Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Néprajztudomány - Rónai Béla: Az interetnikus kapcsolatok tükröződése a bukovinai székelyek személyneveiben

162 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 40 (1995) Összesen tehát 411 családfő neve tekinthető idegennek, ez az összes családnév 14,4%-a. A névtanban közismert tény, hogy amely közösségben egy-egy név megterheltsége nagy, ott szinte törvényszerűen vagy szükségképpen jönnek létre a ragadványnevek, ezek nélkül ugyanis a név nem képes ellátni funkcióját. A gyakoriságot mutató táblázatból következik, hogy a bukovinai székelyek névrendszerében roppant fontosszerepük van a ragadványneveknek. Meglepő a ragadványnevek gazdagsága. A sokféle típus közül elsősorban azokat emelem ki, amelyek direkt vagy indirekt módon a név viselőjének nemzetiségi hovatartozására engednek következtetni. Nemzetiségre, népcsoportra utaló ragadványnevek: Winter Leib (Lébacska zsidó) Weinstein Sámuel (Dugyi zsidó) Fischer Peiszek (Pecek zsidó) Winter (Zsidó) Antónia Szabó (Zsidó Ádám) Lajos Bote (Zsidó) Péter Szabó (Zsidó) Miklós Szabó Zsigmond (Zsidó Zsiga) Tondorovics (Román) Tódor Nunveiler (Sováb Anti) Csiszer (Sováb Feri) Anti Schreiner (Német) Ambrus Schreiner György, Titusz (Német) Antal Hirscmüller (Német) Ferenc Lőrinc (Cigán) Péter Biszak (Talián) János Dávid (Tót Marci István) János Rencsuk (Oláh) János Hoffmann (Német) Antal A nemzetiségre közvetlen utaló névadatok: Ádám Prekov: a keresztnév utal a család lengyel származására. Karsai (Kozsári) Jakab: eredeti román nevét Bácskában Karsai-m változtatta. Ugyanez történt a Kövári-vá lett Kiriviga, a Hadikfalvi-\á változott Brendján, s a bevezetőben említett Tamás-Tomjuk esetében. Nagy {Hoffmann) János, Péter (Hermán) Ambarus ragadványneve német eredetre utal. Bogos Józsefné (Lupuj Vera) és Fazekas (Lupuj) Boldizsár ragadványnevéből román atyafiságra lehet következtetni. Forrásaimból szöveges idézeteket is közlök az egyes népcsoportok közötti kölcsönhatásról. „Moldvában a székelyeken kívül még sok bujdosó magyar és katonaszökevény is meghúzódott, akik közül többen áttelepültek Bukovinába. Közöttük néhány német nevű is akadt. Jóval később, 1867 körül pedig néhány német iparoscsalád költözött ide Zsádováról (Csernovic mellől). A Gruber és a Dávid nevű családok Veszprém megyéből származtak, például Dávid Ferenc Veszprémből való, s mint a Nádasdy ezred katonája már 1750-ben megszökött. A Káslerok pedig a Szepességből származnak. Kásler Lipót kovácsmester 1800 körül vándorolt Bukovinába, és Fürstenthalban (Radauc felett) települt le. Onnan később Andrásfalvára jött, és bizonyos Kuvasz Józsefnek egész fruntás (juttatott) telkét megvásárolta. Feleségével és két fiával: Szepivel és Lepottal véglegesen megtelepült. A Kásler, Gruber, Schmidt, Schreiner és Dávid nagyapák és nagymamák hiába próbálták még a kezdetben az unokákat megtanítani a Vaterunserre, már ez sem sikerült. A Glászökon és Wébereken kívül mind igazi magyarokká váltak, hazajöttek az édes magyar hazába, s bennük is székely vér csörgedez."

5 „A Májkel (Meichel) német család beházasodott a magyarok közé. Az első Májkel, a nép elmondása szerint, Német Józsi - bécsi születésű volt és bádogos mester. A katonaságtól szökött ide. 1809. január 25-én házasságot kötött Mészáros Mátyás és Polgár Erzsi leányával, Zsuzsival. A Májkelek később megsokasodtak, és mindig tekintélyes, szorgalmas, jó magyar családjai maradtak a falunak."

6 „A Lemberg-Ickán (Berlin-Bukarest) vasútvonal építésekor sok idegen jött Hadikfalvára. A szomszéd faluból, Balkócról ukrán legények jöttek dolgozni. Itt megnősültek, s mind magyarok lettek. Ugyanakkor az első állomásra mint szakemberek kerültek ide a Dolhák, Leopoldok, akik a Kárpátaljáról jöttek, s akik szintén itt maradtak Hadikfalván."

7 A békés együttélésben a gazdasági-társadalmi-kulturális életben, de főleg a bukovinai székelyek lelki gondozásában kitüntetett szerepe volt a falvak lelkipásztorainak. Mártonffy Mór minorita szerzetes úttörő érdemei elvitathatatlanok. Rendtársai közül Spech Ferdinánd, Meszina Marián, Lindemann Nárcisz, Czirer Fülöp, Staviczki Brúnó, Jakubcsák Demeter idegen származásuk ellenére hasonló szellemben buzgólkodtak. Bukovina 1786-ban a lembergi érsekség fennhatósága alá került. A magyarországi minoritákat a lembergi egyházmegye papjai váltották fel, akik lengyelek vagy szlovákok voltak, de szinte mindannyian megtanultak és jól beszéltek magyarul. Druzsbácky György-r6\ már megemlékeztem. Feltétlenül megérdemli még megnevezését a tisztelet kifejezéseként: Mutnyánszky Mihály, Piroch Ignác, Zsolec András, Trabalik János, Kubacsek János, Málec János, Bokovszki Márton, Wisniewszki Antal, Bognóczky Géza. Szükséges szólni a ragadványneveknek arról a típusáról, amely a bukovinai székelyek nyelvi környezetével kapcsolatos. Brendján (Terice) Antal: gabonaárus (gabonakereskedő) volt. Innen a Terice ragadványnév, ami a köznyelvben korpát jelent. Dávid (Bojér) Ferenc: szüleinek az