Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Természettudományok - Dénes Andrea–Ortmanné Ajkai Adrienne: A Dráva baranyai holtágai. Általános és botanikai jellemzés, természetvédelmi kérdések

18 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 43 (1998) ligeterdő tarra vágását, bár természetvédelem közbelépésére ezt sikerült legalább részben megállítani. Az egész terület védetté nyilvánítása nagyon fontos. Az erdők kivágása, bármilyen természetkárosító beavatkozás itt egyértelműen bűn. A terület 1999 tavaszán még nem védett, további öreg erdőket vágtak és vágnak ki. 28. Mailáthpusztai-tó (Majláthpusztai-tó, Mailáthpusztai horgásztó, Ó-Dráva, Sulymos-tó, Sujomos-tó, Mérnökházi-tó) (4. ábra) A megközelítőleg 70 ha-os, többé-kevésbé állandó vizű területéből -10 ha a nyílt, átlagosan 2 m mély víz. Horgásztó, számos horgászstéggel. A holtág tulajdonképpen az előző, kisszentmártoni holtágrendszerhez kapcsolódik, Kisszentmárton külterületét képező Mailáthpuszta közvetlen közelében van, szilárd burkolatú úton elérhető. A nyílt víz és a horgásztó a terület déli részén van. A tópart egy része kaszált gyep, több szép, idős hagyásfával. A tótól északra nagykiterjedésű nádasok, dél felé és a nyugati parton végig, többé-kevésbé természetes állapotú fehérfűz- és nyárligetek élnek. Déli részen, a gát közvetlen közelében, gyönyörű, fehér fűzliget, egyedülálló zsombéksásos aljnövényzettel, valamint kicsi, zsombéksásos folt található. A keleti part mentén szilárd burkolatú út húzódik, mellette parcelláztak, nyaralótelep kiépítése várható. Növényzet: Hínárnövényzetében Lemna minor és Wolffia arrhiza valamint tündérrózsa-hínár (Nymphaetum albo-luteae, Nymphoidetumpeltataé) jellemző. Partjait és a már feltöltődött nagy területű részeit nádas (Phragmitetum communis), gyékényes (Typhaetum latifoliae) parti sasos (Caricetum ripariae) és rekettye füzes (Salicetum cinereae) mellett a Dráva-síkon ma már ritkaságnak számító zsombéksásos (Caricetum elatae) és a fehér fűzliget egyedülállóan szép kialakulású, zsombéksásos típusa (Leucojo aestivi-Salicetum albaé) borítja; nyárliget (Senecio sarracenici-Populetum albaé) szegélyezi. Védett és ritka fajok: Wolffia arrhiza, Nymphaea alba, Nymphoides peltata, Salvinia natans, Car ex elata. Egyéb értékek: A legnagyobb területű összefüggő vizes élőhely a Dráva-síkon, önmagában is, de a kisszentmártoni holtágrendszerrel együtt még inkább. Védettség, természetvédelmi kérdések: Nem védett. Könnyen megközelíthető, turisztikai célokra máris felfedezett holtág. Nagy kiterjedése, gazdag élővilága miatt, szükséges lenne a fenti hasznosítások túlzott kiterjedésének megakadályozása. Védetté nyilvánítását természeti értékei mellett indokolná, az a tény, hogy a kisszentmártoni holtágrendszer rajta keresztül csatolható a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz. Terhelése a tervezett nyaralótelep kiépülésével várhatóan fokozódni fog. A közelében fekvő állattenyésztő telep, illetve a környező szántók miatt valószínűleg komoly szerves és vegyi szennyezést (trágya, növényvédőszerek) kap. A horgászok a nyílt víz fenntartása érdekében rendszeresen kotorják. Kovácshida 29. Szödönyi-tó (5. ábra) Kovácshida és Drávaszerdahely közötti közút mellett fekvő, -30 ha -os, korán lefűződött, Drávától távoli holtág. Három tóra oszlik: Kertalja-tó, Szödönyi-tó, Újtó. Néhány helyen az egész holtágat Szödönyi-tónak nevezik, de említik Kovácshidai-tó, Kovácshidai tőzegbányató néven, sőt Meláka, Maláka néven is. Teljesen feltöltődött, ám kétharmad részében tőzegbányászat folyt, ott újra nyílt vízfelszínek alakultak ki. A növényzet a régen bányászott helyeken regenerálódik. Települések, közút és szántóföldek határolják minden oldalról. Horgásztó, csak parti és csónakos horgászat jellemző, stégek nincsenek. Horgásztanya és a horgászok által gondozott parkosított partja (nyírfák, szomorúfűz stb.) is van. Növényzet: Kétharmad része nyílt víz, kevés, de fajgazdag úszó-lebegő hínárnövényzettel {Lemna minor, Lemna trisulca, Spirodela polyrhiza, Hydrocharis morsus-ranae, Ceratophyllum demersum, Utricularia vulgaris, Riccia fluitans) Több helyen fehér tündérrózsa (Nymphaea alba) és kevés súlyom (Trapa natans) is megjelent a bányászott, régebben felhagyott területen. Egyharmad, nem bányászott része nádas (Phragmitetum communis) és rekettye füzes (Salicetum eineraeae), mindegyik néhol lápi jelleggel. Kis területű ingóláp társulás (Thelypteridi-Typhaetum angustifoliae) is kialakult az egyik bányászott tóban, az egyenetlen aljzaton megülve. Mozgó vizű végeiben gyékényes (Thyphetum latifoliae) és kisebb fűzligetek is élnek, valamint egyik végében ültetett égeres szegélyezi. Védett fajok: Leucojum aestivum, Nymphaea alba, Trapa natans, Thelypteris palustris, Salvinia natans, Equisetum telmateia, Riccia fluitans. Egyéb értékek: Thelypteridi-Typhetum angustifoliae úszóláp társulás, bár itt nem úszik. Védettség, természetvédelmi kérdések: Nem védett. A tavakat a helyi horgászegyesület kezeli. Egyelőre védetté nyilvánítás nélkül is jó állapotban van. Mivel közvetlenül szántókkal érintkezik, vízminőségének megtartása illetve javítása érdekében, erdősáv telepítése itt is indokolt volna. A holtág teljes kört ír le, vagyis teljesen körbezár egy szigetet, ami szintén teljes egészé-