Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)
Néprajztudomány - Lantosné Imre Mária: Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. III. Kápolnák
132 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 41-42 (1996-97) Egyházmegyénk egyik legrégibb kálváriakápolnája Závodon épült. A hódoltság során elnéptelenedett faluba először 1712-ben érkezett néhány német telepes család, a szomszédos Tevéiről. A závodi birtok ekkor a bajor származású Sinzedorf gróf kincstárnok és fősolymászmester tulajdona, aki 1700-tól kapta meg magyar honosságát a bécsi udvartól. Utóda, a Botka család alig két évtizedes birtoklás után, 1722-ben eladta az ún. apari uradalmat, az elsaß-lotharingiai származású Claudius Florimundus Mercy d'Argenteau római szent-birodalmi gróf, császári tábornagynak, a temesi bánság kormányzójának. Az új tulajdonos birtokának központja Hógyész lett. Závodon ekkor már 25 család élt, akik javarészt Fuldából települtek. Megjegyeznénk, hogy a korabeli Fulda, mint a német fejedelemségek egyik legkorábbi alapítású püspöksége, erős katolikus hagyományokkal és napjainkig láthatóan számos középkori szakrális emlékkel - rendelkezik. 1722-oen Nesselrode Ferenc pécsi püspök, egyházlátogatása alkalmával Závodon mindössze három középkori templom romjait regisztrálhatta. Mercy Claudius Florimundus, az új birtokos hamarosan megkezdi a szakrális táj megújítását. 39 Birtokügyeinek elrendezését követően ugyan visszavezényelték a német fejedelemségek területére, ahol a harmincéves háború még tartott. Az építkezéseket azonban távollétében felesége irányította. Závodon 1732 és 1739 között a plébános Anton Jakob Vogel volt. A plébániatörténet bejegyzése szerint 1737-ben, állították a kálváriakápolnát és a 13 stációt. Megjegyezzük, hogy a falu plébániatemploma 1764-68-ban épült. Figyelemreméltó a História Parochiae megfogalmazása, miszerint „... az Úr temetése kápolnáját jó anyagból, a jeruzsálemi imitáció formájára építettük föl, 15 öl mélység, 8 öl magasság és 6 öl kiterjedésben... A fatoronnyal először (az épület) 11 ölre emelkedett ki..." 40 A závodi kálváriakápolna - a későbbi homlokzati átalakítások ellenére - alaprajzában, külső és belső térkiképzésében régiónkban egyedülállóan őrizte meg a szentföldi Szentsír-templom kápolnáinak hagyományát. Az eredeti jeruzsálemi Szentsír-kápolna tk. két részből áll: az ún. Angyalok kápolnája előtérből és a Krisztus testét egykor őrző sírfülkéből. Jézus sírfülkéje és a sziklakápolna többszöri átépítések ellenére őrzi azt a kápolnasejtet 41 , mely a középkorban modellként szolgált Észak-Itáliában, valamint a német nyelvterületen. 42 A másolatként felépített európai változatokat, az eredeti térosztást megőrizve alakították ki. A sírfülke külső, féloszlopokkal és vakárkádokkal díszített falfelülete is a jeruzsálemi formát idézi. A Szentsír-kápolnák másolása egykor a Szentföldre zarándoklók és utazók révén, a 10-18. század között, főleg az egyházi és a világi kegyurak szándékából terjedt el Európában. Magyarországon csak a 18. századi újjáépítéseket követően jelenik meg ez a sajátos kápolnatípus. Építésük, Szilágyi István kutatásai szerint, csak Burgenlandban, valamint Észak-Magyarországon, az Eszterházy és a Nádasdy ill. az egyházi birtokokon kísérhető nyomon. A jeruzsálemi Szent Sír templom, méreteiben az eredetihez igazodó imitációja mellett ugyanez a hitelességet hangsúlyozó szemlélet nyilvánul meg a Názáretből származó Lorettói Szent Ház másolatainak esetében is. Talán nem véletlen, hogy éppen Mercy Claudius d'Argenteau birtokán található - mindezideig egyetlen példaként a pécsi egyházmegyében - ez a kápolnatípus. A hagyomány szerint az Elsaßbol elszármazott kegyúr korábban a Bánát és a Bánság telepítője és kormányzója - széles látókörű, igazi barokk főúr volt. A birtok megvásárlása után, kegyúri minőségében, a szakrális táj megújulását célzó építkezéseivel egyedülálló ikonográfiái programot valósított meg Závodon. A závodi kápolna alaprajza a jeruzsálemi Szentsírkápolna mintájára kétosztatú. Falai az épület kis méreteihez képest rendkívül vastagok (55 cm). A belső teret félköríves záródású nyílással ellátott válaszfal osztja ketté. A szentélyben (sírfülkében) életnagyságú, fából faragott, szuggesztív, festett Krisztus korpusz fekszik. A plébániatörténet szerint a kápolna eredetileg fa huszártoronnyal épült. Ez a torony, a jeruzsálemi példát figyelembe véve, föltehetőleg a szentély, az ún. sírfülke felett állt. Időközben átépítették, és a tornyot megszüntették. Megmaradt azonban erdetei formájában a szentélyrész, kívül tíz féloszloppal tagolt vakárkádos ornamentikája és négy lorésablak. A závodi Szentsír -kápolna nemcsak egyházmegyénkben, hanem a Dél-Dunántúlon is egyedülálló kápolnatípus. Bolyban a Batthyány-Montenuovo család a keresztcsoporttal ellátott stációsoros kálvárián 1843-ban emeltetett kápolnát „Urunk feltámadása" tiszteletére. A klasszicista stílusú épület hagyományos alaprajzú, félköríves szentéllyel. A homlokzat íves oromfalu főpárkánya alatt osztópárkány fut körbe, melyhez elől és kétoldalt lizénák csatlakoznak. Az oromfalon egy ovális ablak, alatta egyenes záródású kettős bejárati ajtó. A külső kovácsoltvasból készült. A kápolna oltárképe a sírjából feltámadó Krisztust ábrázolja. Az oltárasztal alatt, a fából plasztikusra formált, festett sírüreg imitációban Krisztus-korpusz fekszik. A bólyi kálváriakápolnát elsősorban a húsvéti időszakban keresték fel a hívek, de fontos volt a keresztjáró, ún. könyörgő napok állomásaként is. 43
