Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Művészettörténet - Sonkoly Károly: A forradalmi építészet ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynszka mauzóleumban)
170 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) boltozatot ismerünk, akár még a XVIII. sz.-ból is. Nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy szükség esetén a - Pollack Mihállyal is dolgoztató 63 - nagybirtokos család ne tudott volna ideirányítani egy olyan, átlagos felkészültségű kőművesmestert, aki a kis átmérőjű tér fölé szabályosan boltozott kupolácskát, vagy legalább egy csehkupolát épített volna. Máshol kell keresnünk a megoldás kulcsát. Ez az archaizálás, mint szándék és módszer felé terelte figyelmünket, s éppen a fenti példák egy része, valamint, a vizsgált épület eredeti funkciója miatt, a funerális épületek ősi formái 64 , illetve ezeknek továbbélése, konkrétabban az európai építészet tárgyalt periódusában történt „újrafelfedezésük" felé 64 *. Az adott esetben a kupolával (álboltozású kupolával) fedett tholosz és a hozzá kapcsolódó, bejárati folyosó az alapforma, amely, mint láthattuk, már az őskor architektúrájában megjelenik. A somogyhárságyi álboltozású kupolánál persze nem kell mindjárt az ún. Átreusz kincsesházára (v. másnéven Agamemnon sírjára) - bár nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy ez az emlék az eltelt évezredek alatt mindig látható volt 6S - vagy az etruszk temetők nyújtotta, megfelelő analógiákra gondolnunk, mint esetleges közvetlen előképekre. Azt azért meg kell említeni, hogy a sok, XVIII. sz.-i „revival" között ilyen stílusdivatok is feltűntek. 66 Ebben az évszázadban új lendületet vett az ókori kultúra és ezen belül az építészet, egyre tudományosabb szintű vizsgálata. 67 Az antik épületek, köztük a síremlékek, részletformáik, a róluk készült ábrázolások, felmérések, a közkézen forgó publikációk révén bekerültek az építészeti, köztudatba, sőt, szélesebb rétegek műveltségének részévé, az archeologizáló, historizáló tendenciák, divatok indikálójává váltak. 68 Bizonyítékai ennek a nagy számban készült ideáltervek és a megvalósult épületek. Ezek között vannak olyanok is amelyek antik emlékek - általában kisebb méretben kivitelezett kópiái, vagy interpretációi. 69 A tudatos archaizálás számára jó talajt nyújtottak a funerális épületek. 70 Gyakran csak nehezen fedezhetők fel a sok áttételen keresztül, az antik kultúra különböző területeiről átvett részletek, ill. ezek interpretálásai. Ennek a korszaknak, az építészettől az iparművészeten át, egészen a divatig, szinte minden művészeti ágban jelentkező stílusirányzatai, például a hellenizálás 71 , az etruszkizálás 72 , vagy az egyiptizálás 73 , „tisztán", de kevert formában is feltűnnek. 74 Mindezen túl, a somogyhárságyi, álboltozásos kupola kapcsán felvetődik a kérdés, hogy valamilyen formában nem kell-e számolnunk a „primitív" v. „természetes" építészet hatásával. 75 Szintén a XVIII. sz.-ban fordult szélesebb körben az európai építészek figyelme az „ősi, rusztikus" anyagok és szerkezetek 76 , ill. természeti népek architektúrája 77 felé, s ekkoriban kezdték felhasználni az ilyen építményeik formáit, szerkezeteit terveiken. 78 Ennek az „árkádiai", v. pittoreszk építészetnek egyik vonulata, amelyre a „természetes" anyagok alkalmazásajellemző, a kerti kisarchitektúráknál jelentkezett 79 , s előzményei megvoltak már az előző periódus kastélyparkjainak remeteségeiben is. A somogyhárságyi mauzóleumnál már az épület alapformája, ill. az egyszerű kubusokból összeállított tömegkompozíció is antik, ill. archaizáló reminiszcenciákat ébreszt. A legerősebben persze a kupola lépcsős álboltozatánál érezzük ezt. Ilyen az a megoldás is, hogy az előépítmény oldalfalait befelé döntötték, s így a fónézet irányából olybá tűnik, mintha zömök pilonok kereteinek a mély folyosó miatt sötéten tátongó bejáratát, a „Halál kapujá"-t 80 , amelyhez jól illik a fenti, az egyiptizálás távoli visszfényeként is értékelhető részlet. 81 A zömök - kvázi „dór" 82 - arányok is, részben monumentalitást kölcsönöznek az eléggé kis méretű architektúrának, részben a gyász komorságát érzékeltetik. 83 A lezáró timpanon mintegy szakrális jelleget ad 84 - s ilyen hatású a kerek alapforma 85 és a kupola 86 is - az épületnek, az ezzel megtisztelt halott, quasi emléktemplomának. 87 A gondolatmenetet szinte ad absurdum továbbvíve, azt mondhatjuk - az ismert, antik példákra utalva - az építtető szeretett halottjának egy afféle mini „héroón"-t emeltetett a somogyhárságyi temetőben. Azt, hogy ez a gondolat akkor - pontosabban a somogyhárságyi, ehhez képest eléggé megkésett mauzóleumnál korábban - benne volt az európai kulturális köztudatban, az architektúrában 88 , jól példázza a forradalmi építészet 89 , elsősorban Étienne-Louis Boullée (1728-1799) munkássága. 90 Monumentális temető, síremlék, kenotáfium tervei amelyekhez kapcsolódó gondolatait papírra is vetette 91 ennek az irányzatnak a legmarkánsabb képviselői. 92 Neki, illetve az ő és Claude-Nicholas Ledoux (1736-1806) 93 , valamint Jean-Jacques Lequeu (Le Queu) (1757-1825 után) 94 nevével fémjelzett irányzatnak számos követője akadt a XDC. sz. közepéig 95 , sőt még később is. 96 Hogy hozzánk is eljutott a hatása 97 , amely a funerális építészet műfajában is jelentkezett, jól mutatják - többek között a kismartoni Leopoldine-emlék 98 , a nagygannai sírtemplom 99 , vagy a keszthelyi Festetics-mauzóleum tervei. 100 A forradalmi építészet mesterei alkotásainak - köztük funerális architektúrájának - túlnyomó többsége terv maradt - feltehetően gyakran csak annak is készült sohasem valósult meg. 101 Ebből a szempontból is külön figyelmet érdemel a somogyhárságyi mauzóleum. Továbbá azért is, mert - talán a kis méreteknek is köszönhetően - tervezője megmaradt a francia építészek megálmodta, minden, feleslegesnek ítélt díszítést nélkülöző tiszta, mértani alapformáknál 102 , szemben a fenti, hazai példák többségével.
