Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Természettudományok - Kevey Balázs: A szentgáti (Baranya megye) bükk-állomány társulási viszonyai

14 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 4142 (1996-97) 1. ábra. A Szentegáti-erdő helye Magyarország rasztertérképén (NIKLFELD 1971, Borhidi ined.). közöltem (vö. HORVÁT, KEVEY 1983, 1984), majd a szentegáti bükkállomány botanikai értékeit ismertettem (KEVEY 1984b). Húsz felvételemben a bükk 3-as, vagy ennél nagyobb A-D értékkel fordul eló, melyek publikálásáról - az 1980 óta egyre rendszeresebbé váló szigetközi kutatásaim miatt - hosszabb időre „megfeledkeztem". Mivel a mintegy másfél évtizede felmért állományoknak már csak fele áll „lábon", elhatároztam, hogy megírom jelen tanulmányt. Célom az, hogy táblázatba rendezett felvételeimmel rögzítsem a - flóra- és vegetációtörténeti szempontból jelentós - bükkállományok 1980-körüli állapotát, melynek felmérése ma már csak részben lehetséges. E táblázat jó összehasonlító anyagot szolgáltathat az elkövetkezendő évtizedek, esetleg évszázadok kutatásai számára. esetben, amikor egy faj A-D értéke e két alkalommal eltérőnek bizonyult, a magasabb értéket vettem figyelembe, hisz ez mutatja kifejezően az állományban betöltött szerepét. A későbbi években is folytattam megfigyeléseket a felmért állományokban, s az így nyert adatokkal korrigáltam az eredményeket. A felvételek táblázatba rendezésének és elemzésének módszereit korábban már ismertettem (vö. KEVEY, CZIMBER 1982, KEVEY 1984a, KEVEY, BORHIDI 1992, KEVEY, TÓTH 1992, KEVEY 1993, KEVEY, ALEXA Y 1994). A társulás- és fajnevek használatánál Soó (1964-1980), illetve PRISZTER (1985) nomenklatúráját követem. A fajok cönoszisztematikai besorolásánál is utóbbi forrásmunkákat követem, bár némely esetben az ide vonatkozó adatokat - személyes tapasztalataim alapján - módosítottam. A kutatás módszerei A bükkállományok cönológiai felmérését 1978-ban kezdtem el, de a részletes felvételezést 1979 és 1982 között végeztem. A terepen 400-600 m

2-es mintaterületeket jelöltem ki. Minden kvadráton belül két alapos felmérést végeztem: koratavasszal és nyáron (dauerkvadrát). Olyan Természetföldrajzi és növényföldrajzi viszonyok A Dráva-sík természetföldrajzi szempontból átmeneti helyet foglal el az Alföld és a Dunántúl dombvidékei között. Morfológiai vonatkozásban egyértelműen az Alföldhöz tartozik, s a Dráva balparti síkságának megle-