Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Művészettörténet - Sonkoly Károly: A forradalmi építészet ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleumban)

SONKOLY К.: A FORRADALMI ÉPÍTÉSZET HATÁSÁNAK RITKA EMLÉKE A ZSELICBEN 169 levélben folyamodott a földesúrhoz, Festetics Antalhoz egy új templom építését javasolva, az akkori, szűk és rossz állapotú, eldugott helyen álló egyház helyett. Ebben szerepel a következő részlet: „... talán még a Méltóságos Festetics család elhunyt tagjainak is örökös nyugalmára szolgáló templomot illendőbb helyen épitetni kegyesked­jék". 31 Ebből arra következtethetünk, hogy az előző évben elköltözött családtag, Raczynszka grófnő méltó nyughelyének kialakítása még aktuális volt. Mint említettük, a halálesetre, a temetésre, a mauzóle­um építésére vonatkozó, konkrét forrásokat nem isme­rünk. Az Országos Levéltárban csak a keszthelyi ág archívuma fellelhető 52 . Az 1928-ban megjelent családtör­ténet is a keszthelyi ágra összpontosít. 53 A dégi ág levéltára az ottani kastélyban, a második világháború idején pusztult el. 54 A Somogy Megyei Levéltár őriz Festetics-anyagot, Toponárról 55 , ill. ennek az ágnak a különféle hifbizományaira vonatkozó iratokat 56 , amelyek­nek sorozata azonban jórészt a XIX. sz. második felével indul és a századfordulón szaporodik fel. Ezekben szerepel néhány utalás régebbi okiratokra, eseményekre is, de közöttük sem leltük meg a keresett adatokat. A Baranya Megyei Levéltárban pedig nincs önálló Festetics anyag, csak néhány szórvány dokumentumra bukkantunk, különféle helyeken a gyűjteményben. A Sámuel leszár­mazottaitól birtokolt, csertői kastély archívumából csak Kaposváron, a fenti, hitbizományi anyagban találtunk iratokat, de ezek között sincs aktuális témánkhoz segítsé­get nyújtó forrás. A somogyhárságyi plébánia levéltára átkerült Somogyapátiba, mivel már hosszú idő óta az itteni parochus látja el azt is. Ebből a kollekcióból éppen az anyakönyvek 1845-1863 közötti kötete hiányzik, de szerencsére, korábban mikrofilmre vették. Az utolsó somogyhárságyi plébános halála után, az egy ideig üresen álló parókia irattárából több dokumentum is eltűnt. Még a História Domus I. kötete sem fellelhető, pedig a helytörténeti irodalomban, korábban hivatkoznak rá, csak másolata maradt fenn. 57 A fentiek alátámasztani látszanak hipotézisünket, miszerint a somogyhárságyi temetőben álló, ún. régi ravatalozót Festetics Sámuel építtette, 1846 körül, fiatalon, 1845-ben elhunyt felesége nyughelyéül. A somogyhárságyi mauzóleum helye a kor hazai és európai építészetében Konkrét források, adatok híján, a továbbiakban csak az épület stíluskritikai elemzésére és ikonológiai vizsgálatára támaszkodhatunk. A somogyhárságyi mauzóleum egysze­rű kubusokra redukált tömege első pillantásra feltehetően mindenkit arra inspirál, hogy, a grand art népművészet béli tükröződésnek emlékét, vagy legalábbis valami, a kettő határán elhelyezkedő, provinciális alkotást lásson benne. Ezt a vélekedést látszanak alátámasztani a kivite­lezés szembeötlő gyengeségei is, amelyek a kupolánál mutatkoznak. Bár egyszerűsége miatt igen kevés, olyan műformát mutat az épület, amelyek a hozzávetőleges datáláshoz fogódzókat nyújtanának, összességében a klasszicista stílus jegyeit viseli. Viszont ezek a népi építészet emlékeinek vizsgálatánál kritikával kezelendők, hiszen közismert, hogy ebben a körben gyakran továbbél­nek a „magas művészet"-ben már divatjamúlt, eltűnt motívumok. Első lépésként megpróbáltunk analógiákat keresni az épülethez, természetszerűleg, elsősorban a XVIII-XIX. sz.-i, hazai és európai architektúrában. Ezen gyűjtés során a tholosz terét fedő, álboltozású kupolára koncentráltunk, lévén ez a legsajátságosabb részlete a mauzóleumnak. Idő és lehetőség hiányában - saját praxisunk mellett - csak a kollégákkal folytatott konzul­tációkra és a számunkra hozzáférhető szakirodalom átnézésére volt lehetőségünk. Az is nehezítette munkán­kat, hogy az ilyen, kisméretű, nem élvonalbeli, sőt „provinciális" jellegű épületek szinte teljesen kiesnek a szakma látóköréből. Végül, azt mindenesetre nyugodtan állíthatjuk, hogy a somogyhárságyi mauzóleum raritás, netán unikális emlék. Az alaptípus, a többnyire kupolával fedett, henger formájú kubus és a hozzá csatlakozó, bejárati elóepítmény eléggé gyakori a vizsgált korszak építészetében, de ez a fajta, álboltozatos kupola nem fordul elő. Ilyesmire, az újkori, európai architektúrában nem találtunk semmiféle példát, vagy adatot, sem téglából, sem kőből. 58 A kollégákkal folytatott konzultá­ciók eredménye is negatív volt. 58 * Ezzel szemben, a prehisztorikus és protohisztorikus korok, valamint az ókor korai kultúráinak építészetében, Európában és az egész Mediterráneumban 59 (pl. Orkney­szigetek, Írország, Hispánia, Baleárok, Szardínia, Egyip­tom, Ciprus, Kisázsia, Kréta, Mükéné, 60 Etruria, 61 Thrákia), illetve egyes, lokális, izolált, népi építészeti csoportokban (pl. az apuliai Alberobelloban és környékén a trulli, a provencei Gordes régiójában a bories) 61 * előfor­dulnak kőből készült álboltívek, álboltozatok, ill. álbol­tozású kupolák. 62 Ilyenek már a neolitikum prekeramikus szakaszában megjelennek. Természetesen, ezekben az esetekben az építési technológia kezdetlegességére vezethető vissza az egyszerű szerkezetek alkalmazása, mivel még nem ismerték a valódi, ívnyomásos boltozás technikáját. 62 * Ezzel nem számolhatunk a szóban forgó, somogyhár­ságyi emléknél - annak ellenére, hogy a Zselic egy kevésbé fejlett régiója volt a Dél-Dunántúlnak. A környé­ken - Festetics birtokokon is - több, ennél öregebb

Next

/
Thumbnails
Contents