Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Természettudományok - Vargha Béla: Fél évszázad környezeti változásának hatása a Tihanyi-félsziget medveállatka (Tardigrada) faunájára
28 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) 1. ábra. Mintavételi helyek a Tihanyi-félszigeten. Fig. 1. Sampling sites in the Tihany Penninsula. 1. Nyereg-hegy, 2. Szarkádi-erdő, 3. Kiserdó-domb, 4. Óvár, 5. Ciprián-forrás, 6. Kálvária, 7. Falu, 8. Nyársas-hegy, 9. Hajókikötő környéke Egy faj, a Macrobiotus macrocalix új a hazai Tardigrada-faunában. A vizsgálati eredmények értékelése Jelen vizsgálatok lehetőséget adtak arra, hogy IHAROS 1947-ben közölt, szintén moha- és zuzmómintákból kimutatott Tardigrada fajlistáját összehasonlítsuk a fél évszázaddal későbbi eredményekkel, mivel nyolc mintavételi teriilet megegyezett az 1943-as és az 1990-1996 közötti gyűjtések alkalmával. Az elmúlt fél évszázadban Tihanyban igen jelentős változások történtek. Az idegenforgalom több mint százszorosára növekedett és hasonló nagyságrendű változás tapasztalható a gépjárműforgalom alakulásában, valamint a Tihany és Szántód közötti komp forgalmában is. A tihanyi idegenforgalom (vendégek száma, vendégéjszakák száma) változásának, a part mentén és a falun átvezető út gépjárműforgalmának és a kompforgalom alakulásának rendelkezésre álló adatai (4. táblázat) mindezt szemléletesen igazolják. A tihanyi gépjárműforgalom nagyságánál fontos megjegyezni, hogy a megadott értékek éves átlagos napi forgalomra vontakoznak, a nyári idegenforgalmi időszak gépjárműforgalma azonban egy nagyságrenddel nagyobb az átlagos napi forgalomnál (ANTAL, JAKI 1997). A gépjárműforgalom nagymértékű növekedésével együtt a környezet szennyeződésével is számolnunk kell. A Tardigradák - szennyezőanyagokkal szembeni érzékenységük alapján - bioindikációs céllal történő vizsgálatának lehetőségeire hazai kutatások erdeményei is rámutatnak (VARGA et al. 1998, VARGHA, VARGA 1998, VARGHA 1997). Ez irányította rá a figyelmet annak megvizsgálására, hogy vajon a fél évszázad alatti környezeti változások hogyan befolyásolták a Tardigrada-fauna alakulását, illetve a Tardigrada-fauna - összetételének változásával - jelzi-e a környezetminőség alakulását? A különböző légszennyező anyagok mennyiségi viszonyairól csak az 1970-es évek második felétől állnak rendelkezésre adatok, így a légszennyezettség mértékének félévszázados változása nem értékelhető. Ezért a környezetminőség változását, a valószínűsített környezetszennyeződés (légszennyeződés) növekedését az idegenforgalom és a gépjárműforgalom változásával tudjuk jellemezni. A környezet szennyeződése mellett nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy az utóbbi fél évszázadban változások történtek az egyes éghajlati jellemzőkben is. Az ország egész területére vonatkozóan megállapítható, hogy az elmúlt ötven évben növekedett