Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 43 (1998)( Pécs, 1999)

Történettudományok - Tegzes Ferenc: Siklós pecséthasználata 1715-től 1950-ig

TEGZES P.: SIKLÓS PECSÉTHASZNALATA 1722-TÓL 1950-IG 165 Ennek használatával 1903-ig találkozhattunk

33

. A 32. ábrán bemutatott pecsétlenyomat keletkezési idejét nehéz meghatározni. Mert ha a 21 mm-es zárt pecsétmezejében látható jelképeket vesszük figyelembe, akkor nyilvánvaló, hogy a községi törzskönyvezés előtt kellett készülnie, hisz a rendelkezés értelmében nem szerepelhetett már az ország címere. Viszont ha figyelembe vesszük, hogy egészen 1920-ig találkozhatunk a használatával

34

, azt kell hinnünk, hogy ezen a téren nem hajtotta végre a település a kormányrendeletet, amit nehezen hihetünk el, de valószínűsíthető. A pecsét átmérője 32 mm, a 6 mm-es betűszalagban a felirat betűi 3 mm-esek: SIKLÓS NAGYKÖZSÉG PÉNZTÁRA *. Tény viszont, hogy a harmadik pénztári pecsét (33. ábra) már megfelel az Országos Törzskönyvi Bizottság előírásának: 34 mm átmérőjű, a nyitott pecsétmezőben a magyar kis címer nélküli siklósi címert találjuk, 13x16 mm nagyságban. A körirat betűinek nagysága 3 mm: SIKLÓS NAGYKÖZSÉG * PÉNZTÁRA * . A pecsétre egy 1936-os nyugtán bukkantunk, azonban jóval előbb készülhetet, mivel a PÉNZTÁR felirat két felén található szóköz kitöltő már eléggé elkopott 13. A pecsétnyomó Siklós pecsétnyomói közül sajnos csak egy maradt fenn. Ez vasból van, erősen kopott, rozsdás. 9 cm hosszú nyéllel rendelkezik, amely hatszögletű s a nyomófej felé keskenyedik. A nyomófej 31 mm átmérőjű

35

. 26-33. ábra.