Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Művészettörténet - Sonkoly Károly: A forradalmi építészet ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleumban)
172 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) kupolát is. 109d Molinos ravatalozó plánumai, sokszorosító grafikai eljárással készült könyvillusztrációkként, a szélesebb közönséghez eljutottak, s így számolhatunk akár hozzánk is elérő hatásukkal. 1096 Az eddigieket összefoglalva, elmondhatjuk, hogy a szóban forgó, somogyhárságyi kisarchitektúra mintegy az ötvözetét adja a XVIII. sz. 2. fele és a XIX. sz. eleje európai, gyökeresen megújuló, építészeti mozgalmai eredményeinek, az antik példákból átvett és feldolgozott motívumoknak, ill. a geometrikus alapformákra törekvő, redukciós törekvések tömegalakítási toposzainak. Ha némelyiknél szinte csak a jelzés szintjén, de megtalálhatjuk benne a piramist, a kupolát és a dromosszal kapcsolt tholoszt is. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a mauzóleum - volumenében és kvalitásában is - mintegy iskolás szinten összekombinált példaegyüttese a megelőző korszak funerális architektúrájának. Kísérlet a tervező személyének meghatározására Végül eljutottunk ahhoz a kérdéshez, hogy ki lehetett a somogyhárságyi mauzóleum tervezője. A boltozás kivitelezését nézve, azt a hipotézist egyértelműen elvethetjük, hogy az a vidéki kőműves ötlötte ki, aki építette. Látszik, hogy a teljesen szokatlan szerkezet felfalazása csaknem megoldhatatlan feladatot jelentett számára. 110 Minden bizonnyal megkönnyebbült sóhajjal helyezte el a záradék szabálytalan oválisra sikeredett nyílásán a három utolsó, lapjára fektetett téglát. Fellélegezve, hogy az egész kupola nem omlott össze még építés közben, bár a nyomokból ítélve, néhányszor megrokkant az éppen falazás alatt lévő gyűrű. Számára ugyanilyen szokatlan megoldást jelenthettek a dromosz pillér-szerű, igen vastag oldalfalai, illetve külső falsíkjuk befelé döntött kialakítása. Ezt a kis dongaboltozat esetében nem indokolhatták statikai igények - még akkor sem, ha a kis méretek miatt, esetleg tömör falazattal is számolhatunk felette - hisz a jóval nagyobb oldalnyomást kifejtő kupolánál sem kellett megtámasztani a falat. Tehát ebben az esetben is csak az esztétikai szempontok határozták meg az alkalmazott formát. A fentiekből nyilvánvaló, hogy az első látásra igen egyszerű épület tervezése, pontosabban „kitalálása", az invenció komoly elméleti felkészültséget kívánt - ami mögött, természetesen, nem feltétlenül szükséges magasabb szintű építészi, mérnöki képzettséget keresnünk. 1 " Némi túlzással elmondhatjuk, hogy ebben a kisarchitektúrában, mint cseppben a tenger, megtalálható az előző száz év sok, fontos, európai kulturális irányzatának, építészeti stílusrétegének a forradalmi építészet kohójában összeolvasztott elegye, illetve ennek az esszenciája - amint ezt a fenti, formai értékelésnél, egy más aspektusból már felvetettük. Az előképekhez képest mutatkozó megkésettsége még egy külön tanulmányt érdemelne. Ugyan éppen ekkortájt jelentkezik az architektúrában egy újabb hulláma a geometrikus tömegalakításnak 112 , de ez - bár gyökerei részben a forradalmi építészetből erednek - már eltérő jellegzetességekkel bír. Míg a forradalmi építészet sztereometrikus architektúrájában, még a kétdimenziós tervlapokon is érződik a tömegek súlya, addig a romantikában jelentkező kubusos stílus esetében - némi túlzással persze - mintha üres dobozokból illesztették volna össze az épületet, amelyeknek falai mögött nem érzünk kitöltést, a homlokzatok kulisszaszerűek. Ugyancsak eltér a két irány tömegkompozíciós módszere. 113 Ezt figyelembe véve, el kell vetnünk annak a lehetőségét, hogy a már az építésével egykorú, utóbbi irányhoz kapcsoljuk a somogyhárságyi mauzóleumot, hiszen jellegzetességei még az előző, sztereometrikus elemekből komponáló, súlyosabb tömegformálású stílusvonulathoz kötik. Közvetlen források híján, csak az ismert adatokból próbáljuk beazonosítani a mauzóleum tervezőjét. Tudjuk, hogy az építtető, Festetics Sámuel kamarás 114 , az év nagy részét a császárvárosban töltötte, az udvarhoz tartozott, s így lehetősége volt arra, hogy megfelelő kapcsolatokra tegyen szert a vezető, bécsi építész körökkel. Ennél a pontnál kicsit vissza kell lépnünk, az előző fejezethez kapcsolódó excursust beiktatva A francia forradalm i építészet hatása a német nyelvterület 115 - főleg Bécs 116 - áttételén keresztül érkezett hozzánk, még akkor is, ha személyes közvetítői gyakran francia nemzetiségű mesterek voltak. 117 Ez a helyzet legkorábbi jelentkezése, a váci székesegyház 118 , vagy az egyik első, jól dokumentált impulzus, a szintén Canevalénak tulajdonított, wiener-neudorfi templom 119 terveinek megkérése 120 , de még Charles de Moreau (1758-1841) esetében is. 121 Itt csak az hibádzik, hogy - mint elmondtuk - a somogyhárságyi mauzóleum eléggé megkésett jelenség az 1840-es évek második felében. A forradalmi építészet hazánkban jelentkező, némileg letompított vonulata - a váci székesegyházat, mint jelentősebb hatás nélkül maradt, korai példát figyelmen kívül hagyva - a XVIII.-XIX. sz. fordulóján indul, s az 1830-as években lecseng. 122 Tekintettel az építtető társadalmi helyzetére és az ebből következő kulturális miliőre, amelyben élt, valószínű, hogy nem fogad el egy ennyire „divatjamúlt" 123 tervet. Az is nehezen elképzelhető, hogy az 1840-es években, a császárváros valamelyik építésze ilyet készített volna számára, hiszen ekkor már egészen más stílus járta Bécsben is. 124 Azt sem feltételezhetjük, hogy
