Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - Tegzes Ferenc: Siklós pecséthasználata 1715-től 1950-ig

164 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 4142 (1996-97) hogy ennek írásban lecsapódása nyomán a pecsétváltozá­soknak legalább megközelítőleg pontos időpontját behatárolhassuk. A 19. ábrán bemutatott horvát nyelvű pecsét 34 mm átmérőjű, a körirat betűi 3-4 mm nagyságúak. A nyitott pecsétmezőben szereplő SIKLÓS betűi 6 mm-esek. A horvát nyelvű körirat SZÖvege: OpStinskopoglavarstvotrgoviSta + BARANJA t. A másik, idegen jellegű pecsét felbukkaná­sát 1921. áprilisára tehetjük. Ez 36 mm átmérőjű, 21 mm-es zárt pecsétmezejében a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság címerét találjuk. A 6 mm-es betűszalagban 3 mm-es betűkkel horvát nyelven: OPÓINSKO POGLAVARSTVO * SlKLOS (Baranja) *. Az idegen imperiu­mot reprezentáló, nem magyar nyelvű pecsét bevezetésé­vel a magyar nyelvű, régi pecsét használata megszűnt. 10. A megszállás utántól 1949-ig A megszállás megszűntével természetesen visszatért a régi pecsétek használata is, illetve újabbak is készültek. A 21. ábrán bemutatott pecsét 35 mm-es, a 22. pedig 37 mm-es nagyságú; a 23. ábrán bemutatott pecsét 33 mm­es átmérőjű, a 20 mm-es zárt pecsétmezejében a belső kört a négy sarkával érinti a címer, a betűszalag 6 mm­es. A körirat betűi 3 mm-esek mind két esetben. A 24. számú pecsét átmérője 35 mm, betűi 4 mm nagyságúak. A 25. ábrán látható pecsét átmérője 35 mm, a 26.-é 33 mm. A betűk mind a két esetben 3 mm-esek. A pecsétek használatáról most is csak ismétlésbe bocsájtkozhatunk. A város bírája és a jegyzője vegyesen használta őket. Nem volt kimondottan bírói vagy kimondottan jegyzői pecsét. A többféle pecsét jelenlétére az időközi kopások, elhasználódások szolgálnak magyarázatul. Ne felejtsük el, hogy a gumi (ruggyanta) pecsétek hamarabb használód­nak el, mint a fémből készültek. Ezeket a címeres pecsétjeit Siklós 1949-ig használhatta. 11. A címer törlése a pecsétből Ekkor, 1949. április 7-én megjelent a 124454/1949. III. sz. belügyminiszteri rendelet, amely véget vetett a települések címeres pecséthasználatának: „A törvényható­ságok, megyei városok és községek régi szokás alapján pecsétjükön és kiadmányaikon különböző rajzokat magába foglaló jelvényeket (címereket) használnak. Ezeknek a jelvényeknek a rajzai sok esetben a régi feudális rendszert tükrözik vissza és igy használatuk államhatalmunk jellegével nem egyeztethető össze. Felhívom ezért Alispán (polgármester) urat, intézkedjék, hogy a törvényhatóságok, megyei városok és községek régi jelvényeiket (címereiket) és e jelvényeket feltüntető pecsétjeiket a használatból vonják ki és a pecsétek megőrzéséről a törvényhatóság levéltárába való elhelye­zésének útján gondoskodjék. Úgy a törvényhatóság, mint a megyei városok és községek a jövőben olyan pecsétet használjanak, mely a törvényhatóság, megyei város, község, mint hatóság megnevezését tünteti fel. Felhívom Alispán (Polgármester) urat, hogy a szükséges intézkedé­seket tegye meg és 1949. május 1-től kezdődőié g az új szövegű pecsétet használja. Alispán úr a megyei városok polgármesterei és a községek elöljáróságát megfelelő eljárásra haladéktalanul utasítsa."* 2 Ha nem is május l-re, de május közepére Siklós is megszüntette a címeres pecsétjének használatát. Mivel a rendelkezés nem tette kötelezővé új pecsétnyomók készíttetését, takarékossági okokból, meg a célnak igy is megfeleltek, a települések a pecsétmezőből kivágtak ­jól-rosszul - az ott elhelyezett ábrákat. Siklós is így járt el. Két ilyen pecsétet mutatunk be a 27. és 28. ábrán. Mindegyik 35 mm átmérőjű, a betűk nagysága 3 mm. 1949. augusztus 20-án megszületett az Alkotmány, s benne az új államcímer leírása. Ezt követően Siklós ­hogy milyen meggondolásból, arra nézve nincs forrásunk - új pecsétnyomókat készíttetett. Ennek időpontjára nézve sem áll rendelkezésünkre forrásanyag. Ezek nyitott pecsétmezejébe felvették az állam új jelképét is. Az új pecsétekkel 1950. nyarától találkoztunk. A 29. ábrán bemutatott pecsét átmérője 36 mm, a betűk nagysága 3 mm. A másik címeres pecsét átmérője 34 mm, a betűk nagysága szintén 3 mm. Ezek a pecsétek 1950. őszéig voltak használatban, amikor is a települések közigazgatá­sában új formáció következett be, amelynek pecséthasz­nálata egy külön tanulmányozást igényel. 12. A pénztári külön pecsétek Egész dolgozatunk folyamán azt hangsúlyoztuk, hogy a sokféle pecsét használatában nem volt funkcionális elkülönülés. Ez igaz is a település általános - "minde­nes" - pecsétjeire vontkozóan. Volt azonban a községi közigazgatásnak egy nem elhanyagolható területe, ahol szigorú szabályok érvényesültek. Ez a pénzügy területe volt. A polgári korban éppen ez miatt külön pecsét készült a pénzkezeléssel megbízott személy, a pénztáros részére. Korszakunkban három ilyen pecséttel találkozha­tunk. Az elsőt (31. ábra) 1887-ben találtuk, nyilván az 1886: XXII. te. értelmében készült, az új községi sza­bályrendelet szellemében, habár ott nincs erről szó. Átmérője 31 mm, a nyitott pecsétmezőben alul-felül helykitöltő diszítések között három sorban SIKLÓS NAGYKÖZSÉG PÉNZTÁRA. A betűk nagysága 3 mm.

Next

/
Thumbnails
Contents