Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Történettudományok - Radnóti Ilona: Adatok a 18. századi Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről

RADNÓTI ILONA: ADATOK A 18. SZÁZADI BARANYA MEGYEI ZSIDÓSÁG FOGLALKOZÁSÁRÓL ÉS JÖVEDELMÉRŐL 79 1780 A Baranyavári járásban élő 26 zsidó család évi jövedelme 535 forint, az egy családra eső jövedelem pedig 20 frt 25 kr volt. A négy fő foglalkozási csoportban az éves jövedelem a következőképpen alakult: 60 1 3,8 30 6 23,1 20 8 30,8 15 5 19,2 10 6 23,1 Összesen 26 100,0 A legmagasabb jövedelem 60 forint volt, hatszorosan múlta felül a legkisebbet. Ezt egyetlen zsidó családfő (3,8%) mondhatta magáénak, a dárdai illetőségű Nathan Taics, aki ezzel az összeggel a járási összjövedelem 11,21%-a felett rendelkezett. A következő jövedelmi csoportba tartozó hat család (23,1%) évi 30-30 forinthoz jutott, ez az összjövedelem egyharmadát jelentette. A legtöbb (8) családfőnél (30,8%) évi 20 forintos jövedelmet vettek számba, ők közel 30%-ban részesedtek a járási összjövedelemből. Az évi 15 forintos jövedelmi kategóriába tartozó öt zsidó háztartásfő (19,2%) a járási jövedelem 14%-ának volt birtokosa. A legalacsonyabb jövedelem - évi 10 forint - mintegy hatoda volt a legmagasabbnak, ennyivel 6 család (23,1%) rendelkezett. Ez a baranyavári zsidók körében képződött jövedelem 11,21 %-át jelentette. A jövedelem megoszlása foglalkozási csoportonként az alábbiak szerint alakult (11. táblázat): 11. táblázat. A zsidó családfők jövedelem megoszlása foglalkozás szerint, Baranyavári járás (1780) Jövedelmi kategória frt Mercator Quaestor Iparos Egyéb 60 1 - - 30 3-12 20 4 3-1 15 13 110 3 2 1Összesen 12 8 3 3 mercaturából: 275 forint quaesturából: 125 forint iparból: 55 forint egyébből: 80 forint Minden zsidó családnál tüntettek fel bevételt. Az összeírásban megjelölt összegek alapján öt jövedelemkategória kialakítására nyílik lehetőség (10. táblázat). 60 11,21 180 33,65 160 29,91 75 14,02 60 11,21 535 100,00 A családfők 46,2%-át kitevő 12 kereskedőre az összes jövedelemből 275 forint jutott (51,4%). Ez igen aránytalanul, egyenlőtlenül oszlott meg a családok között, hiszen a kereskedők között volt a járás kiemelkedően magas jövedelmével - évi 60 forinttal - rendelkező Nathan Taics, míg a kereskedők 25%-a (3 fő) a legalacsonyabb - évi 10 forint - jövedelmi kategóriához tartozott. A nyolc bőrkereskedésből (quaesturából) élő (a családok valamivel több mint 30%-a) 135 forinttal (25,2%) rendelkezett. Többségük (5 fő) az alacsonyabb jövedelmi kategóriákba (10 illetve 15 forint) tartozott. A járás 3 kézművességet űző családfőjének (11,5%) a jövedelme mindössze 55 forintot (10,3%) ért el és erősen szóródott. Az egyéb foglalkozási kategóriában nyilvántartott sakter 30 forint jövedelemhez jutott. Ugyanannyi volt az egyik pálinkafőző bevétele, míg a másik csak 20 forintra tudott szert tenni. Ők az összjövedelemből 80 forinttal (14,95%) részesedtek. A járási átlagjövedelem 20 frt 25 kr-t tett ki. Ezt az egyéb foglalkozási csoportba tartozók (26 frt 40 kr) és a kereskedők (22 frt 55 kr) átlagjövedelme meghaladta, az iparosoké (18 frt 20 kr) és a bőrkereskedőké (16 frt 53 kr) nem érte el. A háztartások 73%-át jelentő 19 család éves jövedelme nem érte el a járási átlagot. 1794 Az 1794. évi összeírás fontos adatokat tartalmaz a baranyai zsidóságra a kivetett adók tekintetében, melyek segítségével árnyalt képet rajzolhatunk a körükben kiala10. táblázat. A zsidó családfők jövedelmi megoszlása a Baranyavári járásban (1780) Évi jövedelmi Családfők száma Összes családfők A kategóriában szerzett Összes jövedelem kategóriák frt %-ában összes jövedelem frt %-ában