Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 40 (1995) (Pécs, 1996)

Történettudományok - Radnóti Ilona: Adatok a 18. századi Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről

80 A JANUS PANNONIUS MÚZEUM ÉVKÖNYVE 40 (1995) kult jövedelmi viszonyokról. A Baranyában élő 122 zsidó családban 1794-ben 14 683 forint folyt be, egy családra valamivel több mint 120 forint jutott (12. táblázat). A megyei összjövedelem közöttük igen egyenlőtlenül, jelentős szélsőségeket mutatva oszlott meg (13. táblázat). A családfők több mint kétharmada (69,7%-a) - a két jövedelem nélkülit is figyelembe véve - tartozott a 100 forintnál kisebb jövedelemkategóriákba. A megyei jövedelemből való részesedésük (4313 frt 48 kr) annak egyharmadát (29,37%) sem érte el. A 120 forintos megyei átlag alatt volt a családok 77%-ának (94 fő) bevétele, akik az összjövedelem 48,2%-át (7084 forintot) mondhatták magukénak. Ilyen volt a Pécsi és Siklósi járásban lakó zsidó családfők 100%-a, a Szentlőrinciben 93,1%-a, a Baranyaváriban 82,4%-a, a Hegyhátiban 64,7%-a. 12. táblázat. A zsidóság járásonkénti összjövedelme és átlagjövedelme Baranyában (1794) Járás Összes Családok Egy családra jövedelem száma, fő eső jövedelem frtkr frtkr Baranyavári 3316 frt 48 kr 34 97 frt 33 kr Hegyháti 7596 frt 54 kr 36 211 frt 1 kr Mohácsi 1904 frt 24 kr 18 105 frt 48 kr Pécsi 121 frt 18 kr 4 30 frt 19 kr Siklósi 57 frt 00 kr 1 57 frt 00 kr Szentlőrinci 1633 frt 18 kr 29 56 fit 19 kr Baranya összesen 14629 frt 42 kr 122 119 frt 55 kr Mindössze 11 (9%) családfő tartozott a magasabb 301 forint feletti - jövedelemkategóriákba. A megyei jövedelem 41,58%-án (6106 forint) osztoztak. Közülük kilencnek (8,2%) a jövedelme összesen 5388 (36,7%) forintot tett ki. Négy (3,2%) családfő bevétele évi 15-15 forint volt. Ennél hetvenötször volt nagyobb Moyses Honig 1127 forintos, a megyében egyedülállóan magas jövedelme. Két nincstelen, jövedelemhez nem jutó, mások által eltartott családfőt a Baranyavári járásban írtak össze. A járások közötti jövedelmekben kialakult figyelemre méltó különbségek a családszámokban lévő eltérésekkel nem magyarázhatóak.A legmagasabb - a megyei felét meghaladó -jövedelem (7597 forint) a Hegyháti járásban (36 család) képződött. A két családdal kevesebbet számláló Baranyaváriban jóval kevesebb (3317 forint) volt a családok összjövedelme. A családok száma tekintetében jelentősebb Szentlőrinci (29 család) járás jövedelme (1687 forint) nem érte el a Mohácsiban képződött (1904 forint) bevételt, holott ez utóbbiban 11 zsidó családdal kevesebb élt. Kismértékben (121 forint) járult hozzá a megyei jövedelemhez a Pécsi járás (4 család), és ennél is kevesebbel (57 forint) az egy zsidó családnak letelepedést biztosító Siklósi. Ha a járási átlagjövedelmeket hasonlítjuk össze, - a fenti sorrend némileg változik - s a járások közötti különbségek még jobban érzékelhetőek. Egy család a Hegyháti járásban átlagosan 211 forintot keresett, egyedül ez haladta meg a megyei átlagot. A Mohácsi járásban ennek alig fele (105 frt 48 kr), a Baranyaváriban ennél is kevesebb (97 frt 36 kr) volt az átlagos bevétel. Tőlük jelentősen elmaradva következett a három „szegény" járás, ahol az átlagjövedelmek messze elmaradtak a megyei középaránytól: a Szentlőrinci (58 frt 11 kr), és a Siklósi járásban (57 forint) sem érte el az 50%-ot, még a Pécsi járásban (30 frt 19 kr) alig haladta meg a 25%-ot (13. táblázat).