Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Művészettörténet - Hárs Éva: Volt-e 1875-ben Zsolnay eozin? A „Julcsa-tál”

HÁRS É.: VOLT-E Í875 7. Bokály, vonalrajzos díszítéssel. Leltári sz. 61.70. gal megállapíthatunk, hogy ezek a jelzett tárgyak nem kereskedelmi céllal, hanem családi vonatkozással, feltehetően valamilyen alkalomra készültek. Az is bizonyos, hogy Zsolnay Vilmos és utódai becsben tartották és a múzeumi gyűjteményben őrizték meg őket. A Julcsa-tálnak pedig az idők folyamán különös szerep jutott. Nikelszky Géza, a gyár egykori jeles tervezőművésze, 1951-1955 között a Zsolnay Múzeum anyagának gondozója, lajstromozója felfigyelt arra, hogy az ún. Julcsa-tál máza eozin. - „Eozin-tál 1875-ben! ... - A tál a 19 éves Zsolnay Júlia munkája, apja szignáltatta azt vele, a készítés időpontját is rávezettette, - s ezzel Zsolnay talán a jövő számára is jelezni kívánta, hogy mikor bukkant rá először erre a technikára." - írta Nikelszky „A Zsolnay gyár művészete" című könyvében

4

. Nikelszky Gézának ezt a „különös felfedezését" (ő írja így) ez után több publikáció említi, feltételezve, vagy elfogadva annak igazságát. Talán nem is alaptalanul, hiszen Zsolnay Vilmos 1874-1878-ban vezetett receptkönyve - egyebek mellett - olyan anyagokból összeállított mázak leírását is tartalmazza, amelyek a redukciós eljáráshoz is szükségesek. Ismerte a rézoxidos türkizmázat, türkiz receptjei között szerepel egy „világos pát email" címmel leírt máz, amelynek összetételében cinkolvadék, kovasavas rézoxid BEN ZSOLNAY-EOZIN? 195 8. Tolltartó. Leltári sz. 51.903. szerepel

5

. Több 1875-1878 közötti receptben olvasható a „kénréz" (Kupfersaures vitriol), ami Wartha Vince későbbi említésében

6 a Deck féle redukált máz egyik eleme. Zsolnay színes mázainak leírásánál olvashatjuk a titán használatát, ami később az eozin sárga alapmázának is anyaga. Régi receptek kémiai elemzésével számos példa bizonyíthatná Zsolnay Vilmos korai mázkísérleteinek jelentőségét, ezek tanulságát élete végéig folytatott kutatásainál. Ót is ugyanúgy foglalkoztatta a kerámiaművesség technológiai megújítása, mint az övénél már fejlettebb európai gyárak kutató-kísérletező keramikusait és kémikusait. Tudjuk, hogy kezdetben legfőbb célja volt a különleges szépségű kínai és perzsa mázak összetételének és gyártásának elsajátítása. Számtalan kísérletét, sokirányú tájékozódását bizonyítják a könyveiben s a kísérleti tárgyakon olvasható feljegyzései. Munkásságának új meg új eredményeit, úgyszólván folyamatosan születő mázcsodáit, amelyek csúcsteljesítménye az 1891től 1896-ig tökéletessé művelt eozin, csak az életmű folyamatosságában lehet és szabad megítélni. Kísérleteinek dokumentálása nélkül, egyetlen, magában való példa alapján korszakos jelentőségű találmányról nem beszélhetünk. Zsolnay Vilmos nem úgy „bukkant rá erre a technikára" - amint azt Nikelszky lelkesedésében elképzelte.