Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)
Történettudományok - Radnóti Ilona: Adatok a 18. századi Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről
84 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 40 (1995) állattartásban a foglalkozásokból származó jövedelmeknek nem volt kitüntetett szerepe. A kézművesek és az egyéb foglalkozási körben tevékenykedőknek nem voltak ingatlanaik és jószágaik. A baranyai zsidóság meghatározó jövedelemforrása - néhány szerény jövedelmű, lovat tartó család kivételével - a foglalkozása volt. 1780-1794 Baranyavári járás Baranyában a 18. század utolsó harmadából összeírások, melyek a zsidóság jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változások vizsgálatára lehetőséget adnak - jelenlegi ismereteink szerint - csak a Baranyavári járásból maradtak fenn. E járás - 1780-ban és 1794-ben készült adatsora alapján tekintjük át az abban lakóhelyet találó zsidóság anyagi helyzetében beállt változásokat. A foglalkozási tagolódásban 1780-hoz képest módosulás következett be, új csoport, a kettős foglalkozásúaké alakult ki. Esetükben a jövedelem nagyságának alakulását nem elemezhetjük. A kereskedést folytatók körében az összeírások rovatainak értelemszerű (1780-ban mercator és quaestor, 1794-ben mercator és vándorkereskedő) összevonásával az összehasonlítást elvégezhetjük, hasonlóan a fennmaradó két másik foglalkozási kategóriához. Közel másfél évtized alatt a Baranyavári járásban lakó zsidó családok száma 50%-kal (12 család) gyarapodott. A járásban 1794-ben a zsidó családoknál éves jövedelemként 3316,8 forintot vettek számba, valamivel több mint hatszorosát az 1780. évinek. Egy zsidó családra 97,55 forint jutott. Az átlagjövedelem növekedési üteme - nem egészen ötszöröse volt a korábbinak elmaradt az összjövedelemétől. A fő tevékenységi körökben képződött éves jövedelmek az alábbiak: Tevékenység megnevezése Kereskedésből 2796 frt 30 kr 107 frt 34 kr Iparból 180 fit 00 kr 60 frt 00 kr Kereskedés és árenda 278 fit 00 kr 139 frt 00 kr Egyéb 62 fit 18 kr 62 frt 18 kr Az átlagjövedelmek 1780-hoz mérten valamennyi összevethető foglalkozási csoportban többszörösükre emelkedtek. A kereskedők átlagbevétele ötször, az iparosoké háromszor, az egyéb tevékenységet folytatóké több mint kétszer haladta meg az azonos kategóriában az 1780-ban elérteket. A Baranyavári járásban lakó zsidó családok jövedelemmegoszlása foglalkozási csoportonként és azokon belül is jelentős különbségeket mutat (16. táblázat). 16. táblázat. A zsidó családfők jövedelem megoszlása foglalkozási csoportonként, Baranyavári járás (1794) Jövedelmi kategóriák Kereskedés Kereskedés Árendás Mercator Vándorkereskedő Iparos Kereskedő és árendás Egyéb Foglalkozás Összesen nélkül 2 2 1 1 4 8 6 9 1 1 Nincs jövedelme 0-20 21-40 41-60 61-80 81-100 101-150 151-200 201-250 251-300 301-400 401-500 501-1000 1001Összesen 12 14 34 A legmagasabb jövedelemhez a korábbihoz hasonlóan kereskedésből lehetett jutni és e tevékenységből képződött a legkisebb (24 forintos) bevétel is. A járás legmódosabb zsidó családfője a kereskedő Nathan Tausek volt, évi 410 frt 9 kr jövedelemmel. Ez majdnem hétszerese volt az 1780-as legmagasabb járási jövedelemnek. 1794re a legkisebb pénzbevétel több mint kétszer haladta meg a korábbit (1780-ban 10 forint). A legnagyobb jövedelem
