Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: A forradalmi építészet ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleumban)

SONKOLY К.: A FORRADALMI ÉPÍTÉSZET HATÁSÁNAK RITKA EMLÉKE A ZSELICBEN 171 14. Jacques Molinos párizsi építész 1799-ben publikált ravatalozó terve (alaprajz, nézet, metszet). Hasonló alapformák, némileg továbbfejlesztett toronnyal ellátott - változatait mutatja két, a Dél-Dunántúlon, az 1810-es években emelt épület. Ezek a baranyai Palkonya r. k. temploma (1816)

103 és a pécsi Kálvárián álló kápolna (1817).

104 Mindkettőnél azonos az alaprajzi konfiguráció, a kerek térhez egy bejárati előépítményt ragasztottak, amelyet fent timpanon zár le. Meg kell említenünk a sztereometrikus-kubusos, centrális épületek legjellegzetesebb, hazai példáját, a váli sírkápolnát is.

105 Tömegkompozíciójuk azonban eltér a somogyhárságyi mauzóleumétól, s egyikük kupolájánál sem alkalmaztak álboltozást. A kupola konzolos álboltozásához azért ismert egy távoli rokonságot mutató megoldás a hazai emlékanyagban, s a funkció is némileg hasonló. Azonban mind az építmény, mind a szóban forgó szerkezet annyira eltér a somogyhárságyitól, hogy csak a teljesség kedvéért említjük meg. Ferenczy István I. Ferenc-emlékmű tervsorozatáról (1839) van szó.

106 A kivitelre nem került emlékszobor talapzatának belseje sírkamrának lett kiképezve. Ennek fedése, a sarokpillérek között 4 lépcsősorral a középső világítónyíláskoz felfutó, álboltozású „kupola", fokozatosan kiugratott kógerendákkal. Az egész mű jellegének megfelelő, nehézkesen monumentális a megoldása. Valahol ez is a forradalmi építészet hatását mutatja. Éppen a forradalmi építészet emlékeinek kapcsán vetődik fel a gondolat, hogy a somogyhárságyi mauzóleum esetében, a sztereometrikus- kubusos alapformákra redukált tömegkompozíciót létrehozó „kunstwollen"-ben talán nem is az archaizálás az egyetlen mozgatórugó. Esetleg - ha áttételeken keresztül is - szerepet játszott a kor polgárosodó gondolkodásának lényeges elemét jelentő, a természetességre, az egyszerű, ősi formák követésére irányuló, morális alapállás is.

107 Ennek logikájából következik, hogy az ilyen, emlékmű-szerű épület

108 számára a legmegfelelőbbnek a kor élenjáró művészei, gondolkodói a tiszta, geometrikus formákat tartották.

109 Azon feltevésünket, miszerint a somogyhárságyi mauzóleumon a francia forradalmi építészet hatását véltük felfedezni, kutatásunk újabb eredményei igazolták. Ebben a körben találtunk egy hasonló, konzolos álboltozású kupolával fedett, funerális épületet Jacques Molinos (1743-1831) párizsi építész

109

' 1799-ben publikált ravatalozó terve (14. kép) egy nagyobb sorozat része, amely a Szajna megye vezetése részére összeállított, a temetők, a temetkezések reformját tárgyaló, könyvben jelent meg.

109b A forradalmi éra szellemében fogant, nagyszabású koncepcióhoz kapcsolódó plánumok feltehetően soha sem kerültek kivitelre. A szóban forgó épület tervein (alaprajz, nézet, metszet) jól megfigyelhető az ókori, hellenisztikus, ill. római funerális architektúra, ezekben az évtizedekben publikált emlékeinek hatása. Az alacsony halmon álló, két bejárattal ellátott, négyzet alapú ravatalozó alsó, dór peripterosz része felett lépcsős piramist láthatunk. Ezzel szemben a belső, 10 m átmérőjű tér kör alaprajzú. íly módon a külső csonkagúla egy konzolos álboltozással készült kupolát rejt, zárórészénél a természetes megvilágítást biztosító opeionnal. A tervsorozat más darabjai különféle, antikizáló formájú, eltérő típusú boltozatokkal megrajzolt ravatalozókat mutatnak, s van közöttük szabályos félgömbkupola is, amely egy gömb formájú, belső teret fed.

109c Építészünk egyébként specialistája lehetett az ilyen, extrém megoldásoknak, mert 1782-83-ban - J.-B. Legrand társaként - б tervezte a gyűrű formájú, párizsi Halle au Blé több mint 45 m átmérőjű, belső udvarát lefedő, üvegezett faszerkezetes