Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Művészettörténet - Sonkoly Károly: A forradalmi építészet ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleumban)
SONKOLY К.: A FORRADALMI ÉPÍTÉSZET HATÁSÁNAK RITKA EMLÉKE A ZSELICBEN 169 levélben folyamodott a földesúrhoz, Festetics Antalhoz egy új templom építését javasolva, az akkori, szűk és rossz állapotú, eldugott helyen álló egyház helyett. Ebben szerepel a következő részlet: „... talán még a Méltóságos Festetics család elhunyt tagjainak is örökös nyugalmára szolgáló templomot illendőbb helyen épitetni kegyeskedjék". 31 Ebből arra következtethetünk, hogy az előző évben elköltözött családtag, Raczynszka grófnő méltó nyughelyének kialakítása még aktuális volt. Mint említettük, a halálesetre, a temetésre, a mauzóleum építésére vonatkozó, konkrét forrásokat nem ismerünk. Az Országos Levéltárban csak a keszthelyi ág archívuma fellelhető 52 . Az 1928-ban megjelent családtörténet is a keszthelyi ágra összpontosít. 53 A dégi ág levéltára az ottani kastélyban, a második világháború idején pusztult el. 54 A Somogy Megyei Levéltár őriz Festetics-anyagot, Toponárról 55 , ill. ennek az ágnak a különféle hifbizományaira vonatkozó iratokat 56 , amelyeknek sorozata azonban jórészt a XIX. sz. második felével indul és a századfordulón szaporodik fel. Ezekben szerepel néhány utalás régebbi okiratokra, eseményekre is, de közöttük sem leltük meg a keresett adatokat. A Baranya Megyei Levéltárban pedig nincs önálló Festetics anyag, csak néhány szórvány dokumentumra bukkantunk, különféle helyeken a gyűjteményben. A Sámuel leszármazottaitól birtokolt, csertői kastély archívumából csak Kaposváron, a fenti, hitbizományi anyagban találtunk iratokat, de ezek között sincs aktuális témánkhoz segítséget nyújtó forrás. A somogyhárságyi plébánia levéltára átkerült Somogyapátiba, mivel már hosszú idő óta az itteni parochus látja el azt is. Ebből a kollekcióból éppen az anyakönyvek 1845-1863 közötti kötete hiányzik, de szerencsére, korábban mikrofilmre vették. Az utolsó somogyhárságyi plébános halála után, az egy ideig üresen álló parókia irattárából több dokumentum is eltűnt. Még a História Domus I. kötete sem fellelhető, pedig a helytörténeti irodalomban, korábban hivatkoznak rá, csak másolata maradt fenn. 57 A fentiek alátámasztani látszanak hipotézisünket, miszerint a somogyhárságyi temetőben álló, ún. régi ravatalozót Festetics Sámuel építtette, 1846 körül, fiatalon, 1845-ben elhunyt felesége nyughelyéül. A somogyhárságyi mauzóleum helye a kor hazai és európai építészetében Konkrét források, adatok híján, a továbbiakban csak az épület stíluskritikai elemzésére és ikonológiai vizsgálatára támaszkodhatunk. A somogyhárságyi mauzóleum egyszerű kubusokra redukált tömege első pillantásra feltehetően mindenkit arra inspirál, hogy, a grand art népművészet béli tükröződésnek emlékét, vagy legalábbis valami, a kettő határán elhelyezkedő, provinciális alkotást lásson benne. Ezt a vélekedést látszanak alátámasztani a kivitelezés szembeötlő gyengeségei is, amelyek a kupolánál mutatkoznak. Bár egyszerűsége miatt igen kevés, olyan műformát mutat az épület, amelyek a hozzávetőleges datáláshoz fogódzókat nyújtanának, összességében a klasszicista stílus jegyeit viseli. Viszont ezek a népi építészet emlékeinek vizsgálatánál kritikával kezelendők, hiszen közismert, hogy ebben a körben gyakran továbbélnek a „magas művészet"-ben már divatjamúlt, eltűnt motívumok. Első lépésként megpróbáltunk analógiákat keresni az épülethez, természetszerűleg, elsősorban a XVIII-XIX. sz.-i, hazai és európai architektúrában. Ezen gyűjtés során a tholosz terét fedő, álboltozású kupolára koncentráltunk, lévén ez a legsajátságosabb részlete a mauzóleumnak. Idő és lehetőség hiányában - saját praxisunk mellett - csak a kollégákkal folytatott konzultációkra és a számunkra hozzáférhető szakirodalom átnézésére volt lehetőségünk. Az is nehezítette munkánkat, hogy az ilyen, kisméretű, nem élvonalbeli, sőt „provinciális" jellegű épületek szinte teljesen kiesnek a szakma látóköréből. Végül, azt mindenesetre nyugodtan állíthatjuk, hogy a somogyhárságyi mauzóleum raritás, netán unikális emlék. Az alaptípus, a többnyire kupolával fedett, henger formájú kubus és a hozzá csatlakozó, bejárati elóepítmény eléggé gyakori a vizsgált korszak építészetében, de ez a fajta, álboltozatos kupola nem fordul elő. Ilyesmire, az újkori, európai architektúrában nem találtunk semmiféle példát, vagy adatot, sem téglából, sem kőből. 58 A kollégákkal folytatott konzultációk eredménye is negatív volt. 58 * Ezzel szemben, a prehisztorikus és protohisztorikus korok, valamint az ókor korai kultúráinak építészetében, Európában és az egész Mediterráneumban 59 (pl. Orkneyszigetek, Írország, Hispánia, Baleárok, Szardínia, Egyiptom, Ciprus, Kisázsia, Kréta, Mükéné, 60 Etruria, 61 Thrákia), illetve egyes, lokális, izolált, népi építészeti csoportokban (pl. az apuliai Alberobelloban és környékén a trulli, a provencei Gordes régiójában a bories) 61 * előfordulnak kőből készült álboltívek, álboltozatok, ill. álboltozású kupolák. 62 Ilyenek már a neolitikum prekeramikus szakaszában megjelennek. Természetesen, ezekben az esetekben az építési technológia kezdetlegességére vezethető vissza az egyszerű szerkezetek alkalmazása, mivel még nem ismerték a valódi, ívnyomásos boltozás technikáját. 62 * Ezzel nem számolhatunk a szóban forgó, somogyhárságyi emléknél - annak ellenére, hogy a Zselic egy kevésbé fejlett régiója volt a Dél-Dunántúlnak. A környéken - Festetics birtokokon is - több, ennél öregebb
