Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Történettudományok - Bezerédy Győző: Mohács az 1848/49-es események idején

BEZERÉDY GY.: MOHÄCS AZ 184S/49-ES ESEMÉNYEK IDEJÉN 67 a bán seregét, hanem attól tartott, hogy ezek a csapatok kellemetlenkedéseikkel kínos helyzetbe hozzák a főbírót s az a vád érheti, hogy nem tett meg mindent a tökéletes rend biztosítása érdekében. 3. A „Mészáros" nevű hadigőzös. Urbán Aladár: „Mészáros hadigőzös 1848" című idézett tanulmányában. JellaSié seregével érkezett Ottinger tábornok is csaknem négyezer katonával, 12 ágyúval és 6 mozsárral. Ezek Dunaszekcsőnél leváltak a fóerótól és Pécs felé vonultak, abból a célból, hogy útjukban hadisarc kivetésével állnak bosszút az elmúlt évi pécsváradi rajtaütés miatt a pécsieken. Ottinger különben a Cs. K. zászló mellé a magyar zászlót is kitűzette a megyeházára és a városházára. Közben Dunaszekcsón JellaSié meghallgatta Pécs város küldöttségét, majd elengedte a városra kivetett hadisarcot. JellaSié a következő napokban keresztülvonult Mohács városán is. Ez két napig tartott, közben a sereg eltartása természetesen a lakosságra hárult. Ete János helytörténész szerint 30 ezer adag kenyérből, 2000 mérő zabból, 100 mázsa szénából, 500 mázsa szalmából, 250 akó borból, 30 akó pálinkából, 100 db ökörből állt ez.

21 JellaSié a következő napokban Bellye felé vonult, majd a Dráván átkelve Eszékre távozott seregével. Egyébként serege erejében bízva nem igen törődött a biztosítással, legfőképpen azzal, hogy a Dráván inneni területet, Mohácsot és környékét mindenáron megtartsa, aminek következtében távozása után Délkelet Baranya védelem nélkül, üresen maradt. A forradalmi erők legfontosabb terve az volt, hogy visszaszerezzék az egész megyét, éppen ezért alaposan felmérték az itt állomásozó ellenséges erőket, egyben előkészületeket tettek az ellentámadásra, a megszállt Pécs felszabadítására. Terveikből Mohácsot sem hagyták ki. Wéber Antal, szigetvári városbíró Noszlopy Gáspárhoz írt levelében május 28-án Mohácsról a következő jelentést küldte: A városban 68 szálláscsináló honvéd tartózkodik egy százados és egy őrnagy parancsnoksága alatt, abból a célból, hogy 5000, beszállásolásra váró honvédnek helyet csináljon. Arra semmilyen adat sincs, hogy ez az 5000 ember megérkezett volna a városba, de a jelentés többi része igaz volt, mert Noszlopy felderítője Paulovics Pál is pontosan ugyanezeket az adatokat jelentette parancsnokának.

22 A gerillaháború, melynek 1848-ban a csúcspontja az oroszlói és a pécsváradi rajtaütés volt, 1849-ben sem szünetelt. Erről Náray János püspöki számtartó is írt naplójában. Szinte mindennaposak voltak a megszálló