kisszentmárton külterületét képező Mailáthpuszta közvetlen közelében van, szilárd burkolatú úton elérhető. A nyílt víz és a horgásztó a terület déli részén van. A tópart egy része kaszált gyep, több szép, idős hagyásfá­val. A tótól északra nagykiterjedésű nádasok, dél felé és a nyugati parton végig, többé-kevésbé természetes állapotú fehérfűz- és nyárligetek élnek. Déli részen, a gát közvetlen közelében, gyönyörű, fehér fűzliget, egyedülál­ló zsombéksásos aljnövényzettel, valamint kicsi, zsom­béksásos folt található. A keleti part mentén szilárd burkolatú út húzódik, mellette parcelláztak, nyaralótelep kiépítése várható. Növényzet: Hínárnövényzetében Lemna minor és Wolffia arrhiza valamint tündérrózsa-hínár (Nymphaetum albo-luteae, Nymphoidetumpeltataé) jellemző. Partjait és a már feltöltődött nagy területű részeit nádas (Phragmite­tum communis), gyékényes (Typhaetum latifoliae) parti sasos (Caricetum ripariae) és rekettye füzes (Salicetum cinereae) mellett a Dráva-síkon ma már ritkaságnak számító zsombéksásos (Caricetum elatae) és a fehér fűzliget egyedülállóan szép kialakulású, zsombéksásos típusa (Leucojo aestivi-Salicetum albaé) borítja; nyárliget (Senecio sarracenici-Populetum albaé) szegélyezi. Védett és ritka fajok: Wolffia arrhiza, Nymphaea alba, Nymphoides peltata, Salvinia natans, Car ex elata. Egyéb értékek: A legnagyobb területű összefüggő vizes élőhely a Dráva-síkon, önmagában is, de a kis­szentmártoni holtágrendszerrel együtt még inkább. Védettség, természetvédelmi kérdések: Nem védett. Könnyen megközelíthető, turisztikai célokra máris felfedezett holtág. Nagy kiterjedése, gazdag élővilága miatt, szükséges lenne a fenti hasznosítások túlzott kiterjedésének megakadályozása. Védetté nyilvánítását természeti értékei mellett indokolná, az a tény, hogy a kisszentmártoni holtágrendszer rajta keresztül csatolható a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz. Terhelése a tervezett nyaralótelep kiépülésével várhatóan fokozódni fog. A közelében fekvő állattenyésztő telep, illetve a környező szántók miatt valószínűleg komoly szerves és vegyi szennyezést (trágya, növényvédőszerek) kap. A horgá­szok a nyílt víz fenntartása érdekében rendszeresen kotorják. Kovácshida 29. Szödönyi-tó (5. ábra) Kovácshida és Drávaszerdahely közötti közút mellett fekvő, -30 ha -os, korán lefűződött, Drávától távoli holtág. Három tóra oszlik: Kertalja-tó, Szödönyi-tó, Új­tó. Néhány helyen az egész holtágat Szödönyi-tónak nevezik, de említik Kovácshidai-tó, Kovácshidai tőzegbá­nyató néven, sőt Meláka, Maláka néven is. Teljesen feltöltődött, ám kétharmad részében tőzegbányászat folyt, ott újra nyílt vízfelszínek alakultak ki. A növényzet a régen bányászott helyeken regenerálódik. Települések, közút és szántóföldek határolják minden oldalról. Hor­gásztó, csak parti és csónakos horgászat jellemző, stégek nincsenek. Horgásztanya és a horgászok által gondozott parkosított partja (nyírfák, szomorúfűz stb.) is van. Növényzet: Kétharmad része nyílt víz, kevés, de fajgazdag úszó-lebegő hínárnövényzettel {Lemna minor, Lemna trisulca, Spirodela polyrhiza, Hydrocharis morsus-ranae, Ceratophyllum demersum, Utricularia vulgaris, Riccia fluitans) Több helyen fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) és kevés súlyom (Trapa natans) is megjelent a bányászott, régebben felhagyott területen. Egyharmad, nem bányászott része nádas (Phragmitetum communis) és rekettye füzes (Salicetum eineraeae), mindegyik néhol lápi jelleggel. Kis területű ingóláp társulás (Thelypteridi-Typhaetum angustifoliae) is kiala­kult az egyik bányászott tóban, az egyenetlen aljzaton megülve. Mozgó vizű végeiben gyékényes (Thyphetum latifoliae) és kisebb fűzligetek is élnek, valamint egyik végében ültetett égeres szegélyezi. Védett fajok: Leucojum aestivum, Nymphaea alba, Trapa natans, Thelypteris palustris, Salvinia natans, Equisetum telmateia, Riccia fluitans. Egyéb értékek: Thelypteridi-Typhetum angustifoliae úszóláp társulás, bár itt nem úszik. Védettség, természetvédelmi kérdések: Nem védett. A tavakat a helyi horgászegyesület kezeli. Egyelőre védetté nyilvánítás nélkül is jó állapotban van. Mivel közvetlenül szántókkal érintkezik, vízminőségének megtartása illetve javítása érdekében, erdősáv telepítése itt is indokolt volna. A holtág teljes kört ír le, vagyis teljesen körbezár egy szigetet, ami szintén teljes egészé-

Next

/
Thumbnails
Contents