Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. III. Kápolnák
L. IMRE M.: SZAKRALIS TÁJ ÉS KULTUSZ A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN, Ш. KÁPOLNÁK. 131 zussal stb. A hajó baloldalán, falfülkében, üvegajtó mögött, Szűz Mária, a Világ királynője hársfából faragott, festett szobra látható. A kápolnát 1995-ben kirabolták, ezért berendezése már nincs meg. Hásságy szőlőhegyén a Szentháromság kápolnát 1891-ben, a filoxéra járványtól szabadulás emlékére Hofecker Gergely emeltette. A szőlőpusztulás után a helybeli lakók közösen fogadalmat tettek, ezért az építésben, a hagyomány szerint, a falu apraja-nagyja résztvett. Az alapító népes családja Szentháromság vasárnapját megelőzően mindig együtt hozta rendbe a kápolnát. Az oltár képe, amely a névadó Három Isteni Személyt ábrázolja, tk. votív kép. Felirata: „Gestiftet von Andreas Petz und dessen Frau Eufrosine Petz zur ehre Gottes gegen Phyloxera Ao. Dom. MDCCCLXXX." A kétszemélyes, fal melletti padot felirata szerint „Anna Katr einer, gebo = Kretz 1891" készíttette. 1990-ben, felmérésünk idején a belső térben számos olyan bekeretezett szentképet dokumentálhattunk, amelyet a szőlőbeli hívek évtizedek során folyamatosan adományoztak a fogadalmi kápolnának. Ezek tematikailag igen változatosak, nagyobbrészt a századfordulón készült kvalitásos nyomatok: Mária Hilf, Jézus Szíve, Mária Szíve, Hl. Elisabeth, Mária megkoronázása, a Hét Szentség, Szent Anna, Páduai Szent Antal, Assisi Szent Ferenc stígmatizációja, Mária és József eljegyzése, Mária és Márta Jézussal, Szent József, - egyúttal kifejezik a századelő népi kultuszváltozásának tárgyi emlékeit is. Kiemelkedően szép viaszképeket és egy német eredetű bekeretezett szentképet is találtunk: Mária-Hilf szőlőtőkék között „Mutter-Gottes im Rebstock" felirattal. A hásságyi fogadalmi kápolnák hagyományos belső elrendezése felvet néhány ikongráfiai kérdést. 1721. szeptember 15-én a pécsi egyházmegyében tartott ún. Bohuss-féle Canonica Visitatio így ír a mecseknádasdi, középkori romjaiból átépített templom belsejéről: „... Az oltár evangéliumi oldalán, a tabernaculum régi helyén a falba helyezve áll Szent Chilian püspök és vértanú szobrocskája,... Hogy milyen szent tiszteletére épült a templom, az idők folyamán feledésbe ment, de a mostani plébános rendelkezéséből Szent István királyt tisztelik védőszentként" 35 . Szent Chilian katolikus bajor földön Würzburg egyik missziós térítője volt. Ó a céhben dolgozó kard -és fegyverművesek, valamint a késesmesterek védőszentje. Ünnepe: július 6. 36 Az egykori leírás szerint, a részben Würzburgból telepített nádasdiak hozták magukkal. Ugyanez a Visita elmondja azt is, hogy a kápolnában, az oltár jobb és bal oldalán a falon, két sorban milyen szentképek láthatók. Az evangéliumi oldalon: Szent József, Szűz Mária kis Jézussal, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália, középen, az oltár felett a Kármelhegyi Boldogasszony képe. Az oltár jobb és bal oldalán egykor ezek a képek sorrendiségükben is fontos tartalmat hordoztak. Az evangéliumi oldalon a közösség devóciója szempontjából a legfontosabb, a lecke oldalon a valamivel kisebb jelentőségű ábrázolások voltak láthatók. A kápolnabelsők hagyományos ikonográfiái rendje napjainkra már felbomlott. A német lakosság körében azonban csaknem mindenütt megfigyelhető, hogy számos szentképet, búcsús ajándékot, szentelt gyertyát stb. - ami elhalálozások során feleslegessé vált a családban, vagy ex voto (fogadalomból) felajánlottak - a határbeli, kápolnában helyezték el. A népi offerálás 37 e hagyománya egyházmegyénkben a kitelepítésekig nyomon kísérhető. Sajátos példája, amikor a fiatal pár, esküvőjét követően néhány héttel, üvegezett dobozba foglaltatta menyasszonyi koszorúját és vőlegénycsokrát, és közös életük felajánlásából a legközelebb eső kápolnába vitték és ott a falra helyezték. Ilyen bekeretezett esküvői tárgyakat számos helyen őriztek, amint napjainkban a teveli Szent Rozália kápolnában is. A bekeretezett esküvői rekvizítumokat esetenként a lakás tiszta szobájában, az ágy fölé akasztották. A kitelepítéskor ezek is a határbeli kápolnákba kerültek. Ez történt pl. Palotabozsokon, ahol a helybeliek, elutazásukat megelőzően, a bekeretezett menyasszonyi koszorúkat a Sarlós Boldogasszony kápolnájába vitték. Az elbeszélések szerint az oltár melletti falat ezek egykor elborították. A fali szentképek és menyasszonyi koszorúk szimmetrikus elrendezési módja olyannyira jellemző a németek lakta falvak kápolnáiban, hogy - föltehetőleg ennek hatására - a hagyományosan berendezett családi otthonokban, a sublót fölé is hasonló módon helyezték el a szakrális tárgyakat. 3. Kálváriakápolnák A kálváriák fontos építészeti eleme a kápolna, melyet többnyire a stációsor végén, a legmagasabb helyen emeltek. Csak a nagyobb települések, valamint kegyúri központok kálváriáin építettek kápolnát is, sokszor nem a stációval egyidejűleg, hanem később. A Szentsírt általában itt helyezték el. A kápolna dedikációja és ennek megfelelően az oltárképe is gyakran a feltámadott Krisztust jeleníti meg. A kálváriakápolnák még napjainkban is fontos szerepet töltenek be a húsvéti liturgiában. Jelentősebb kálváriakápolnák többek között Závodon (1737), Bátaszéken (1762), Mecseknádasdon (1811), Erdósmecskén (1856), Kakasdon (1891) stb. találhatók. Sorozatunk előző tanulmányában 38 részben foglalkoztunk a kálváriakápolnákkal ezért csak néhány jellegzetesebb példát elemzünk.
